Emlékeztek még rá, hogy tíz éve mennyibe került, ha nyaralás közben hazatelefonáltatok? 2007. augusztus 1. előtt akár 650 forintot is fizethettünk egy perc mobilhívásért (!), ha egy uniós országban járva magyar számot hívtunk. Ezt kezdte el felszámolni az EU, amikor első lépésként akkor 144 forintra csökkentette a hívás percdíját. Mostantól nem lesz kellemetlen élmény egy európai út után a telefonszámlát böngészni – a fokozatos csökkentés után mától teljesen megszűnik a roamingdíj!

Az Európai Bizottság kezdeményezésére tíz év alatt több lépcsőben leépített barangolási díjak nagy könnyebbséget jelentenek, amikor külföldről kommunikálunk a mobileszközeinkkel. Óriási eredmény ez, főként, ha az elmúlt évtized során megváltozott mobilhasználati szokásainkat nézzük. Míg korábban kevesen gondolták azt, hogy mobilon akarunk majd internetezni (lásd Uj Péter ominózus cikkét a nagy „Wap-blöffről” :-)), mára ez mindennapjaink része lett. Az okostelefonok elterjedésével hatalmas segítséget kaptunk a nyaralás, utazás alatti tájékozódásban: az online térképek, szálláshelykeresők, menetrendek jelentősen megkönnyítik az utazók életét, az üzleti úton járók kommunikációjáról nem is beszélve.

A mobilhívásokra, üzenetküldésre és adathasználatra vonatkozó plusz díjak eltörlése azt jelenti, hogy ha hosszabb-rövidebb utazás céljából egy másik uniós tagországban használjuk a mobilunkat, akkor az itthoni tarifák szerint fizetünk érte. Bizonyos korlátozások azért vonatkoznak a külföldi mobilkommunikációra. Egyrészt be kell tartanunk a méltányos használat feltételeit, ami azt jelenti, hogy arra alkalmazzák a kedvezményt, amire kitalálták: az utazásra. A négy hónapot meghaladó, állandó külföldi tartózkodás (munkavégzés, tanulás egy másik tagországban) esetén többletdíjat számíthatnak fel a szolgáltatók, ha legalább a kint tartózkodás felében nem a „hazai” hálót használjuk. Előfordulhat, hogy bizonyos szolgáltatói kedvezményeket nem vehetünk igénybe utazásaink során, illetve lehet, hogy nem használhatjuk fel a teljes itthoni adatkeretünket külföldön. Az üzleti előfizetők számára szükség lehet egyedi megállapodásokra is. Mindezekkel fontos tisztában lennünk, ezért javasoljuk, hogy alaposan tanulmányozzátok át a Bizottság erről szóló összeállítását és kiadványát, valamint szolgáltatótok (Telekom, Telenor, Vodafone) tájékoztatóját a roaming pontos feltételeiről.

A roamingdíjak eltörlésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az alábbi infografikán foglaltuk össze, érdemes átböngészni: (a kép kattintásra megnő!)

A fenti információkon felül a Bizottság összeállítása és kiadványa alapján kérdés-válaszok formájában még néhány hasznos tudnivalóvalót gyűjtöttünk össze:

Mit jelent pontosan a roaming (barangolás)?

Azt nevezik roamingnak/barangolásnak, ha valaki mobilkészülékét, táblagépét hazai SIM-kártyával egy másik országban használja (telefonál, üzenetet küld vagy internetezik).

Kik tudják mostantól roamingdíj nélkül használni a mobiljukat?

Elsősorban az utazók, akik SIM-kártyájukat a lakóhelyük szerinti országban vagy egy olyan másik uniós országban szerezték be, amelyhez szoros szálak fűzik. A mobiljukat ők ugyanolyan feltételekkel használhatják másik EU-tagországban, mint otthon. (Szoros szálak fűznek jellemzően valakit egy országhoz akkor, ha például ott dolgozik vagy tanul, és ebbe a kategóriába sorolhatók többek között a határmenti ingázók és a kiküldött munkavállalók is.)

Mit kell tenni az aktiváláshoz?

Alapvetően semmit. Nincs szükség pl. regisztrációra ahhoz, hogy valaki többletdíj nélkül használja telefonját külföldi útja során. A szolgáltató automatikusan megszünteti a barangolási díj alkalmazását, amikor 2017. június 15. után egy másik uniós tagállamba utazunk. A szolgáltatók ugyanakkor kérhetik ügyfeleiktől, hogy igazolják, lakóhelyük a mobilszolgáltató működési helye szerinti tagországban van. Más esetben az ügyfélnek azt kell igazolnia, hogy szoros szálak fűzik az adott országhoz – például mert munkaviszonyban áll, vagy tanulmányokat folytat ott –, és emiatt gyakran és huzamosabb ideig tartózkodik az ország területén.

