Szívesen tennél valamit szervezett formában a közösségért? Hazai vagy külföldi szakmai gyakorlatot szereznél úgy, hogy ezzel egyben társadalmilag hasznos munkát is végeznél? Ha a 18-30 éves korosztályba tartozol és a fenti kérdések foglalkoztatnak, érdemes megismerned a 2016 decemberében útjára indított Európai Szolidaritási Testület által kínált lehetőségeket.
Érezhető, hogy az ezredforduló fiataljai, az Y-generáció tagjai sok esetben más prioritásokat tartanak szem előtt, mint a szüleik. Gyakran nyitottabbak és tudatosabbak társadalmi és környezetvédelmi kérdésekben, és talán szívesebben tesznek a közösségért akár önkéntes, akár szakmai munkájuk keretében. Emellett az ifjúsági munkanélküliség is jobban sújtja ezt a korosztályt, mint a korábbi időszakokban. Mindezekre lehetséges válaszként hozták létre az Európai Szolidaritási Testületet (ESZT / ESC – European Solidarity Corps).
Az ESZT által támogatott projektek 2-12 hónapos időszakra szólnak, amelyek során akár Magyarországon, akár az EU egy másik tagországában dolgozhatnak a fiatalok. A társadalmi, humanitárius vagy környezetvédelmi célú munkavégzés több lehetséges formában is megvalósulhat a jelentkezőtől függően: önkéntesként, gyakornokként, tanulószerződéses gyakorlati képzésként, vagy akár fizetett állás keretében. Az ESZT keretében számos területen dolgozhatnak a jelentkezők, ilyen pl. az oktatás, egészségügyi ellátás, élelmiszersegélyezés, környezetvédelem, természeti katasztrófa megelőzése vagy katasztrófahelyzet (pl. földrengés) utáni helyreállítás, a migránsok és menekültek befogadásához, támogatásához és integrációjához való hozzájárulás. A programra jelentkezőknek el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület küldetésnyilatkozatát és alapelveit. Ezek olyan uniós alapértékeken alapulnak, mint a szolidaritás, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a jog- és esélyegyenlőség, a pluralizmus, a diszkriminációmentesség vagy a tolerancia.
Az ESZT keretén belül tehát kétféle módon lehet társadalmi munkát végezni:
1. Önkéntes alapon végzett tevékenységekben – ez alkalmat nyújt teljes munkaidőben, támogatás fejében végezhető önkéntes munkára. Az önkéntesek nem kapnak munkájukért fizetést, viszont a részvételüket finanszírozó uniós programtól függően jogosultak bizonyos támogatásra. Ez azt jelenti, hogy részben vagy egészben fedezik nekik a szállással, utazással, étkezéssel kapcsolatban felmerülő költségeket és az egészségbiztosítási kiadásokat. A napi kiadásaikhoz valamennyi költőpénzt is kapnak.
2. Szakmai tevékenységekben – ez alkalmat ad álláshelyek, szakmai gyakorlati lehetőségek vagy tanulószerződéses gyakornoki képzések felkutatására számos, szolidaritási tevékenységet végző ágazatban, ahol motivált és szociálisan érzékeny fiatalokra van szükség. A részt vevő fiatalok ez esetben munkaszerződést írnak alá, és munkájukért az adott tagállamban fizetést kapnak. Napi kiadásaikat és a szállás költségét a munkáltatótól kapott fizetésükből kell fedezniük. Ezekre a fiatalokra a konkrét ország munkajoga vonatkozik. A szakmai gyakorlatra vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésre felvett résztvevők is munkaszerződést írnak alá, és ők is kapnak napidíjat.
Az Európai Szolidaritási Testület résztvevőit a tevékenységeikhez támogatást kereső nem kormányzati szervezetekhez (NGO-khoz), helyi és nemzeti hatóságokhoz vagy magáncégekhez közvetítik. A lehetőség minden érdeklődő fiatal számára elérhető, függetlenül attól, hogy a jelentkező jelenleg tanulmányokat folytat vagy munkaviszonyban áll, vagy éppen álláskereső.
A már blogunkon is bemutatott, jelenleg is Európa-szerte népszerű kezdeményezés, az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) keretén belül végezhető önkéntes munkához képest tehát az alábbi főbb különbségekkel kínál szakmai tapasztalatszerzési lehetőséget az Európai Szolidaritási Testület:
- nemcsak önkéntes alapon végezhető a választott munka, hanem szakmai munkát is végezhet a résztvevő;
- nemcsak civil szervezetnél, NGO-knál lehet tevékenykedni, hanem vállalkozásoknál is;
- nemcsak támogatást, hanem fizetést is kaphatnak a résztvevők;
- nincs szükség küldő és fogadó szervezetekre, tehát nem civil szervezetek közötti együttműködésen alapul, csupán regisztrálni kell az ESZT oldalán;
- nemcsak külföldön, hanem országon belül is részt vehetünk a programban.
Ha a kezdeményezés felkeltette az érdeklődésed, a Szolidaritási Testület honlapján tudsz regisztrálni. Adataidat az Európai Szolidaritási Testület rendszerében tárolják, és az ellenőrzött és akkreditált szervezetek ebből az adatbázisból válogathatnak, amikor projektjeikhez résztvevőket keresnek. A szervezetek az általuk kiválasztott jelentkezőket felkérik a projektjeikben való részvételre, és ők döntik el, hogy az Európai Szolidaritási Testület egy-egy résztvevőjét önkéntesnek, munkavállalónak vagy gyakornoknak veszik-e fel, attól függően, hogy az egyes projektekhez milyen készségekkel és tapasztalatokkal rendelkező jelentkezőkre van szükségük.

Az alaposabb tájékozódás érdekében érdemes áttanulmányozni az ESZT oldalán az eddig felmerült kérdésekre adott válaszokat, illetve az ESZT programról szóló kiadványt. Aktuális információk a témában az Európai Ifjúság (European Youth) Facebook- és Twitter-oldalán olvashatók. Akit pedig a legfrissebb kapcsolódó hírek, projektlehetőségek érdekelnek, annak érdemes követni az Európai Szolidaritási Testület hivatalos Facebook oldalát.
Képek forrása: Erasmus Plus Twitter; Jean-Claude Juncker Twitter
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.