Ahogy számos más területen, úgy a közgazdaságban is megjelent egy erős, nők által képviselt vonal, amely a növekedés mellett nagy hangsúlyt fektet az emberközpontúságra is. Az Európa Pont keddi programjának vendégei arról beszélgetnek majd, hogyan tegyük emberközpontúbbá, fenntarthatóbbá, és egyúttal hatékonyabbá gazdaságunk működését. Vendégeink – többek közt színházigazgató, polgármester és cégvezető – saját megközelítéseiket hozzák el nekünk és vitatják meg egymással is. Érdemes regisztrálni!

A fánkközgazdaságtan, a Doughnut Economics modellje Kate Raworthtől, az Oxfordi Egyetem közgazdászától származik. 2012-es tanulmányában először ő írta le a fánkra hasonlító gazdasági modellt. Ezt később 2017-ben, Doughnut Economics: Seven Ways to Think Like a 21st Century Economist (Fánkközgazdaságtan: hét mód arra, hogy 21. századi közgazdászként gondolkodj) című könyvében fejtette kis részletesen. A holisztikus modell a közgazdaságtan több iskolájától, hagyományától vesz át koncepciókat. Úgy gondolja, hogy a társadalom, a természeti környezet és a gazdaság egymásra van utalva, és erről nem választható le a piac mint külön entitás sem. Nem csak növekedésközpontú, hanem nagy hangsúlyt fektet a környezet védelmére és a társadalmi értékekre, emberközpontúságra is. A modellt már a gyakorlatban is próbálják alkalmazni, Amszterdam például bejelentette, hogy a Covid-19 járvány utáni helyreállítási terve ezen alapul – minderről a Körkörös gazdaság oldal írt részletesebb cikket.



Az infografikánkon is látható modell alapkoncepciója az, hogy az emberi szükségleteket egy sávban – a fánkon belül – kell kielégíteni: a minimuma a méltányos élethez elengedhetetlen társadalmi alap, ökológiai plafonja pedig a bolygó erőforrásai által definiált planetáris határ.

A fánk belső peremén az élethez szükséges olyan alapvető feltételek találhatók mint a víz- és energiaellátás, az élelmiszer, az egészség, az oktatás, a lakhatás, a béke, a társadalmi, illetve nemek közti egyenlőség, de a szociális kapcsolatrendszer is. Egy igazságos gazdasági-társadalmi rendszer ezeket az alapvető javakat mindenki számára elérhetővé tudja tenni.  A rendszer célja tehát az kell legyen, hogy azok, akik valamelyikből hiányt szenvednek, „bejussanak a fánkba” – ebbe a biztonságos és igazságos térbe.

A fánk külső pereme azokat a határokat jelképezi, amelyeket nem szabad átlépnünk azért, hogy a fejlődés ne lépje túl a Föld eltartóképességének határait. A fánkon kívül találhatók az éghajlatváltozás káros hatásai, a különböző szennyezések, az óceánok elsavasodása vagy a biodiverzitás csökkenése.

Ha a társadalom tagjai elveszítik hozzáférésüket az alapvető javakhoz, akkor visszaesnek a fánk közepén a lyukba, ahol ezek az alapvető feltételek nem állnak rendelkezésre. Ha viszont a társadalom mértéktelenül éli fel a bolygó javait, akkor átszakítja a fánk külső kérgét.

Ferenc pápa is szívesen olvas női közgazdászoktól, így a fánkközgazdaságtan modelljére is felfigyelt. Nemrég megjelent könyvében arról is ír, hogy a női közgazdászok látásmódja a gazdasághoz fűződő gyakorlati tapasztalataikból született: „magas szintű tudományos munkájuk mellett végzett nem fizetett, nem hivatalos tevékenységük és az anyaságban vagy a háztartásvezetésben szerzett tapasztalataik tudatosították bennük a legalább hetven éve használt uralkodó gazdasági modellek hibáit”. Gondolataik nyomán létrejöhet a nem csak a profitra és jólétre fókuszáló „anyai” gazdaság, amely felteszi a kérdést: miként lehet úgy működtetni a gazdaságot, amely nemcsak szabályoz, de fenntart, védelmez és regenerál is. A cél, hogy az egész emberiségnek hozzáférése legyen a földhöz, a munkához és a lakhatáshoz, megfelel az evangélium prioritásainak az egyház szociális tanításának.

Az Európa Pont keddi eseményén (regisztrálni itt tudtok, a Facebook-esemény pedig itt található) ezeket a gondolatokat járják körbe vendégeink. Kováts Adél színművész, a Radnóti Színház igazgatója a tenyerénél is jobban ismeri az üzlet és a művészet kényes egyensúlyát. Pozíciójában a kulturális területen tevékenykedő felsővezetőkre jellemző egyedi kihívásokkal találkozik nap mint nap. Gulácsi Erika, Szalatnak polgármestere állattenyésztő mérnökként, majd vidékfejlesztő agrármérnökként diplomázott, aki küldetésének érzi a szegény családok felkarolását. Erdődy Orsolya, a Budapesti Fesztiválzenekar igazgatója munkáját nem csak alapossággal és szakértelemmel közelíti meg, de azzal a lelkesedéssel és nyitottsággal is, mely a zene erejének továbbadásához elengedhetetlen. Varga-Baráth Barbara vezetése alatt a Green Fox több mint 700 embernek segített elindítani programozói karrierjét. Emellett társalapítója egy új közösségnek is: a ShareIT Lab célja a nők pályakezdésének és karrierváltásának előmozdítása az IT területen. Frisch Ádám tanácsadó, startupper, volt vállalati bankár, jelenleg a KPMG menedzsere. A pénzügyi szektor szakértője, tudását előszeretettel bővíti és osztja meg szakmájában. A gazdaság elméleti megközelítései és az ügyfélélményre vonatkoztatott gyakorlatok egyaránt foglalkoztatják. Az esemény házigazdája: McMenemy Márk.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációköteles, az eseményen, kérjük, viselj maszkot!  Ha inkább online követnéd a beszélgetést, akkor azt az Európa Pont Facebook-oldalán vagy az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Youtube csatornáján megteheted.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és nézd meg programjainkat online!