Európai mobilitási lehetőség fiataloknak: az Európai Önkéntes Szolgálat

Korábban egy interjú keretében már foglalkoztunk az Európai Önkéntes Szolgálattal, ezúttal praktikus tanácsokkal igyekszünk segíteni azoknak, akik szívesen töltenének 2-12 hónapot valamelyik európai országban önkéntesként. Az Európai Önkéntes Szolgálat – angol rövidítésével EVS – az EU egyik legnépszerűbb iskolai képzésen kívüli mobilitási programja, amely civil szervezetek tevékenységére építve teremt lehetőséget a 18 és 30 év közötti fiatalok külföldi tapasztalatszerzéséhez. A program nevében szereplő „önkéntes” szó talán azt sejteti, hogy ez egy jótékonysági program, de ez egyáltalán nem így van. Önkéntes a munkavégzés abból a szempontból, hogy a résztvevő egy-egy külföldi, az élet különféle területein tevékenykedő (például kultúra, sport, környezetvédelem, állatgondozás, szabadidő-szervezés, örökségvédelem, stb.) non-profit szervezet tevékenységét támogatja munkájával – ugyanakkor ezért a segítségért számos ellenszolgáltatást kap cserébe, amelyek közül az ingyenes, helyi környezetben történő nyelvtanulás lehetősége csak az egyik tényező.

Az EVS program közösségi szinten az ifjúság mobilizálását, különböző kultúrák megismerését, a közös európai identitástudat erősítését segíti – míg a fiatalok számára leginkább egy új ország, egy más kultúra megismerését, külföldi barátok szerzését, egy nyelv elsajátítását, illetve a szülői háztól való függetlenedést, az önállósodást jelenti. Az EVS program az önkéntesség ideje alatt állja a kiutazó útiköltségeit, ingyenesen szállást biztosít számára az önkéntesség idejére, segíti az adott ország nyelvének elsajátítását vagy a már meglévő nyelvismeret elmélyítését, ezen kívül az önkéntes munkáért– az adott országban a megélhetést teljes mértékben fedező - „zsebpénzt” utal a résztvevőnek.

A program tehát egy nagyszerű lehetőséget jelenít meg a külföldi tapasztalatszerzésre vágyó fiatalok számára, a lehetőség elnyeréséhez azonban alaposan meg kell dolgozni. Az alábbiakban az EVS-t már megjárt volt önkéntesek, valamint küldő civil szervezetek koordinátoraival folytatott beszélgetések alapján szedtük össze a programhoz kapcsolódó legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat, jó tanácsokat, amelyeket elindulásnál nem feltétlenül lát át a jelentkező, de amelyeket mindenképpen érdemes szem előtt tartani a készülődés során.

A megfelelő fogadó szervezet megtalálása

Az EVS-sel történő kiutazás egyik legsarkalatosabb pontja a megfelelő fogadó civil szervezet megtalálása. Ebben nyújt segítséget a program hivatalos honlapján megtalálható böngésző, amelyben az összes önkéntest fogadó európai civil szervezet, illetve ezek profilja megtalálható – országonkénti és tevékenységi terület szerinti bontásban. Nem kis feladat több ezer civil szervezet közül megtalálni a megfelelőt, de a bőséges kínálattal érdemes maximálisan élni, ugyanis az egyik legtipikusabb hiba, hogy a potenciális önkéntes kinéz magának 2-3 helyet, és csak ezekre jelentkezik. Ennél sokkal rugalmasabbnak kell lennünk, legalább 20-30 helyre el kell küldeni az életrajzból és motivációs levélből álló jelentkezést. (A szabad fogadó helyek kereséséhez érdemes még felkeresni ezt az oldalt is, ahol rendszeresen jelennek meg önkénteseket kereső felhívások.)

Az korábbi önkéntesek tapasztalatai alapján elmondható, hogy többen akár 50-60 helyre is aspiráltak, és ilyen mennyiségű jelentkezésnél sem feltétlenül kaptak mindig visszajelzést, sokszor azt is csak hónapok múltán. Elég időt kell tehát szánni a megfelelő fogadó szervezet megtalálására, nem szabad sajnálni az energiát a megfelelő motivációs levelek megírására (érdemes minden motivációs levelet az adott szervezet profiljához igazítani), illetve ezek elküldésére. Számolni kell a szervezetek lassú reakciójával is, és mindenképpen legalább 1-2 hónapos procedúrával kell számolni, amit érdemes a leadási határidőknél figyelembe venni, előfordulhat ugyanis, hogy a fogadó fél megtalálásával annyi idő megy el, hogy az előre kitűzött határidőt már nem tudjuk tartani, és átcsúszunk egy következő pályázati határidőbe, ami a kiutazás időpontját is csúsztatja.

