Takarékosság Európa-szerte

Oroszország Ukrajna elleni inváziójának következményeképpen bizonytalanná váltak a gázszállítások és jelentősen emelkedtek az energiaárak. A kormányok, a lakosság és a magánszektor – sokszor a kormányok ösztönzésére – emiatt Európa-szerte takarékossági intézkedésekkel készül a téli hónapokra.

Oroszország a földgázexport visszafogásával gazdasági háborút folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között. Az Unió erre az energiaforrások diverzifikálásával, alternatív beszerzésekkel és a fogyasztás visszafogásával reagál. Ez egyben a szolidaritás kifejezése is: több olyan tagállam is csatlakozott az intézkedésekhez, amelyek jóval kevésbé vagy egyáltalán nem függenek az orosz energiahordozóktól.

Az uniós tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy a most következő télen 15%-kal csökkentik a gázkeresletet. A Bizottság által beterjesztett tervet végül Lengyelország mellett Magyarország nem fogadta el, de  a kérdés a rezsitámogatások korlátozása miatt itthon is előtérbe került: a jelentősen emelkedő költségek ellen energiatakarékossággal lehet a legjobban küzdeni.

Mindez természetesen klímavédelmi célkitűzéseket is szolgál: a fosszilis energiahordozók felhasználásának visszafogása és a mielőbbi átállás a megújuló és tiszta energiaforrásokra, az energiahatékonyság fokozása az európai zöld megállapodás, valamint az „Irány az 55%!” terv egyik fontos eleme is.

A leginkább alkalmazni tervezett takarékossági megoldások között legtöbbször a középületek fűtésének és hűtésének visszafogása és az épületek megvilágításának mérséklése szerepel, de olyan alapvető intézkedések is, mint a klimatizált helyiségek ajtajainak zárva tartása vagy a kampányok a lakossági energiatakarékosság támogatására.

Kép forrása: Pexels 

Németország már eddig is határozott lépéseket tett az orosz gáztól való függetlenedés érdekében. Tavaly az ország teljes fogyasztásának 55 százaléka, idén augusztusban már csak 9,5 százaléka származott Oroszországból. A német kormány a múlt héten újabb energiatakarékossági csomagot fogadott el, mely célja a földgázfelhasználás 20 százalékos csökkentése, jórészt a vállalatok és a háztartások önkéntes alapú fogyasztáscsökkentésén keresztül. A csomag mellé elsősorban a közszférát érintő kötelező takarékossági szabályokat is hoztak: a korábbi minimálisan ajánlott 20 fokot 19 fokra szállítják le a középületekben, a nem állandó tartózkodásra használt helyiségeket pedig egyáltalán nem szabad fűteni, a fűtött üzlethelyiségek ajtóit pedig tilos állandóan nyitva tartani. A biztonsági és vészvilágítás kivételével tilos megvilágítani az épületeket és műemlékeket, este tíz órától reggelig pedig a reklámfelületeket is. Az egyelőre hat hónapra szóló korlátozások nem vonatkoznak az iskolákra, kórházakra és szociális intézményekre.

A német lakosság is készül, a melegvízfogyasztás vagy a fűtés visszafogásával – erről a Deutsche Welle készített anyagot

Spanyolországban is hasonló energiatakarékossági szabályokat fogadtak el az irodákra, üzletekre, vendéglátóhelyekre és a tömegközlekedési eszközökre: a légkondicionálót nyáron tilos 27 foknál alacsonyabbra állítani, télen pedig a fűtés nem lehet majd 19 foknál magasabb. Az üzleteknek zárva kell tartaniuk az ajtókat, hogy ne szökjön ki a hideg (vagy majd a meleg). Spanyolország az uniós megállapodás alapján hét százalékkal csökkentené gázfelhasználását.

Olaszország is csatlakozott az Európai Unió fogyasztáscsökkentést előíró veszélyhelyzeti tervéhez, szintén hét százalékos csökkentést vállalva – az energetikai miniszter szerint ez nem lényeges változás, de „mértéktartással és óvatossággal kell a télre készülni”. Firenzében akár 500 eurós bírságot is kaphat az a klimatizált üzlet, amely nyitva tartja az ajtajait. Torinóban a közvilágításból vettek vissza, illetve két fokkal megemelték a közhivatalok hűtési hőmérsékletét. Milánóban 26 fokban szabták meg az irodák nyári hőmérsékletét, Bariban pedig LED-technológiára állítják át az utcai lámpákat.

Horvátország emellett energiatakarékossági útmutató ajánlásokat adott ki: a középületekben a fűtésnél 21 fokos, a légkondicionálásnál pedig 25 fokos maximális hőmérsékletet határoztak meg, a lakosságtól pedig a LED-izzók és a tömegközlekedés használatát kérik. A kormány – elsősorban azért, hogy enyhítse a magas energiaárak miatti lakossági terheket – nulla százalékra csökkentette a napelemek, 5 százalékra pedig egyes fűtőanyagok – például a tűzifa – és a távhőszolgáltatás áfáját. A napelemek nulla százalékos áfája a már leszállított és beépített napelemekre vonatkozik, így akarják ösztönözni a megújuló energiaforrások használatát. A törvényjavaslatot még a parlamentnek is el kell fogadnia.

Dánia már az uniós terv előtt energiatakarékossági intézkedéseket fogadott el. Ennek céljai között szerepel a megújuló forrásokból származó energia használatának növelése a középületekben, valamint a fosszilis tüzelőanyagok nélkül előállított energia felhasználásának megnégyszerezése.

További források: Index, 444, G7, HVG, Kitekintő, NRGReport

Forrás: borítókép

 
---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és nézd meg programjainkat online!