Ha minden a korábbi tervek szerint halad, akkor valószínűleg most utoljára hozzuk előrébb egy órával az esti sötétedést óraátállítással. Ehhez két feltételnek kell teljesülnie: az, hogy a terveknek megfelelően 2021 legyen az uniós szintű kivezetés éve, és az, hogy Magyarország – a konzultáció eredményéhez és a számunkra kulcsfontosságú országok preferenciáihoz igazodva – „örök nyárra” váltson jövőre.
2019 helyett 2021?
2018-ban volt minden idők legnagyobb részvételével lezárult uniós konzultációja, amelyen a 4,6 millió nyilatkozó uniós polgár elsöprő többsége, 84 százaléka támogatta az évi két óraátállítás eltörlését. A Bizottság még abban az évben kezdeményezte is az erről rendelkező jogszabály megváltoztatását. Ez azonban az uniós döntéshozatalban résztvevő további intézmények szerint még korai lett volna. Az EP azt támogatta, hogy 2021-ig adjanak időt a tagállamoknak a megfontolt döntésre: (az eredeti) téli időszámításra vagy a nyárira térnek át véglegesen. Ehhez intenzív és koordinált egyeztetésre van szükség a tagállamok között, hiszen az országok gazdaságai az egységes belső piacon nagyon függenek egymástól, nem mindegy, hogy egy adott tagállam legfontosabb gazdasági partnere ugyanabban, vagy másik időzónában van-e.
Ahogy korábban is írtuk, az EU-ban közös szabályok döntenek arról, van-e összehangolt óraátállítás, vagy nincs, ez uniós hatáskör; arról viszont minden tagállam maga dönthet, hogy mely időzónába szeretne tartozni, ez a döntés tagállami hatáskörbe tartozik. Olyan eset tehát az Unión belül nem lehet, hogy bizonyos országok eltörlik az átállítást, bizonyos országok viszont továbbra is használják – az EU pedig most épp arra készül, hogy egységesen megszüntesse ezt a szokást az uniós tagállamok mindegyikében.
A folyamat jelenleg a tagállamokat tömörítő Tanácsnál áll. A tagországoknak 2020 április végéig kellett (volna) értesíteniük a Bizottságot elhatározásukról. A döntésekről egyelőre keveset tudni, még nem világos az egyes országok választása – a koronavírus-járvány berobbanása érthető módon kissé elterelte erről a figyelmüket. A nyilvánosan elérhető kapcsolódó anyagokban a legutolsó esemény a finn elnökség alatti 2019. decemberi tanácsülés, ahol nem számoltak be előrelépésről az ügyben.
Örök tél, vagy örök nyár?
Az eltörlés utáni végleges időszámítás kiválasztása nem egyszerű kérdés. Nyári időszámításban maradna a mostani sokáig tartó világosság a nyári estéken, ugyanakkor a téli sötétség is csak később köszöntene be (a mostani 3/4 4 helyett 3/4 5 körül lenne a legkorábbi naplemente a tél közepén). Ennek ára az lenne, hogy télen reggel 8 után kelne a nap. Ha viszont a téli időszámításhoz ragaszkodnánk, akkor a mostani hosszú nyáresték egy órával rövidülnének (3/4 8 körül menne le legkésőbb a nap nyáron), viszont nem lennének olyan hosszan sötétek a reggelek télen (maradna a mostani napkelte). E két opció mellett Magyarország egyúttal úgy is dönthet, hogy esetleg nem a jelenleg alkalmazott két időzóna közt választ, hanem téli vagy nyári számítás mellett egyből „időzónát is vált”, és az eggyel keletebbre fekvő, GMT+2 valamely időzónáját választja (amelyet jelenleg például Románia, Finnország vagy a balti államok használnak).
Az időzóna kiválasztása ugyanakkor természetesen nem lehet független a velünk nagyon szoros kapcsolatban álló országok választásától – a magyar gazdaság ezer szálon függ a környező országoktól, de legfőképpen a német gazdaságtól, így a döntéskor ezt is érdemes figyelembe venni. A konzultáció eredménye alapján az országok többsége inkább a nyári időszámítást választaná (lásd a lenti ábrát), így Magyarországon, és a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú Németországban is. Érdekesség, hogy a nyári épp a módosított időszámítás, az „eredeti” a téli, ettől térünk el az átállításkor, március utolsó vasárnapján. A hivatalos magyar álláspont egyelőre nem ismert.
Háttér
A nyári és téli időszámítást először az első világháború idején és azután vezették be a Német Császárságban és az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd onnan terjedt el több helyre Európában. A háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra, majd a második világháborúval ismét több helyen bevezették – a Német Birodalom például exportálta a szokást a megszállt területekre. A második világháború végeztével ismét elhagyták a nyári időszámítást.
