Globális felelősségvállalás és szolidaritás: elindult a fejlesztés európai éve

„Több router kell, hogy az egész házamban legyen wifi…” „…utálom, mikor a bőrülésemben nem működik a fűtés…” „utálom, mikor a telefontöltőmet a másik emeleten felejtem” – első világbéli problémák, amelyek banalitására jól rávilágít, ha ezeket egy harmadik világban élő fiatal mondja, akinek talán a tiszta ivóvíz, a rendszeres és elégséges vacsora sem mindennapi, ahogy a Water is Life zseniális spotjában láthatjátok. Viszonylagos jólétünkben könnyű megfeledkezni arról a sok millió elesettről, akiknek valóban problémát jelent a napi megélhetés, egész egyszerűen csak azért, mert a világ hátrányosabb területére születtek.

Róluk nem feledkezik meg, és az ő életüket segíti és támogatja az EU fejlesztési politikája, amely az idei európai év fő témája. 2015 korszakhatár a fejlesztéspolitika szempontjából: idén júliusban kerül sor a harmadik „Financing for Development” konferenciára, szeptemberben pedig az ENSZ által 2000-ben meghirdetett millenniumi fejlesztési célok megvalósítására szánt határidő lejárta után sor kerül a 2015 utáni fejlesztési keretrendszert megvitató csúcsra, de a nemzetközi klímaegyezmény jövőbeli sorsáról is tárgyalnak idén a világ vezetői, Párizsban.

A globális felelősségvállalás és szolidaritás az, amely az EU nemzetközi fejlesztési támogatási tevékenysége mögött meghúzódik. Mert bármennyire is úgy érezzük, hogy az EU-ban, egyes országaiban – így Magyarországon is – sok még a fejlesztenivaló, van, ahol a mieinknél valóban sokkal komolyabb problémákkal kell megküzdeni nap mint nap. Számos kutatás igazolja, hogy a szolidaritás, az elesettebbek támogatása még szorult helyzetben is nagyon fontos sokak számára: bármennyire nehéz valaki sorsa, ettől még – vagy éppen emiatt – valamilyen formában igyekszik támogatni a nála is szerencsétlenebbeket. A legutóbbi Eurobarometer felmérések is igazolják: az uniós polgárok nagy többsége (85 százaléka) támogatja az EU harmadik világbeli országoknak nyújtott segítségét, és kétharmaduk ezt növelné is. A felmérések ugyanakkor azt is kimutatták, hogy az emberek bár támogatják, nagyon keveset tudnak az unió ehhez kapcsolódó politikájáról – ezt az információhiányt is hivatott orvosolni az idei európai év.

Gondoltátok volna, hogy jelenleg a világon több mint 1,3 milliárd ember él rendkívüli szegénységben, és közel 700 millióan élnek napi 1,25 dollárnál kevesebb pénzből? Hogy hozzávetőlegesen 850 millióan, azaz minden nyolcadik ember a földön éhezik? Vagy hogy közel 750 millió ember még mindig nem jut tiszta ivóvízhez? Mindezek elképesztő adatok, amelyet még elképzelni is nehéz – tennivaló tehát van elég.


A rettenetes számok ellenére nagyon sok eredményt is sikerült elérni az utóbbi másfél évtizedben, mind az ENSZ égisze alatt megvalósított fejlesztéseknek, mind az EU segítségnyújtásainak köszönhetően. Ilyen eredmény többek között, hogy felére csökkent azoknak a száma, akik nem jutnak hozzá közvetlenül tiszta ivóvízhez, a mélyszegénységben élők arányát 2010-re sikerült a felére csökkenteni, a malária és HIV megbetegedések okozta halálozásokat is sikerült visszaszorítani. Az uniós támogatásnak köszönhetően az utóbbi évtizedben csaknem 14 millió kisdiák járhatott általános iskolába, és sok anya és csecsemő életét sikerült megmenteni azáltal, hogy több mint 7,5 millió szülést képzett egészségügyi szakemberek vezettek le. Az EU ugyanis a világ legnagyobb donora: 1957 óta nyújt fejlesztési együttműködési támogatást, amelyből világszerte mintegy 150 ország részesül, és csak 2013-ban közel 60 milliárd euróval segítették világszerte a rászoruló országokat a szegénység elleni küzdelemben.

Az EU-nak fontos célkitűzése volt, hogy 2015-ig a régi tagállamok a bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 0,7%-ára, a 2004 után csatlakozottak pedig 0,33%-ra növeljék a nemzetközi fejlesztésre fordított büdzséjüket. Sajnos ez a célkitűzés máig nem teljesült, de összességében így is folyamatosan növekszik ez az arány, és elmondható, hogy az EU adja a világ hivatalos fejlesztési segélyeinek több mint felét. (Persze egy pár tagállam túl is teljesíti az elvárást, kitaláljátok, hogy mely országok? Ha Svédországra, Dániára, Luxemburgra és az Egyesült Királyságra tippeltetek, akkor eltaláltátok.)

Az EU támogatásával megvalósult fejlesztési projektek száma hatalmas, de nagyon jól dokumentált, például ezen az oldalon egy térképen, országonként rövid összefoglalókat találtok az uniós fejlesztési segélyekből megvalósult projektekről, hasonlóan informatív és jól kereshető az EU Aid Explorer oldala (mindkettő angolul érhető el). Ezekről a programokról tudhattok meg többet, ha részt vesztek a Fejlesztés Európai Éve rendezvényein, számos program lesz Magyarországon is, többek között nálunk is. Január 22-én este erről beszélgettünk szakértő vendégeinkkel, de a hónap végéig megnézhettek nálunk egy ehhez kapcsolódó gyerekrajz-kiállítást is.

És a tájékozódás mellett magatok is részt vehettek számos programban: bekapcsolódhattok például önkéntesként az EU nemzetközi fejlesztési programjaiba az ebben közreműködő szervezetek munkáját támogatva. Vagy csatlakozhattok például ahhoz a kezdeményezéshez, amelyben többek között a friss Nobel-békedíjas Malala, Bono vagy Bill Gates szólítja fel a világ vezetőit – és mindenkit –, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket azért, hogy egy igazságosabb és boldogabb világban élhessünk. Mert ez mindenkin múlik, ez „a mi (közös) világunk, mi méltóságunk és a mi jövőnk”.