„A határainkon belüli együttműködésen alapuló Európától el kell mozdulnunk egy olyan Európa felé, amely erőt mutat a világban, teljes mértékben szuverén, önálló döntéseket hoz, és saját maga határoz a sorsáról” – ebben az egy mondatban foglalta össze a francia elnökség lényegét Emmanuel Macron francia elnök. A „fellendülés, erő, hovatartozás érzése” hármas mottójával elindított elnökség egyértelmű üzenete: az egészségügyi válság, az agresszív külső erők és az éghajlatváltozás ellen csakis a közös európai fellépés lehet hatékony – ezt kívánja erősíteni a mostani félévben Párizs.

Mit vezet most Franciaország? Miről szól az EU elnöksége?

Fontos tudni, hogy az általában az EU elnökségeként hivatkozott pozíció az uniós intézmények közül a Tanácshoz – a tagállamok érdekeit megjelenítő döntéshozó szervhez – kapcsolódik. Ennek vezetése került most a franciákhoz, akik a különböző szakterületek miniszteri formációit vezetik, abban a szakminisztereket igyekeznek vezetésük alatt egyetértésre juttatni az EU jövőjét érintő különböző kérdésekben. Bár az elnökség levezénylésében a tagállamoknak viszonylag szűk mozgástere van – hiszen az EU Tanácsának napirendje nagyrészt előre meghatározott –, de amennyire lehet, minden tagállam igyekszik lendületet adni az ország számára fontos szakpolitikáknak. Nincs ez másképp Franciaországgal sem.

Franciaország Európa-politikájának középpontjában az erős, szuverén Európa áll

Emmanuel Macron megfogalmazásában „Az európaiak már nem arra panaszkodnak, hogy Európa túl sokat tesz, hanem inkább arra, hogy túl keveset.” A francia elnök már 2017-es sorbonne-i beszéde óta szorgalmaz egyfajta „szuverenitási napirendet” európai partnerei számára, amely az értékeit és érdekeit erélyesen védelmező Európa építésére törekszik. Ennek működését már több uniós politikában és jogszabályban is érvényesülni látja, mint amilyen például a klímasemlegességi cél kitűzése, a szerzői jogi reform elfogadása, vagy éppen a közös európai hitelfelvételből finanszírozott történelmi jelentőségű gazdaságélénkítési terv. Macron fő célkitűzése, hogy ezeket az európai szuverenitás erősítésére törekvő ambíciókat tovább erősítse, és az ebbe az irányba mutató tervekből minél többet megvalósítson.

A francia elnökség céljai

A francia elnökség tevékenységeinek középpontjában az alábbi három fő terület áll:

1. az imént említett európai szuverenitásra vonatkozó menetrend megvalósítása, azaz Európa képességének kiépítése arra, hogy megállja a helyét a mai világban, továbbá megvédje értékeit és érdekeit. Ehhez tartozik többek között: 

- a schengeni térség megerősítése,

- az európai határok megerősített védelme,

- a migráció ellenőrzése a menekültügyi politika javítása révén, összhangban Európa értékeivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival,

- erősebb, a biztonság és a védelem területén cselekvőképesebb Európa kiépítése,

- fellépés a szomszédai jólétéért és stabilitásáért, különösen a nyugat-balkáni szerepvállalás és az Afrikával megújított kapcsolat révén,

- megoldások kidolgozása a globális kihívásokra.

2. Egy új európai növekedési modell kialakítása, ideértve az alábbiakat:

- cél, hogy Európa a termelés, a munkahelyteremtés, az innováció és a technológiai kiválóság hazája legyen,

- a gazdasági fejlődés összehangolása az éghajlati célokkal,

- az innováció és az európai digitális szereplők növekedésének támogatása, saját szabályok megalkotása a digitális világra vonatkozóan,

- magas színvonalú, magasan képzett és jobban fizető munkahelyek létrehozása.

3. Egy „emberibb léptékű” Európa megteremtése, amely

- meghallgatja a polgárai által az Európa jövőjéről szóló konferencián keresztül kifejezett aggodalmakat (a konferencia zárókövetkeztetései is várhatóan a francia elnökség időszakában születnek meg),

- megvédi a jogállamiságot és fenntartja értékeit,

- büszke a kultúrájára, bízik a tudományban és a tudásban és elkötelezetten küzd a megkülönböztetés ellen.

Konkrét jogszabályok a napirenden

A célkitűzések számos konkrét uniós jogszabályban öltenek testet, többek között az éghajlatvédelem, a szociális, vagy a digitális kérdések területén, amelyeket a francia elnökség alatt tárgyalnak vagy fogadnak majd el az országok vezetői. A klímasemlegesség felé vezető úton például fontos lépés lesz a szén-dioxid-árazás bevezetése az EU határain az importált termékekre. Szociális területen a minimálbérre vonatkozó új európai jogszabályokat céloz Párizs, míg a digitalizáció terén a platformok gazdasági szabályozása és elszámoltathatósága (különösen a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban) szerepel a legfontosabb célok között.

További részletek a francia elnökség programjáról a hivatalos elnökségi programban olvashatók, az elnökséggel kapcsolatos minden aktuális információ megtalálható a hivatalos elnökségi oldalon.

Franciaország 2022. június 30-ig látja el a Tanács elnökségének feladatát, majd Csehország és Svédország követi a sorban.

Eredményes és sikeres elnökséget kívánunk Franciaországnak!


Kép forrása: Flickr/Keybuk; CC BY-NC-ND 2.0; E. Macron: EC - Audiovisual Service, Dati Bendo
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és nézd meg programjainkat online!