Hogy a legjobban járjak, megvehetem az EU legolcsóbb díjait nyújtó szolgáltató SIM-kártyáját egy másik tagországban?

Alapvetően az EU lakosai a jövőben is vásárolhatnak további SIM-kártyákat bármely tagállamban, és azt a helyi díjszabás szerint használhatják telefonálásra vagy internetezésre, illetőleg barangolásra. Nem biztos azonban, hogy a vásárlás országa szerinti árakon barangolhatnak egy másik országban, ha szokásos tartózkodási helyük nem abban az országban van, ahol beszerezték a kártyát, vagy ha nem tartózkodnak gyakran és huzamosabb ideig a kérdéses országban. (Ha egy előfizető négy hónapból több mint két hónapot külföldön tölt, és ez idő alatt telefonját többet használta külföldön, mint belföldön, a szolgáltatók figyelmeztethetik őt. A figyelmeztetés kézhezvételét követően az előfizetőnek két hete van arra, hogy magyarázattal szolgáljon. Ha továbbra is külföldön marad, a szolgáltató kismértékű többletdíjat számíthat fel neki.)

Akkor itthonról ezentúl olcsóbban hívhatom a másik tagországban dolgozó barátaimat a külföldi telefonszámaikon?

Nem. A belföldről indított hívás nem barangolás. A szabályozás arra vonatkozik, ha az EU más országaiban tartózkodva kommunikálunk. A belföldről külföldre (így az EU-n belülre) irányuló hívás ára nincs szabályozva.

Mától tehát ugyanúgy használhatjuk a mobilunkat az unió területén, mintha otthon lennénk. Nagy vívmány, éljetek vele! Jó nyaralást kívánunk! :-)

Borítókép forrása: pexels.com

Végre itt a tavasz, kezdődik a parkszezon! Ilyenkor nincs is annál jobb, mint kiülni a város egyik parkjába, leheveredni egy plédre a fűbe, és megtelve az illatokkal élvezni a napsütést. Európa sok nagyvárosában találhatunk felfedezésre érdemes hangulatos parkokat: vannak beláthatatlanul óriásiak, némelyik kocogáshoz, lovagláshoz, focizáshoz, tollasozáshoz ideális, több pedig gazdag növény- és állatvilágáról ismert. Posztunkban most ezek közül a különleges parkok közül mutatjuk a legérdekesebbeket – ha vannak egyéb kedvenc parkjaitok, kommentben osszátok meg velünk!



Hyde park (London, Egyesült Királyság)

Az egyik leghíresebb városi park Európában kétségtelenül a londoni Hyde Park. Az Egyesült Királyság egyébként is híres páratlan pázsittal borított, ősfás, gyönyörű és hatalmas parkjairól. A metropolisz zsúfoltságához és forgatagához képest erős kontrasztot jelent a város nyolc királyi parkjának talán legjelentősebbje. A 141 hektáron elterülő óriási parkot évente több millió londoni és turista keresi fel, ahol úszni, csónakázni, teniszezni és lovagolni is lehet, valamint a szónoki képességeinket is kipróbálhatjuk a több mint 150 éve működő Speakers’ Corner emelvényén.



Buttes-Chaumont (Párizs, Franciaország)

Párizs egyik legrégebbi eredeti zöldfelülete az 1867-ben megnyitott Buttes-Chaumont park, amely 25 hektáros területen fekszik. Érdekessége a nagy szintkülönbségből adódó sok meredély, amelyek remek kilátást kínálnak a városra, főként a Montmartre negyedre. Kilátó mellett barlangot, függőhidat és vízesést, kis tavat is találunk a parkban, számos egzotikus fával, növénnyel és különleges vízimadarakkal (többek között gallinulákkal).



Tiergarten (Berlin, Németország)

Berlin legnépszerűbb parkja a Tiergarten, ahol rengetegen kocognak, sétálnak, grilleznek, vagy csak egyszerűen pihennek a fűben. A főváros közepén helyezkedik el, így tényleg a város zöld tüdeje. Az egykori repülőtérből kialakított közpark, a Tempelhof után a 210 hektáron elterülő Tiergarten Berlin második legnagyobb parkja – és nagyobb, mint a londoni Hyde Park. Az egykori vadászterületet a 17. században nyitották meg a közönség előtt. A park jellege az idők folyamán számos változáson ment keresztül, míg végül Peter Joseph Lenné építész tervei szerint 1833 és 1838 között egy részét angolparkká alakították.



