Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Vincent Liegey volt, aki a nemnövekedés (décroissance vagy degrowth) mozgalom egyik jelentős, Magyarországon élő francia képviselője. Szerinte a mostani járványhelyzet sokak számára hozta meg a felismerést, hogy valóban lehetséges a folyamatos növekedés hajszolása nélkül, a mókuskerékből kiszakadva is élni. Relokalizáció; alulról építkező, valódi részvételi demokrácia; feltétel nélküli alapjuttatás; ingyenes közszolgáltatások – többek között ilyen elemekkel képzeli el az átmenetet egy fenntarthatóbb, nem a növekedésre fókuszáló jóléti társadalomban.

Újragondolás: ötven éve napirenden

A jelenleg uralkodó gazdasági és társadalmi rend újragondolása már régóta napirenden van, és minden újabb válságnál felerősödnek a kritikus hangok. A nemnövekedés filozófiája a hatvanas-hetvenes évek fordulóján, többek között az olajválság hatására kapott óriási löketet. Egyik fontos vonatkozó alapmű, amely ekkoriban született, A növekedés korlátai címet viselte – a Római Klub által készíttetett tanulmány (sok helyen Meadows-jelentés) először hívta fel rá a figyelmet, hogy a gazdasági növekedés áll a súlyosbodó globális környezeti problémák – a szennyezés, a nyersanyaghiány és az ökoszisztéma rombolása – mögött. Az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban is megjelent már ekkor a gondolat, hogy meg kell vizsgálni a stabil, de nem növekvő gazdasági modelleket, amelyekben más, nagyon fontos aspektusok – mint például a környezetvédelem – előtérbe kerülhetnek.



Új politika is kell

A nemnövekedés hívei a politikát is újragondolnák: hisznek benne, hogy valódi, alulról építkező demokráciára van szükség, ahol a politikához nem kapcsolódik hatalom. Itt a létező, nagy demokratikus intézmények mellett jelentős szerep hárul az alulról szerveződő, helyi és/vagy civil kezdeményezésekre. A szubszidiaritás továbbra is fontos tényező kell maradjon. A lokális problémákra Liegey szerint is a helyi érintettek, civilek bevonásával, akár ad hoc módon érdemes megoldásokat keresni.

Liegey egyre több ilyen esetet lát, példaként a legutóbbi magyarországi önkormányzati választásokat is említette, ahol a korábbinál jóval erősebb civil összefogás volt jellemző; de hazájában is vannak ilyen kezdeményezések. Macron elnök nemrégiben – épp a nemnövekedés képviselőinek megkeresésére – létrehozott egy állampolgári gyűlést (assemblée citoyenne) a klímaváltozás hatásainak vizsgálatára és kezelésére, amelyben százötven véletlenszerűen kiválasztott civil polgár vesz részt. Ők havi rendszereséggel, szakértők bevonásával megvizsgálnak egy-egy kapcsolódó témát, és adnak javaslatokat a francia kormánynak. Liegey szerint ez nagyon kreatív és inspiratív kezdeményezés, bízik benne, hogy a hasonló kezdeményezésekkel egy új politikai dinamika jöhet létre. 

2020: a felismerések éve

2020 különleges év. A koronavírus-járvány hatására nemzetgazdasági és egyéni szinten is rengeteg felismeréshez vezetett, ami kedvezett a nemnövekedés mozgalom híveinek. Bebizonyosodott: nem igaz a korábbi mantra, hogy „a mostani rendszernek nincs alternatívája”. A járvány és a kapcsolódó elszigetelődés történelmi kihívása egyik pillanatról a másikra megmutatta, hogy ha akarjuk, alapjaiban változtathatjuk meg mindennapjainkat. Sokan ráébredtek arra is, hogy lehetséges elszakadni a korábban kizárólagosnak hitt munkavégzési módoktól, és például Párizsban már hatalmas többségben vannak azok, akik – ha munkájuk engedi – sokkal szívesebben dolgoznak otthonról.

Ugyanakkor Liegey szerint nem szabad egyenlőségjelet tenni a nemnövekedés és a recesszió közé. A mostani helyzet világszinten mindenhol hatalmas gazdasági recessziót hozott, rengetegen veszítették, és még veszítik el állásukat, csökken a jólét és tömegek megélhetése kerül veszélybe. Ez a helyzet arra vezethető vissza, hogy a növekedésre alapuló rendszerünkben megállt a növekedés. Egyre többen ismerik el, hogy talán valóban elérkeztünk a mostani rendszerünk határaihoz. A nemnövekedés mozgalma ebben a helyzetben arra buzdít, hogy szervezzünk meg egy átmeneti gazdaságot, amelyben másképp alkalmazzuk azt a tudást, amely a jelenlegi válság hatására nem tud hasznosulni.

