Lakóingatlanárak változása az EU-ban – Magyarország vezet

Az utóbbi években hatalmasat nőttek Magyarországon a lakóingatlanok eladási árai. Ez a trend nem egyedüli – nagyon kevés kivétellel a legtöbb tagállamban hasonló változásokat tapasztalhattak –, de egyetlen tagállamban sem lőttek úgy ki az árak, mint hazánkban. Az Eurostat adatai alapján mutatjuk, 2015 és 2022 eleje között hogyan változtak az uniós lakás- és házárak.

2010 óta szinte töretlen a trend

Számos tényező befolyásolja az ingatlanok árait. Leginkább a lakosság jövedelmi helyzete határozza meg, mennyi pénzt hajlandók és képesek a vásárlók a kiválasztott lakásért fizetni. Az infláció mellett az is növeli az árakat, ha az ingatlanpiacon megnő a kereslet (például a gazdasági fellendülés, a kedvező hitelkörnyezet miatt, vagy épp ellenkezőleg, zavarosabb helyzetekben sokan próbálhatják a megtakarításaikat ingatlanba fektetni), és az új ingatlanok áraiba minden alapanyagár- és energiaár-növekedés is beépül. Emellett régiónként különböző hatások is érvényesülhetnek, például egy-egy város valamilyen okból vonzóbb lesz.

Az uniós országok lakáspiacainak nagy többségén már jó ideje egyre drágulnak az ingatlanok, kivéve a 2008-as válság által legjobban sújtott déli tagállamokban. Görögországban, Cipruson, Olaszországban és Spanyolországban jelentős ideig csökkent vagy csak minimálisan nőttek az ingatlanárak 2015 óta. Ezen hét év alatt több mint kétszeresére drágultak az ingatlanok Magyarországon és Csehországban, de a balti országokban, Luxemburgban, Hollandiában és Portugáliában is minimum 1,75-szer annyit kell fizetni ugyanazért a lakásért, mint 2015-ben. Kérdés azonban, hogy jelen gazdasági helyzetben a trend folytatódik-e – annyi tényező van jelenleg változásban, hogy ezek egy része valószínűleg hatást gyakorol előbb-utóbb ezen a területen is.

Ingatlanpiaci körkép: komplex ábra

Az Eurostat vonatkozó adatsora, a lakásárindex (HPI) a háztartások által vásárolt mindenféle új és használt lakóingatlan (lakások, családi házak, sorházak stb.) árváltozását rögzíti. Mindez persze csak egyetlen adat, amely a lakóingatlan-piaci inflációt méri. Mindemellett sokat mond egy tagállam ingatlanpiaci helyzetéről az is, hogy a bérlemények ára hogyan változott azonos időben (átlagosan szintén nőtt, de jóval kisebb mértékben), vagy egyáltalán mennyire jellemző, hogy a lakosok inkább saját vagy bérelt ingatlanban laknak (a többség sajátban, erről korábban mi is készítettünk egy összeállítást). Szintén érdekes azt vizsgálni, mennyire jellemző, hogy házakban vagy lakásokban laknak az adott országban, az átlagos négyzetméterár is beszédes, vagy az, hogy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező lakóingatlanért hány havi átlagbért kell kifizetni.

Mindezekhez hasonló adatok és információk olvasható a Lakhatás Európában 2021-es interaktív kiadványban. Akit mélyebben érdekel a téma, érdemes tanulmányoznia – pár adatsort az alábbi grafikákon is meg tudtok nézni.

Képek forrása: Lakhatás Európában 2021; Eurostat

Ti mire számítotok, marad a drágulás itthon és Európa-szerte? Ha tehetnétek, ti fektetnétek most ingatlanba a megtakarításotokat?

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és nézd meg programjainkat online!