El Retiro park (Madrid, Spanyolország)

Madrid egyik legnagyobb parkja az El Retiro, amely 125 hektáron terül el. A királyi család 17. században kialakított egykori kertje ma nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében. A spanyol nyári forróságban különleges fák adnak árnyékot, a mesterséges tó és szökőkutak pedig hűsítik a park látogatóit, de találhatunk itt rózsakertet, illetve itt van a szépművészeti múzeumnak otthont adó Buen Retiro palota is.



Villa Borghese (Róma, Olaszország)

80 hektáros területével a harmadik legnagyobb római park a Villa Borghese, amelyet a 17. század elején alakítottak ki, majd a 18. században, Marcantonio Borghese herceg megrendelésére nyerte el mai, angolkert-jellegű formáját. A kis utakkal szabdalt, ősfákkal övezett zöldterületen számos – főként múzeumként funkcionáló – villát, lóversenypályát és állatkertet is találunk.



Phoenix Park (Dublin, Írország)

Összeállításunkból kihagyhatatlan a dublini Phoenix Park, mely 707 hektáros kiterjedésével Európa leghatalmasabb parkja. A 17. század közepén eredetileg királyi szarvasparknak kialakított területen ma is rengeteg szarvas él, ez adja a park fő látnivalóját az állatkert, a viktoriánus virágkert, a dísztavak és egy 15. századi vár, az Ashtown Castle mellett. A terület közel egyharmadát borítják fák, a szarvasok mellett számos egyéb állatnak ad otthont.



Park Güell (Barcelona, Spanyolország)

A barcelonai Güell park fontos színhelye a város legismertebb művésze, Antoni Gaudí munkásságának. Az Eusebi Güell üzletember által megrendelt, eredetileg lakónegyednek szánt park 1900 és 1914 között épült Gaudí tervei alapján, a tervezett hatvan ház közül azonban csak kettő épült fel. Az 1926-tól látogatható, 17 hektáros területen így nem csak zöld felületet, hanem számos érdekes építészeti megoldást is találunk. A város magas részén fekvő parkból csodálatos kilátás nyílik Barcelonára és a tengerre.



Vondelpark (Amszterdam, Hollandia)

A legnagyobb amszterdami zöld terület, a 47 hektáron fekvő Vondelpark nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében is. Sétálni, fűben pihenni, kutyát sétáltatni, sportolni vagy előadásokat hallgatni egyaránt lehet az 1865-ben, lovasparkként átadott területen. A szabadtéri színház és rózsakert mellett éttermeket és kávézókat is találunk a számos növény- és állatfajnak otthont adó parkban. A hippimozgalom számára a Vondelpark a szabadság szimbóluma volt, ahol mindent meg lehetett tenni. A terület harmincévente teljes átépítésre szorul, mivel folyamatosan süllyed a szintje, és beavatkozás nélkül hamarosan víz borítaná el az egész parkot. 



Kungliga Nationalstadsparken – Királyi nemzeti városi park (Stockholm, Svédország)

Igazi természetközeli élményben lehet részünk a Stockholm belvárosához közel, de a főváros határán már túlnyúló Kungliga Nationalstadsparkenben. Természetes erdőkben barangolhatunk, piknikezhetünk, sétálhatunk, úszhatunk a tengerben, színházi előadásokat látogathatunk, több királyi kastélyt és múzeumot is meglátogathatunk, vagy csak egyszerűen csodálhatjuk a természet gazdagságát. Rengeteg állat- és növényfajnak ad otthont a királyi park, amelyet a 18. században nyitottak meg a közönség előtt – él itt például szarvas, róka, rénszarvas és több mint száz fészkelő madárfaj.



Margitsziget (Budapest)

Válogatásunkból nem maradhat ki a budapestiek egyik kedvenc pihenőhelye, a Margitsziget, mindenféle sportolás, strandolás, andalogva sétálás, a réten és a parton napozás, kutyasétáltatás népszerű helyszíne. A szigeten fekvő szállodákban akár meg is szállhatunk, vagy felkereshetjük a szabadtéri színházat, éttermeket, sörözőket és bárokat.  A szigetet a 19. században, több kis sziget egyesítésével és elkotrásával építették ki, de még a 20. században (pl. a Margit és az Árpád híd építésekor) is módosítottak az alakján. Az egykori Nyulak szigete a 17-18. században Árpád-házi Szent Margitról kapta mai nevét. A szigeten különleges növények mellett japánkert és egy kis vadaspark is található.

Képek forrása: Pixabay.com, El retiro park: Flickr / manuel m. v.; Dublin: Flickr / wofusa; Margitsziget: Flickr: dia_n 

---

Az Európa Pont közösségi tér a budapesti Millenárison. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat és beszélgetésekhez ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

"Egy távközlési piac, ahol nincsenek határok. Ez a hátralévő hivatali időm legfontosabb célkitűzése. (...) Bár egyidős vagyok Alex Fergusonnal, nekem még nem áll szándékomban nyugdíjba menni, amíg minden akadályt el nem távolítottam az egységes piac elől” – mondta néhány napja Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális politikáért felelős biztosa.

