Mit tehetünk az élelmiszerpazarlás ellen?

Az élelmiszerpazarlás visszaszorítására számtalan innovatív megoldás született az elmúlt években. A felesleg eljuttatása a nélkülözőknek, önfenntartó gazdaság egy bérház körfolyosóján, illetve a fogyasztókat az el nem adott ételeket összekötő platform – beszélgetésünkön három olyan szervezet képviselője volt a vendégünk, amelyek ezen a területen működő megoldásokat tudtak kidolgozni. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető.

Talán nem gondolnánk, mekkora probléma az élelmiszerpazarlás – pedig a számok azt mutatják, hogy visszaszorításának nagy szerepe lenne a fenntarthatóbb világ megteremtésében. A világszerte előállított élelmiszer egyharmada (!) a szemétben végzi, és a kidobott élelmiszer termelése a Föld mezőgazdasági termőterületének ugyanúgy mintegy 30 százalékát le is foglalja. Ráadásul a pazarlás pont olyan terület, ami ellen mi magunk is tehetünk valamit, főleg a fejlett országok: az itt kidobott élelmiszer mennyisége megegyezik a teljes afrikai szubszaharai területek élelmiszerfogyasztásával.

A beszélgetésen képviselt három kezdeményezés tulajdonképpen egy láncolat három állomását jeleníti meg, amelyeken az élelmiszerrel kapcsolatban a fenntarthatóság elvei érvényesíthetők: az élelmiszer méltányos és tervezett megtermelését, a felesleg pazarlámentes értékesítését, és végül az így sem értékesíthető rész eljuttatását a rászorulóknak.

Nagygyörgy András, a 2005 óta működő Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója beszélt a magyar adatokról is: az itthon évente szemétbe kerülő élelmiszer mennyisége 1,8 millió tonna – ez a mennyiség egy Budapesttől Párizsig érő kamionoszlopra férne föl. A rászorulóknál ezek a veszteségek nyilván jobb helyen lennének. Az Élelmiszerbank felkutatja az országban a gyártóknál és a kereskedelmi láncoknál felhalmozódó élelmiszerfeleslegeket, és eljuttatja az arra rászorulóknak – évente mintegy 250 ezer embernek. Ezzel egyszerre segíti az élelmiszerpazarlás és a nélkülözés csökkenését, és az élelmiszerek megsemmisítése okozta környezetterhelés csökkentéséhez is hozzájárul.

A Perma Gang Projekt formabontóságával a szokványostól eltérő, kreatív megoldások jelentőségére hívja fel a figyelmet. Lőrinczi István egy ferencvárosi bérház körfolyosóján rendezte be önfenntartó gazdaságát, ahol többek közt paradicsomot termeszt és méheknek ad otthont, ráadásul másoknak is szívesen tanítja, hogyan tehetnek saját permakultúrával életminőségük javításáért és a környezet megóvásáért. A permakultúra maga három alapelvre épít: a bioszféra védelmére, az emberek védelmére és a méltányos megosztásra. Ahogy István elmondta: amit ő a gangon tesz, példa, mégpedig arra, hogyan lehet együttműködni a természettel egy ilyen „hátrányos helyzetű” területen.

Wettstein Albert három egyetemista társával közösen álmodta meg a Munch.hu ételmentő szolgáltatást. A platformon keresztül vendéglátóhelyek és boltok kedvezményesen értékesítik az el nem adott, de jó minőségű ételeket. Az alkalmazás egyszerű megoldást kínál arra, hogy az étel-gazdálkodás fenntarthatóbb legyen környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is. A legígéretesebb vállalkozások egyike – ez volt az első olyan projekt az RTL Klubon futó Cápák Között című üzleti showműsor történetében, amelybe az összes üzleti angyal befektetett. Alberték a szolgáltatással azt is bizonyítani szeretnék, hogy nemcsak környezeti és társadalmi, de üzleti értelemben is fenntartható vállalkozás. Szemléletformáló missziójuk része, hogy bemutassák: ezek a célok összeegyeztethetők egymással.

Nagygyörgy András is alátámasztotta, hogy a hatékonyság és a profizmus a nonprofit szférában működő kezdeményezések számára is elengedhetetlen. Az Élelmiszerbank tavaly 50 milliárd forintnyi élelmiszert mentett meg, amit lejárat előtt, az élelmiszerbiztonsági előírásokat 100 százalékosan betartva juttatott el a rászorulóknak. A szervezet szabálya, hogy megharmincszorozzák a kapott adományok értékét. Mindennek nagyon komoly szakmai háttérre, szakértelemre is szüksége van, amit nem lehet kizárólag önkéntes alapon megoldani. 13 munkatárssal és számtalan önkéntessel dolgoznak. Ötszáz karitatív szervezettel vannak kapcsolatban, akik tudják, kik azok a rászorulók, akiknek szükségük van az élelmiszerre az adott környéken. Ez a helyismeret ahhoz is szükséges, hogy be lehessen tartani az élelmiszerek kezelésére (például a lejáratra) vonatkozó szigorú szabályokat – ezek a szabályok a szervezet számára ugyanúgy kötelező érvényűek, mint a for-profit szektorban.

Lőrinczi István hat négyzetméternyi földterületen (ez több szintet jelent) mintegy nyolcvan növényi fajt tart a gangon, ezek közül ötven ehető – a paradicsomtól a zöldborsón keresztül az eperig és az uborkáig –, de illúzió azt hinni, hogy egy körfolyosós kert alkalmas az önellátásra. A gyógy- és fűszernövények, a zöldfűszerek viszont nagyon alkalmasak erre. A rendszer komplex: nem csak a növényeket jelenti, hanem például tápanyagot, az esővíz felfogását és tárolását, illetve a segítő állatokat – például a méheket – is. Lehet permakultúrát tanulni is, István is tart ilyet, méghozzá speciális programmal a városi környezetre.



Érdemes a teljes beszélgetést végignézni, amelyben sok másról is szó esett – többek közt lusta kertészektől, arról, mit lehet kezdeni a főtt étellel komposztálás helyett, vagy arról, hogyan befolyásolja az élelmiszerárak emelkedése és a világszerte fenyegető élelmiszerhiány a pazarlás elleni tudatos fellépést.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és nézd meg programjainkat online!