Az Európai Bizottság 2014 óta teszi közzé az uniós tagállamok gazdaságának és társadalmának digitális fejlettségét mérő mutatóról (DESI) szóló éves jelentését. Ebből kiderül, hogy nem sikerült felzárkóznunk a többiekhez, sőt, fokozódott a lemaradásunk: a 27 tagállamból a 23. helyen állunk. Nézzük a részleteket!

November közepén ért véget a COP26, az ENSZ éghajlat-változási konferenciája. A részt vevő több mint 190 ország – az Európai Bizottság aktív részételével és kötelezettségvállalásaival – két hétig tartó intenzív tárgyalások során több területen is előrelépett a klímaváltozás elleni harcban. A konferencia életben tartotta a reményt a párizsi klímacélok teljesítésére, de a válság elkerüléséhez ennél nagyobb lépésekre lesz szükség.

Milyen esélyekkel válhat az EU valódi nagyhatalommá, és hogyan érvényesítheti egyedi értékeit? Milyen esélye van az új, békés és stabil világrend kialakulásának, és milyen szerepet játszhat ebben az EU? Szükség van-e közös európai hadseregre? Európai gondolkodók sorozatunkban a belga politológus-kutató, Sven Biscop kereste a választ ezekre a kérdésekre.

A Copernicus, az EU Föld körüli műholdakkal és földi szenzorokkal működtetett megfigyelési programja a nap 24 órájában pásztázza bolygónkat. Az éghajlatváltozás miatt kiszáradó tavakat, erdőtüzeket, áradásokat dokumentál – különleges, lélegzetelállító, néhol megrázó és elgondolkodtató képek következnek.

 A tél közeledtével sem kell lemondanunk a zöldségekről, hiszen most kezdődik a répa- és káposztafélék, a spenót, a kel, a hagymák szezonja, a krumpliról nem is beszélve. Laktató, házias fogások, hűvös, esős éghajlatú országok hagyományos ételei készülnek ezekből a könnyen elérhető alapanyagokból. Ilyen a belga – vagyis flamand – stoemp is.

Az EU közös pénze az euró – a 11 kezdeti tagállam után – mára összesen 19 tagállam fizetőeszköze. Most elsősorban nem erről, hanem az eurozónán kívüli európai országok bankjegyeiről ajánlunk figyelmetekbe egy remek adatvizualizációs gyűjteményt. Érdekes és sokatmondó, hogy melyik ország kit vagy mit tesz a pénzjegyeire – ismert személyt, vagy nem személyt, nőt vagy férfit, állami vezetőt, művészt, vagy tudóst; tesz-e rá nemzeti tájat, épületet, vagy esetleg állatot. Ismerjétek meg az Átló zseniális összeállítását!

Emlékszel még, mit csináltál az okostelefonos időszak előtt, ha elszomorodtál? A kérdésre nemigen tudott válaszolni az Európa Pont közönsége legutóbbi programunkon, amikor a fiatalkori kiégésről, a digitalizáció és a közösségi média hatásairól beszélgettünk Tari Annamária pszichológussal. Ma ilyenkor legtöbben elővesszük a telefonunkat, nézzük a közösségimédia-felületeinket, ami legtöbbször tovább szomorít. A közösségi média sok előnye mellett számos nagyon komoly problémát is generál – sokaknál az önbecsülés romlásával, ön- és testképzavarral, folyamatos frusztrációval jár, amely negatív hatása alól se a fiatalok, se az online világban aktív idősebbek nem tudják kivonni magukat. De azért van megoldás.

Digitális évtized, átalakulás, 5G, a dolgok internete, big data, digitális egészségügy, oktatás és közigazgatás – fogalmak, amelyek meghatározzák a jövőnket, de már átszövik jelenünket is, és amelyekkel még nagyon sok feladatunk van. Az EU eltökélt szándéka, hogy ezt az évtizedet Európa digitális évtizedévé tegye, és a kontinens ezen a téren a világ élvonalába lépjen. Az EU „digitális iránytűje” kijelölte a 2030-ig teljesítendő célokat, és ezek megvalósulását nyomon is követi.  A tagállamok és az EU digitális fejlettségének alakulását évente frissített, komplex mutatóval méri.