A fogadó szervezetek felkutatásánál nem árt, ha tudjuk, melyek az ún. „sláger-országok”, amelyek hosszú ideje a legnépszerűbbek, így a jelentkezők nagy számának betudhatóan meglehetősen nehéz ezen országokba az EVS keretében eljutni. Jelenleg ezen országok közé tartoznak az angol nyelvterület országai, valamint a dél-európai államok. Ugyanakkor Skandináviát sokkal kevesebben választják, és ugyanez áll a nemrégiben csatlakozott, zömében közép-európai országokra is.

Az időtényező

A megfelelő szervezet megtalálása is elhúzódhat, ugyanakkor fontos tudnunk azt is, hogy ha végre megtaláltuk a potenciális fogadó szervezetünket, akkor sincs még biztosítva a kiutazás, mert ezután jön a „pályázati rész”. A projektben küldő, fogadó, ill. koordináló szervezetek vesznek részt, a pályázatot az egyik szervezetnek (akár küldő, akár a fogadó, akár koordináló) kell benyújtania alapesetben a nemzeti irodához (Magyarországon a Mobilitáshoz) a projekt teljes költségvetésével (fontos, hogy nem az önkéntes készíti el és nyújtja be a pályázatot, hanem az őt fogadó / küldő akkreditált civil szervezet). Maga a pályázat megírása is elhúzódhat, és az elbírálása is akár több hónapot is igénybe vehet.

A preferált csoportok

Az EVS-ben való részvétel lehetősége alapvetően nyitva áll minden 18 és 30 év közötti fiatal előtt, ugyanakkor a program előnyben részesíti a valamilyen tekintetben hátrányos helyzetű (pl. vidéki, valamely kisebbséghez tartozó) fiatalokat. Emellett bizonyos szervezetek előnyben részesíthetik azokat, akik beszélik az adott ország nyelvét, illetve életkorral kapcsolatban is lehetnek megkötéseik. Egyes civil szervezetek speciális tevékenységük miatt szívesebben dolgoznak a már tapasztaltabb, idősebb fiatalokkal, és általánosságban megfigyelhető, hogy a korhatár alsó részében (18-20 évesen) relatíve nehezebb fogadó szervezetet találni, mint a korhatár felső harmadában.

A koordinátor szerepe

Bár elméletileg bármelyik akkreditált civil szervezet küldhet önkéntest, aki vállalja az ezzel járó (nem feltétlenül materiális) költségeket, érdemes megfontolni, milyen szervezeten keresztül utazunk ki. A küldő szervezet koordinátorának kiemelt szerepe van a pályázatban, egy tapasztalt koordinátor sokban hozzájárulhat annak sikeréhez, mivel rendelkezik olyan többletinformációval, ill. ismerettel, amelyhez az egyszerű önkéntes nem tud hozzáférni. Így például tudhatja azt, hogy mely szervezetek fogadnak csak „testvérszervezetektől” önkénteseket, ami a mindenki számára hozzáférhető adatbázisból korántsem ilyen egyértelmű.

Ex-önkéntesek felkeresése

Mielőtt belevágnánk, érdemes felvenni a kapcsolatot olyanokkal, akik már végigjárták azt az utat, amit mi is járni tervezünk, mert az ezen cikkben összefoglaltakon túlmenően számtalan hasznos gyakorlati tanáccsal szolgálhatnak. Az alábbiakban összefoglaltuk az ezzel foglalkozó legfontosabb weboldalakat:

• A Mobilitás gyűjteménye volt önkéntesek blogjairól, beszámolóiról
• Facebook csoport sok praktikus információval
• az Önkéntesek az Önkéntesekért Egyesület információs honlapja

Az EVS tehát egy nagyszerű lehetőség a fiatalok külföldi tapasztalatszerzésére, de fontos, hogy pontosan tisztában legyünk a részvételi feltételekkel, és alaposan felkészüljünk a kiutazásra – a programot már megjárt önkéntesek elmondásai alapján mindenképpen megéri az időt és az energiát rászánni!

A fenti rövid összefoglaló mellett természetesen várjuk a hasonló tapasztalattal rendelkezők visszajelzését (kommentekben például) – osszátok meg velünk élményeiteket, javaslataitokat, segítsünk a program iránt érdeklődőknek!