Ötmillió igazolt sportoló és kerékpáros sztrádák

A legutóbbi Egy csésze Európa apropóját az idén Európa sportfővárosa címet elnyerő Hága adta. A sorozat házigazdája, Szederkényi Olga a kerékpározásról, Hágáról és a holland mindennapokról beszélgetett vendégeivel. A résztvevők megismerhették az első világháborút követő gyerekvonat-segélyakciót is, amely hatvanezer magyar gyerek számára nyújtott gyógyulást a traumákból, sokszor az életüket is megmentve. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető.

A hollandok számára nagyon fontos a sport, és életükben nagy szerepet játszik a kerékpározás: a 17,5 millió lakosra 22 millió bicikli jut, a hollandok több mint egyharmada ül minden nap biciklire, és naponta átlagosan majdnem 3 kilométert tekernek. De nemcsak a kerékpározás gyakori – szinte minden holland tud úszni és korcsolyázni. Désirée Bonis, Hollandia nagykövete elmondta: 35 ezer sportegyesület van az országban, összesen ötmillió taggal. Itt is a foci legnépszerűbb: 1,2 millióan űzik igazolt formában, de népszerű a jéghoki, a tenisz, és mostanában a golf is egyre elterjedtebb.

Hága nem Hollandia fővárosa, de az ország közigazgatási székhelye, a királyi család, a parlament, a minisztériumok és bíróságok otthona. Emellett a nemzetközi jog fővárosa is – itt kapott helyet az ENSZ Nemzetközi Bírósága, a Nemzetközi Büntetőbíróság, az Europol és más jogszolgáltatással és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos nemzetközi szervezet. De mindemellé tiszta, zöld és nyugodt város a tengerparton, ahol különösen kellemes élni – a nagykövet idézte is a holland mondást: dolgozni Rotterdamban kell, élni Hágában, bulizni pedig Amszterdamban.

Désirée Bonis elmondta: az ország jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy a kerékpáros infrastruktúra az országban mindenki számára kényelmes és biztonságos legyen. A tapasztalatok bemutatására tavaly egy tanulmányutat szerveztek, többek között magyar szakemberek számára is. Ezen vett részt és erről beszélt Szederkényi Olga második beszélgetőpartnere, Madarász-Losonczy Bálint, az ITM Kerékpáros Koordinációs Főosztályának főosztályvezetője. Ahogy elmondta: Hollandiában tényleg mindenki kerékpározik. A gyerekeket cargo-kerékpárral viszik iskolába, akik számára ezek után természetes, hogy 4-5-6 évesen már egyedül közlekednek. Biciklizni teljesen biztonságos, így természetes, hogy a szülők elengedik a gyerekeket – ahogy ezen az utrechti képen látható:




Mindennek a kulcsa a jó infrastruktúra – 35 ezer kilométer kiépített kerékpárút van az országban (összehasonlításul: Magyarországon 4-5 ezer kilométer).  Hollandiában a hetvenes években kezdődött a kerékpáros közlekedés tudatos támogatása. A biciklizés messze nem sport: a mindenki számára elérhető, olcsó, rugalmas közlekedést biztosító kerékpár tulajdonképpen a hollandok számára fontos szabadság szimbóluma.

A kerékpárt integrálták az egyéb közlekedési módokba: ha például vonattal megyünk, tudjuk vinni saját biciklinket, vagy érkezéskor az állomáson biztosan bérelhetünk egyet a holland vasúttársaság kerékpárkölcsönző szolgáltatásától. Ahogy nő a „kritikus tömeg”, úgy kell ezt a városok vezetésének követnie. Így már léteznek bicikli-mélygarázsok vagy a más közlekedés elől elzárt, egyéb közlekedési útvonalakat külön szintben keresztező kerékpáros sztrádák is:




Réthelyi Orsolya, az ELTE Néderlandisztika Tanszékének tanszékvezetője az Úti cél: remény című, a két világháború közötti nemzetközi gyermekvonat-akciót bemutató kiállításról beszélt. Az első világháború és az azt követő időszak súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válsága a gyermekek számára jelentette a legnagyobb megpróbáltatást. Magyar és külföldi szervezetek, magánszemélyek és egyházak összefogásának eredményeképp született meg az a több európai országot érintő segélyprogram, amely a kiállítás fő témáját adja. Az akció során több mint 60 ezer gyermek – az akkori magyar gyerekek 2,5 százaléka – töltött néhány hónapot, vagy akár éveket külföldön, hogy utána „feltáplálva” térhessen haza. Az itthoni élelmiszerhiány miatt a legtöbb gyerek számára ez a tartózkodás a túlélést jelentette, emellett a háború, forradalmak és nélkülözés sújtotta országból érkező traumatizált gyerekek békés, nyugodt körülmények között „kisimulhattak”.

A legtöbb szegény sorsú magyar gyermeket Hollandia és Belgium fogadta be, de Svájc, Svédország és Anglia is részese volt az akciónak. Jóval több volt ez puszta segélyakciónál: a magyar gyermekek közül sokaknak egész életükre meghatározó élményt jelentett a kint töltött idő, és akár későbbi pályájukat is meghatározták a befogadó országban szerzett élmények – a gyerekek közt volt például Karády Katalin, F. Györffy Anna és Bibó István is. Az Úti cél: remény március 21-éig látható a Budapesti Történeti Múzeumban.

Minderről és még sok másról is szó esett – többek közt a hollandok cukorkafogyasztásáról, az áprilisi budapesti Bosch-kiállításról és egyéb holland kötődésű kulturális kínálatról, a kerékpározás elterjedése okozta városi kihívásokról és a szeretet generációkon átívelő szerepéről. Érdemes végignézni a teljes beszélgetést!

Borító: Cor Gasbeek; a képek Madarász-Losonczy Bálint előadásából származnak.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és nézd meg programjainkat online!