Magyarországon 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
A legtöbb mai uniós ország az 1960-as, 70-es években állt át a nyári időszámításra. A szokást az ébrenlét és a nappali világos időszak egymáshoz közelítése érdekében vezették be egyes országokban, és a mesterséges világítás csökkentésével jelentős energiamegtakarítást vártak tőle. Tanulmányok szerint az energiaspórolás ugyanakkor nem egyértelmű, sokan pedig az átállítás negatív egészségügyi hatásaira panaszkodnak (a kronobiológia szerint az emberi test bioritmusára hatást gyakorol minden időváltozás, és ez károsan hathat az emberi egészségre. Megzavarja a kialakult bioritmust, produktivitást, és sokkal több közlekedési baleset is történik ilyenkor).
Sok ország követi a téli-nyári időszámítás gyakorlatát az EU-n kívül is, de például Oroszország, Kína és Japán nem. Oroszország nem is olyan rég, 2011-ben törölte el a nyári időszámítást az országban a káros egészségügyi hatások miatt, Törökország pár éve döntött hasonlóképpen.
Az EU először 1980-ban hozta összehangba a nyári időszámítást annak érdekében, hogy az egységes piacon az addigi gyakorlattal ellentétben egyszerre történjen az óraátállítás. Ezt a jelenleg érvényben lévő 2000/84/EK uniós irányelv szabályozza minden tagállamban. Eleinte nem minden uniós ország váltott, és nem is egy időben – ezt rendezte a fent említett irányelv azzal a céllal, hogy az EU belső piacán ne okozzon károkat a nem harmonizált óraátállítás. Az irányelv szerint az uniós tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell váltani nyári időszámításra, és október utolsó vasárnapján a télire.
2018 nyarán, minden idők eddigi legsikeresebb uniós konzultációján 4,6 millióan mondták el véleményüket az óraátállításról, közülük a döntő többség (84%) azt nyilatkozta, hogy boldogabb lenne, ha nem kellene évente kétszer az óráját előre és hátra állítgatnia. A Bizottság ezt követően tett javaslatot az évszakokhoz igazodó időszámítás eltörlésére az EU-ban. Arra nem tett javaslatot, hogy téli vagy nyári időszámítás maradjon – ebben a kérdésben meghagyta a tagállamok autonómiáját (miként most is minden ország maga dönt arról, melyik időzónához csatlakozik).
----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és az Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
efi 2020.10.23. 14:25:00
lobaszopiatej 2020.10.23. 14:36:53
Hazudsz: előnye pont annyi mint hátránya, viszont biológialiag bizonyítottan káros, és sok plusz munka van vele, káosszal sok helyen (megálló vonatok).
horrorpornó bábszínház 2020.10.23. 17:13:48
1 óra időeltérés biológiailag biztosan nem káros, ennyit az emberi szervezet minden gond nélkül elvisel, ahogy a jet lag esetében is az az ökölszabály, hogy óránként 1 nap elég az átálláshoz, azaz mondjuk ha New Yorkba repülsz Budapestről, akkor 5-6 nap.
Ilyen alapon az is káros lenne biológiailag, ha Tiszabecsről Felsőszölnökre költözöl (majdnem 20 perc eltérés van a 2 hely helyi ideje között, amikor Tiszabecsen már fent a nap, Felsőszölnökön még sötét van, hiába ugyanannyi a zónaidő), vagy mondjuk Mátészalkáról Szatmárnémetibe (a távolság 40 km, de 1 óra az eltérés zónaidőben - ehhez képest ingázó ismerőseimet nemigen viseli meg, pedig nem évente kétszer, hanem hetente többször élik át).
Ráadásul sok pluszmunka sincs vele, legfeljebb a menetrendek készítésénél.
Szóval bármennyire nem tetszik is neked, @efi:-nek bizony igaza van.
Azt most hagyjuk is, hogy miért mondod azt, hogy hazudik, mert semmi olyat nem állít, amit annak lehetne minősíteni, ráadásul te sem cáfolod egyetlen állítását sem.
Gazdasági előnye valóban nem sok van, pénzben nem mérhető élettani előnye viszont igen. Nyáron, amikor jó az idő, sokkal tovább lehet élvezni azt, télen ellenben, amikor elég későn világosodik, legalább nem sötétben kell dolgozni vagy a gyerekeknek iskolába menni.
Hazugság = az igazságnak nem megfelelő tények ÁLLÍTÁSA. Egy vélemény sosem lehet hazug, mivel nem tényeket állít, hanem saját gondolatokat fogalmaz meg.
A gondolkodás láthatóan nem az erős oldalad.
efi 2020.10.23. 20:19:08
Aki meg azon a 6-7 érintett nemzetközin utazik, 1 órával többet alszik majd, hú de káros.
élhetetlen 2020.10.24. 03:14:40
Billy Hill 2020.10.27. 16:36:26
Untermensch4 2020.10.30. 21:54:13
...de sztem az a szavazás az "ue-nemzeti-konzultáció" volt:
ec.europa.eu/info/consultations_hu