Gazdasági szempontból ugyanakkor a COVID rávilágított számos eddig is létező problémára, amelyeket mostanáig nem tudtunk vagy nem akartunk észrevenni. Megmutatta, hogy milyen mértékben függünk távoli piacokon termelt életfontosságú javaktól – mint például a gyógyszerek, amelyek többségét Kínában és Indiában gyártják. Kereskedelem és légiforgalom híján ezekhez Európában nem juthatunk hozzá. A helyzet azt is megmutatta, milyen szinten függ például a nyugat-európai zöldség- és gyümölcspiac az olcsó kelet-európai munkaerőtől. Ahogy nem jöttek a nyomott bérekért dolgozó idénymunkások a nyugati kertészetekbe, nem volt, aki leszedje a beérett árut, és ez az egekbe nyomta Nyugat-Európában (főleg a bio-)zöldségek árát.

Liegey bízik benne, hogy ezen felismerések révén az államok és az emberek kicsit újragondolják vásárlási szokásaikat, azt, hogy honnan, milyen forrásból szereznek be termékeket, és azt is, hogy mit termelünk helyben.



Feltétel nélküli alapjuttatás

A nemnövekedés egyes hívei támogatják a feltétel nélküli alapjuttatást (unconditional autonomy allowance), és egyidejűleg a jövedelmi plafon bevezetését. Ez csökkentené a jelenleg hatalmas jövedelmi egyenlőtlenségeket, és szerintük megoldást jelenthetne korunk egyik legégetőbb demográfiai kihívására, az elöregedő társadalmak problémájára, ahol egyre kevesebb aktív korú ember tart el egyre több inaktívat. Ez környezetvédelmi szempontból is fontos lenne, mert látható, hogy jelenleg a leggazdagabb szűk réteg felelős a károsanyag-kibocsátás java részéért. A feltétel nélküli alapjuttatás születéstől haláláig mindenkit megilletne, amely tisztességes megélhetést biztosítana mindenki számára. Ez nemcsak pénzbeli jövedelmet jelentene, hanem ingyenes hozzáférést alapszolgáltatások széles köréhez, mint például az egészségügy vagy az oktatás. Emellett kiegészítő, helyi pénzek bevezetését is szorgalmazza a modell, amelyben lokális pénzünkért lokális termékeket, például helyben előállított élelmiszereket vásárolhatunk.

Innováció a nemnövekedésben

Abban a modellben, amely a nemnövekedésben gondolkodik, különösen érdekes a növekedés egyik motorjához, az innovációhoz, a technológiai újításokhoz való viszony. Liegey szerint az innováció segítségével mára szinte kényszeresen, mindig újabb és újabb, talán nem is létező igényeket próbálunk kielégíteni, amelyekkel aztán egyben új problémákat generálunk. A nemnövekedés gondolkodói úgy látják, a sok modern innováció, az általa létrehozott tárgyak, amelyek életünket kényelmesebbé teszik, egyben függővé is tesznek minket és „elidegenednek” tőlünk. A gyorsabb, hatékonyabb megoldásokkal nyert időt pedig nem személyes épülésünkre, pihenésre használjuk, hanem újabb innovációkat hajtunk, megállás nélkül.

A nemnövekedés gondolkodói hisznek a low-tech megoldásokban, ugyanakkor nem utasítják el a modern technológiai vívmányokat, csak azokat értelmesen, felelősen és autonóm módon akarják újra a szolgálatukba állítani.

A politikai ökológia egyik fontos gondolkodója, a horvát Ivan Illich az 1970-es években egy teljes költség-haszon elemzéssel kiszámolta az egyik innovációs szimbólum, az autó „átlagsebességét”. Úgy, hogy az átlagosan megtett út / szükséges idővel számított sebesség számításánál minden járulékos időköltést figyelembe vett (azt az időt is figyelembe vette, amit az autó, a benzin és egyebek árának megkeresésére, a környezeti károk helyreállítására, az infrastruktúra fenntartására kell fordítani). Mindent beleszámítva körülbelül 5 km/h-s sebességet (azaz gyaloglási tempót) kapott egy átlagos autóra. „Kell egy autó, hogy munkába menjek, hogy azért dolgozhassak, hogy legyen egy autóm.”

A beszélgetés teljes felvétele megtekinthető Facebook oldalunkon.

Képek forrása, további képek az estről: Flickr / Európa Pont

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon!