Az EU továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a koronavírus elleni küzdelmet, segíti és összehangolja a tagállamok erőfeszítéseit. Oltóanyag-stratégiájával felgyorsította a vakcinák kifejlesztését és hozzáférhetőségét, emellett a tagállamok egészségügyi intézkedéseinek összehangolása érdekében egy új, szorosabb egészségügyi unió alapjait is letette.
A madárpopuláció változása a természeti sokféleség (biodiverzitás) változásának egyik legjobb indikátora. Ez a mutató pedig vészjeleket ad: az európai madárlétszám – elsősorban a mezőgazdasági termelés térfoglalása és a mesterséges növényvédő szerek intenzív használata miatt – évek óta folyamatosan csökken. A seregély, a fecske, a sárszalonka, csak néhány azon fajok közül, amelyekből egyre kevesebb él velünk. A madarak hiánya pedig komoly problémát okoz Európa-szerte – elég csak a nyári szúnyoghelyzetre gondolnunk. Az EU új biodiverzitási stratégiája ezen a trenden (is) próbál fordítani, amivel kapcsolatban várják a személyes véleményeteket december 2-ig.
Sokkoló adatok: az EU-ban évente még mindig közel átlag 492 kilogramm szemetet állítunk elő fejenként. Bár a magyar adat egy kicsit alacsonyabb (381 kg/fő/év), de még így is naponta több mint egy kiló szemét megtermeléséért vagyunk felelősek. A változást nem kívülről vagy felülről kell várnunk: az valójában rajtunk, mindennapos szokásainkon múlik – ahogy korábbi vendégünk, Jane Goodall is hangsúlyozta. Csökkentsétek velünk a szemetet az európai hulladékcsökkentési héten, és azon túl is, minden nap!
Egyedülálló, közvetlen eszközként minden uniós polgárnak lehetőséget biztosít arra, hogy egy számára fontos ügyet az uniós intézmények figyelmébe ajánljon – ez az európai polgári kezdeményezés (EPK). Ha elég támogató áll egy ügy mellé, akkor az Európai Bizottságnak mindenképpen foglalkoznia kell vele. Bár elég sok, egymillió aláíróra van szükség legalább hét tagállamból, több ügy már eljutott a döntéshozókig. Folyamatban van a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése a nemzeti régiók védelmében, és nemrégiben egyszerűsödött az EPK folyamata – az európai polgári kezdeményezés hetén ezért is érdemes áttekinteni, hogyan élhettek ezzel a jogotokkal.
Akár a soros (vagy a rendezvényen elhangzott freudi nyelvbotlás szerint „sörös”) elnökség mottója is lehetne. Ez azonban nem egy mottó, hanem az Egy csésze Németország estünk díszvendége, Johannes Haindl német nagykövet kedvenc idézete. A nagykövet és Póth Attila, az ARD magyarországi tudósítója mesélt nekünk Németországról és a németekről – kiderült többek között, hogy valóban rettentően nehéz feladatok tornyosulnak most a német elnökség előtt, hogy Magyarországra különösen figyelnek Németországban, és az is, hogy a Hochdeutsch (irodalmi német) ismerete sok esetben nem elég a boldoguláshoz.
Új időket élünk, amelyben az online jelenlét sokkal nagyobb szerepet játszik életünkben, mint akár csak egy évvel ezelőtt. A digitalizáció erősödésével rengeteg új eszköz került a kezünkbe. De mennyire tudjuk ezeket a modern megoldásokat használni? EU-s körkép a digitális írástudásról.
Ha minden a korábbi tervek szerint halad, akkor valószínűleg most utoljára hozzuk előrébb egy órával az esti sötétedést óraátállítással. Ehhez két feltételnek kell teljesülnie: az, hogy a terveknek megfelelően 2021 legyen az uniós szintű kivezetés éve, és az, hogy Magyarország – a konzultáció eredményéhez és a számunkra kulcsfontosságú országok preferenciáihoz igazodva – „örök nyárra” váltson jövőre.
Riasztó a kép, amit az EU éves klímaváltozást vizsgáló jelentése a 2019-es évről festett: a tavalyi volt minden idők legmelegebb éve Európában. Nyáron a szárazságok, az év végén a heves csapadék okozott gondot a kontinensen, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja is tovább nőtt, a jégtakarók pedig tovább vékonyodtak. Vannak már adatok az idei évről is: nagy eséllyel 2020 is rekorder lesz.