Nem szeretjük, de életben tart – így vannak a streamelőadásokkal a kulturális élet szereplői. Új műfaj születik épp, amely a járvány után is velünk marad, és előbb-utóbb meg fogja találni a helyét a hagyományos előadások mellett, de – ahogy a gramofon, a filmek, a mozi vagy a rádió esete mutatja – nem fogja átvenni azok helyét. Addig is új eszközként inspirálja a művészeket, akik keresik a módját, hogy az egyszerű közvetítéseken túlmutatva, hogyan használhatják fel ezt újabb, másfajta élmények átadásához. A kultúra digitalizációjáról, a Covid-járvány alatti streamelésekről és ennek hatásáról beszélgettünk Káel Csabával, a Müpa igazgatójával, Mácsai Pállal, az Örkény Színház igazgatójával, Navracsics Tibor európai kulturális fővárosért felelős kormánybiztossal és Székely Krisztával, a Katona József Színház rendezőjével.

Együttgondolkodás, a jövőt formáló mozgalom, vitafórum, kreatív tervezési folyamat – mindez egyszerre az Európai Bizottság új kezdeményezése, az új európai Bauhaus, amelyben kreatív szakemberek és kreatív gondolkodású polgárok közösen tervezhetik meg Európa jövőjét. A folyamat elindult: már várják az ötleteket, és hamarosan indulnak a kapcsolódó pilotok és támogatások is. Ez az izgalmas kezdeményezés volt legutóbbi programunk fókuszában, ahol a témával foglalkozó neves hazai szakértőkkel beszélgettünk.

A műanyag és a műanyaghulladék a szó átvitt és konkrét értelmében is átszövi életünket: ott van mindennapi használati tárgyainkban, élelmiszereink nagy részének csomagolásában, az életmentő vakcina fecskendőjében, és – mikroszkopikus méretben – még ivóvizünkben, sőt, szerveinkben is. A modern élet velejárója, teljesen nélkülözni vagy kiváltani valószínűleg sosem fogjuk, a növekvő mennyiségű műanyaghulladék ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent ökoszisztémánknak. Az eldobható műanyagok forgalmazásának uniós tilalma, a körkörös gazdaság esélyei, a szemléletváltást akadályozó tévhitek és látszatmegoldások, a hulladékgazdálkodás hierarchiája mind összefügg ezzel a hihetetlenül komplex témával – nemrégiben mindezekről beszélgettünk a műanyagkérdés hazai szakértőivel.

Hagyományos Európa-napi fesztiválunk ezúttal online formában jelentkezik: velünk lesz Tóth Vera és a Budapest Jazz Orchestra egy különleges hangulatú koncerttel, Mautner Zsófi, akivel egy portugál finomságot süthettek meg, a Kaláka, Ágoston Béla és Danny Bain pedig a kisebbeknek készülnek zenés programokkal. Mácsai Pállal, Navracsics Tiborral és a kulturális élet más jeles képviselőivel arról beszélgetünk majd, hogy véleményük szerint streamelhető-e a kultúra, egy másik beszélgetés keretében pedig a hulladékmentes életmód lehetőségeit vizsgáljuk meg vendégeinkkel. Idén is lesz EU-s futás, csak virtuálisan – a 17 km-es teljesítőit is köszöntjük majd. Tartsatok velünk!

Számos kutatás rámutatott, hogy jelenlegi utazási szokásaink nem fenntarthatók. Elsősorban  a légi és a közúti közlekedés olyan terhet rónak a környezetre, amely már rövidtávon visszafordíthatatlan következményekhez vezethet. Legutóbbi programunkon arra kerestük a választ, mire lenne szükség a politikai döntéshozók és az egyén szintjén ahhoz, hogy elinduljon a változás a fenntarthatóbb utazás irányába. A Sail to the COP egyik szervezője, a finn Santeri Lehtonen és a Talpalatnyi történetek blog szerzőpárosa, Kocsis Dóra és Németh Edvárd voltak vendégeink.

A tavalyi évhez hasonlóan, sajnos idén sem tudunk személyesen találkozni az Európa-napi fesztiválokon, de az idei Európa-napon az online térben létrejöhet a világ valaha volt legnagyobb virtuális zenekara. Sőt, most bárki – profi vagy amatőr zenész – csatlakozhat hozzá!

Áprilisban, ahogy a természet végre ébred, a növények zöldellnek és virágoznak, a Földet ünnepeljük, és számot vetünk azzal, hogyan áll kontinensünk a környezetvédelemmel. Online programjainkon vendégeink segítségével megvizsgáljuk, hogyan lehet a 21. században fenntarthatóbb módon utazni, és annak is utánajárunk, hogyan küzd az EU az eldobható műanyagok ellen. Egy csésze Európa sorozatunkban ezúttal Európa legnagyobb miniállamába, Luxemburgba ugrunk be egy kávéra.

A jelenlegi Covid-válság jelentős többletterhet ró mindenkire, de a nőket hatványozottan érintik a járvány által előidézett változások. Egyik legutóbbi programunkon egy kutató (dr. Csuka Dorottya), egy munkaerőpiaci szakértő (Szalai Piroska), egy bankvezér (Hegedűs Éva) és egy, a munka-magánélet egyensúlyára specializálódott HR-szakértő (Ujvári Enikő) beszélgetett Gyárfás Dorkával minderről. A terhek valóban nagyobbak, de a mérleg nemcsak az egyik irányba billen – fel kell ismernünk a pozitívumokat is, amelyek közül sok a békeidőkben is előnyöket jelenthet.