(Ez a poszt a bérszakadék elleni küzdelemről szóló írásunk második része.)
Mit tesz az EU és mit tesznek a tagállamok a bérszakadék felszámolása érdekében?
Az EU egyik alapelve a diszkrimináció tilalma – az EU Működéséről szóló Szerződés 157. cikke fekteti le az egyenlő munkáért vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő bért elvét. Ezen alapul az egyik legfontosabb területhez kapcsolódó jogszabály, az 1975. évi egyenlő díjazásról szóló irányelv, amely tiltja a nemi diszkriminációt a bérezés valamennyi vonatkozására és feltételére tekintettel. Az unió egy másik jogszabályban fektette le a foglalkoztatáshoz, a szakképzéshez és az előléptetéshez való hozzáférést, valamint a munkafeltételeket illetően a férfiakat és a nőket megillető egyenlő bánásmód követelményét. Ez a jogszabály meghatározza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, és előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre esélyegyenlőségi testületeket a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elősegítésére és támogatására. Mindezek mellett még számos uniós jogszabály, uniós stratégia, cselekvési keretprogram biztosítja a férfiak és nők egyenlő bérezését, és a Bizottság ellenőrzi, hogy az uniós jogszabályokat hogyan ültetik át és hogyan alkalmazzák a tagállamok. Az uniós intézmények emellett valamennyi politikájának és tevékenységének kialakításakor figyelembe veszi a férfiak és nők közötti egyenlőség elvét – ez az ún. „gender mainstreaming”.
A bérszakadék kérdése ugyanakkor számos olyan területet érint, ahol az EU-nak csak koordináló, kiegészítő szerepe van, az ezzel kapcsolatos szakpolitika kialakítása a tagállamokra hárul. Az Európai Bizottság a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és az európai szociális partnerekkel együtt dolgozik a nemek közötti bérszakadék elleni küzdelemben. A Bizottság így mindezek mellett különböző kezdeményezésekkel, tanulmányokkal, felvilágosító kampányokkal hívja fel a figyelmet a jelenségre és ösztönzi például a jó gyakorlatok megosztását.
Nemzeti jó gyakorlatok
A nemzeti kormányok és a szociális partnerek számos intézkedésről állapodtak meg a nők és a férfiak közötti bérszakadék áthidalására. Több tagállamban külön stratégiák (például Ausztriában vagy az Egyesült Királyságban), tanulmányok és bizottságok (Norvégiában és Belgiumban) segítik az egyenlő bérezés megvalósulását. Mindezek mellett a kollektív szerződések jelentik az egyik legfontosabb módot a nők és a férfiak közötti bérszakadék csökkentésére. Finnországban például a kormány Egyenlő Bér programja átfogó jövedelmi megállapodásokat eredményezett, amelyek az egyenlő bérezés megvalósítása érdekében egyenlőségi pótlékokat is tartalmaznak. A legújabb kollektív szerződések 0,2 %-os bérkiegyenlítési pótlékot foglalnak magukban az alacsony bérű, jellemzően női állások javára. Mindemellett nagy szerepe van a megfelelő ellenőrzésnek, számos országban (például Szlovákiában) vezettek be olyan képzéseket, amelyek segítik a munkaügyi felügyelőket a bérezési diszkrimináció feltárásában. Az egyenlő bérezés a vállalatok számára is hasznos lehet, a vállaltok egy része a nemzeti törvényi előírásoknak megfelelve, másik részük önként vezetett be olyan programokat, amelyek ezt segítik. Svédországban például törvény kötelezi a munkaadókat arra, hogy háromévente bérfelmérést végezzenek, hogy kiderítsék, orvosolják és megelőzzék az igazságtalan különbségeket. A vállalatok emellett különböző minősítések, oklevelek, díjak bevezetésével igyekszenek elérni, hogy a nők és a férfiak közötti bérszakadékot okozó tényezőket kizárják. Finnországban például külön díjjal jutalmazzák a nemek közötti egyenlőséget elősegítő legjobb akciótervet, a Cseh Köztársaságban a munka és a családi élet összeegyeztetésével kapcsolatos programokat díjazzák, Szlovéniában és Dániában díjat kaphatnak azok a vállalatok, amelyek nőket léptetnek elő vezetői pozíciókba. Svájcban Egyenlő bérezés emblémát kapnak azok a vállalatok, amelyek igazolják a nők és a férfiak munkáját igazságosan kezelő bérrendszerüket.
Mit tehetünk, ha a munkahelyünkön fennáll a nők és a férfiak közötti bérszakadék?
A nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó országos testületek független szervezetek, amelyek segítséget nyújtanak azoknak, akik diszkriminációt tapasztalnak, emellett figyelik a diszkriminációs problémákat, jelentéseket készítenek róluk, valamint előmozdítják az egyenlőséget. Az országos szervezetek részletes tanácsokkal tudnak szolgálni, és szükség esetén segítséget nyújtanak a jogi kereset előkészítéséhez. Szakszervezethez is fordulhatunk, annak munkatársai is segíteni tudnak és tanácsokkal szolgálnak arra az esetre, ha intézkedés kezdeményezése mellett döntünk. Ezen kívül mások tapasztalatairól is tájékozódhatunk a következő esettanulmányokból; ezek olyan jogi eseteket mutatnak be, amelyeket alkalmazottak kezdeményeztek a férfiak és a nők bére közötti egyenlőtlenség miatt. Az egyenlő bérezéshez kapcsolódó uniós honlapon egy speciális bérkalkulátor segítségével ellenőrizhetjük, hogy mennyire érinti munkahelyünket a bérszakadék problémája. A bérkalkulátor jelzi, hogy fennáll-e a nők és a férfiak közötti bérszakadék.
További információ a bérszakadékról:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
