Októberre kicsit digitalizálódunk: nemcsak tematikában, de a programjainkon való részvétel tekintetében is. A hónapban ismét eljön hozzánk Mérő László, aki most a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmakat igyekszik oszlatni, filmklubunkban pedig a FOMO című friss magyar filmet vetítjük, amely a fiatalok digitális világába ad betekintést. Elfogyasztunk még egy csészényi Németországot is – filmklubunk kivételével minden rendezvényünket tudjátok majd Facebook oldalunkon keresztül is követni.

Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Vincent Liegey volt, aki a nemnövekedés (décroissance vagy degrowth) mozgalom egyik jelentős, Magyarországon élő francia képviselője. Szerinte a mostani járványhelyzet sokak számára hozta meg a felismerést, hogy valóban lehetséges a folyamatos növekedés hajszolása nélkül, a mókuskerékből kiszakadva is élni. Relokalizáció; alulról építkező, valódi részvételi demokrácia; feltétel nélküli alapjuttatás; ingyenes közszolgáltatások – többek között ilyen elemekkel képzeli el az átmenetet egy fenntarthatóbb, nem a növekedésre fókuszáló jóléti társadalomban.

Új európai Bauhaus, európai hidrogénvölgyek, egészségügyi unió, európai minimálbérkeret, minden korábbinál ambiciózusabb kibocsátás-csökkentési célok 2030-ig, rasszizmusmentes Unió: néhány újabb elképzelés az Európai Bizottság elnökének összegző beszédéből. Von der Leyen elnök előre tekint: célja, hogy a már korábban bejelentett kezdeményezésekre – első sorban a zöld megállapodásra, a digitális átállásra és a NextGenerationEU forrásaira – támaszkodva a koronavírus-járvány okozta helyzetet valóban gyökeres változásra használja fel az EU. Ezekre építve juthat a közösség előnyhöz, és válhat vezetővé bolygónk jövőjének formálásában.

Szeptemberi programjainkkal az Európa gazdaságát fenntartható irányba terelő zöld megállapodás stratégiáját és a környezetvédelem témáját járjuk körül. Létezhet-e ma olyan társadalom, amely a nemnövekedést állítja középpontba? Hogyan válnak használati tárgyainkból hulladékok, és hogyan értéktelenednek el az emberéletek a fogyasztói társadalomban? Mije van, akinek semmije nincsen Afrikában? Válaszokat a kérdésekre most Vincent Liegey francia gondolkodótól, a Tünet Együttes különleges performanszától és Omar Sy egyik legutolsó filmjétől kaphatunk – mindezek mellett még egy csészényi spanyol irodalom is terítékre kerül a hónapban.

Baleset, természeti katasztrófa, rablás, személyazonosító okmányok elvesztése – soha nem jó ezeket megélni, de még rémisztőbb, ha mindez idegen országban történik meg velünk. Pláne, ha olyanban, ahol nincs is magyar képviselet. Szerencsére van ilyen esetben is megoldás: az uniós tagállamok együttműködésének köszönhetően hasonló vészhelyzetekben másik tagállam segíthet. A járványhelyzet alatt minderre még nagyobb szükség lehet, nem árt tudni, mit tehetünk, ha külföldön kerülnénk bajba – de ne feledjük, az utazás továbbra is egyéni döntés és felelősség kérdése.

A Szegeden működő lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS Lézerkutató Intézet egy világszinten is egyedülálló tudományos-kutató projekt fontos része. Az uniós támogatással létrejött intézetben olyan kísérleteket lehet elvégezni, amelyek átütő fejlesztéseket hozhatnak számos területen – például az orvostudományban, a napenergiahasznosításban, a nanotechnológiában vagy a nukleáris hulladékok kezelésében.

Az EU „szokásos napirendje” eleve nem ígért könnyű feladatot az aktuális elnöknek. A hosszú távú költségvetés tető alá hozása az utolsó pillanatban, a brit kilépés tárgyalásainak lehetőség szerinti lezárása – két terület, ahol nem mindig látszik a fény az alagút végén, és mindkettő rendkívül határozott és erőskezű, de kompromisszumkész vezetőt kíván. Ezt tetézi – és részint felülírja – a koronavírus és az azt követő gazdasági visszaesés kezelése, majd Európa újraindítása. A júliustól decemberig tizenharmadszorra elnöklő, rutinos Németország azonban optimistán készül a feladatokra: Angela Merkelék hisznek benne, hogy együttműködve újra erőssé tehető Európa.

Adatagilis gazdaság, mesterségesintelligencia-rendszerek, európai nyílt tudományosadat-felhő, kvantuminformatika, európai adattér… ezek a kifejezések meglehetősen idegenül hangozhatnak, pedig az EU új digitális stratégiája mindenki életére hatással lesz rövid vagy hosszú távon. Röviden bemutatjuk, hogy a digitális fejlődés terén milyen fontos célokat tűzött ki maga elé Európa, és mi ennek a jelentősége.