Sokak számára az Európai Unió leginkább kézzelfogható előnye a határok eltűnése: a legtöbb uniós tagállamba ma már határellenőrzés nélkül léphetünk be. A határok eltűnése ugyanakkor nem csak a határőr-bódék hiányában érhető tetten: az EU sorra fogadja el azokat az intézkedéseket, amelyek azt a célt szolgálják, hogy minél könnyebb legyen egy másik tagállamba utazni, költözni, ott dolgozni, vagy onnan vásárolni valamit. Ennek szellemében döntött az Európai Unió a roaming-hívások, azaz az EU egy másik tagállamában történő mobiltelefon-használat költségeinek maximalizálásáról, és az árak fokozatos csökkentéséről. Az „eurotarifákat” először 2007 nyarától kellett alkalmazniuk a mobiltelefon-szolgáltatóknak. Akkor hívásindítás esetén 49, fogadott hívásért 27 centet kellett fizetni percenként. Azóta a maximális percdíj minden nyáron csökkent, idén július 1-től 24, illetve 7 cent lesz a külföldön (más EU-tagállamban) indított, illetve fogadott hívás díja. Az évek során – a fogyasztók igényei alapján – más módosítások is történtek: a szolgáltatóknak kötelezővé tették, hogy az első fél perc leteltét követően másodperc alapon számlázzák a hívásokat, 2012 júliusa óta pedig a szabályozás az adatforgalomra is kiterjed. (Ez jelenleg 70 cent, 2013. július 1. után pedig 45 cent lesz megabájtonként.)

A jelenleg hatályos szabályozás 2017-ig lenne érvényben, azonban sajtóértesülések szerint a digitális politikáért európai biztos, a holland Neelie Kroes már jövőre teljesen megszüntetné (!) a roaming-díjakat. Ha terve megvalósul, attól kezdve semmilyen extraköltséget nem lehetne felszámolni, ha a telefonunkat az Európai Unió valamelyik másik tagállamában használjuk. A hírek szerint az Európai Bizottság a roaming-díjakon kívül a netsemlegesség elvét is belefoglalná az új szabályozásba, azaz megtiltaná az internetszolgáltatók számára, hogy bizonyos típusú adatforgalmat (pl. a letöltő programokat vagy az internet alapú telefonokat) tiltsanak vagy lassítsanak. A várakozások szerint az intézkedés nyomán növekszik az európai távközlési szektor versenyképessége, és új lendületet kaphat az infrastruktúra-fejlesztés is. Szükség is van rá, mivel – az illetékes európai biztost idézve – Európa ebben az ágazatban éltanulóból sereghajtóvá vált, és jelenleg csak lépést tud tartani Észak-Amerikával és Ázsiával, holott öt évvel ezelőtt még Európa szabta meg az irányt. Ráadásul ez a GDP 0,8 százalékának megfelelő, kb. 110 milliárd eurós többletbevételt is eredményezne. Az új szabályozás tervezetét várhatóan még júliusban benyújtja az Európai Bizottság, amelyről aztán az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács hoznak végső döntést – akár már a 2014 tavaszán esedékes európai választások előtt. Mivel 2014-ben nemcsak EP-választás lesz, de az Európai Bizottság megbízatása is lejár, ez azt jelentené, hogy a biztos asszony nyugodt szívvel vonulhatna nyugdíjba.

Bár a fenti javaslat körül még sok a kérdőjel, két – a magyar fogyasztók számára fontos – dolog biztos: két hét múlva, július 1-jén tovább csökken az EU-n belüli telefonálás díja, és szintén ettől a naptól kezdve már a horvát tengerpartra utazók is részesülhetnek az uniós szabályozás előnyeiből, hiszen Horvátország az EU 28. tagjává válik.

Maximális roaming-tarifák az Európai Unióban

(nettó árak, eurocentben)

 Megjegyzés: A roaming rendelet által meghatározott összegek euróban meghatározott nettó árakat jelölnek, amelyekhez még hozzáadódik a tagállamokban aktuálisan használt áfa. A szolgáltatók által fizetendő díj ugyanakkor függ az euró-forint árfolyamától is. A táblázatban szereplő összegek maximumokat jelölnek, az egyes szolgáltatók ennél kedvezőbb tarifákat is meghatározhatnak, ezért mindenképpen érdemes érdeklődni az egyes mobilszolgáltatóknál az éppen érvényes tarifa felől.