Európa-szerte sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok, a híradások tele vannak különféle európai természeti katasztrófák képeivel, egy friss kutatás az európai klímát meghatározó a Golf-áramlat összeomlásától tart. Nincs időnk várni, változtatnunk kell. Az Európai Bizottság 2019 decemberében ismertette elképzelését az EU zöld jövőjéről, nemrégiben ennek módjáról tudhattunk meg részleteket.

A javaslatcsomag – ha elfogadják – olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek éghajlatvédelmi hatása azonnal megmutatkozik, és elvezetnek 2030-ra az 55%-os kibocsátás csökkentéshez, és 2050-re Európa klímasemlegességéhez. Kibocsátásmentes autók 2035-től, a légi közlekedés szennyezésének szigorúbb szabályozása, az épületek energetikai felújítása, a megújuló energiák jobb kiaknázása, 3 milliárd új fa ültetése – néhány akció már ismert volt, de számos új elemet is megismerhettünk. Röviden bemutatjuk a zöld átállás legfontosabb elemeit.

Az uniós országok szinte összes strandján elég tiszta a víz egy jó úszáshoz: a vizsgált vizek mindössze 1,3 százaléka nem felelt meg az uniós minimumkövetelményeknek. Az utóbbi évtizedekben az EU-ban rengeteget javult a természetes fürdőhelyek vízminősége, amely mára kimagaslóan jó – de azért érdemes nyaralás előtt tájékozódni, ehhez van is segítség.

2021 a vasút európai éve. A vasút elérhető, fenntartható és nagyon biztonságos utazási forma, az európai hálózat – amit az EU az elkövetkező években még tovább korszerűsítene – pedig az egyik legfejlettebb a világon. Jelenleg Európában átlagosan hét kilométerenként követik egymást az állomások, ami meglehetősen sűrűnek mondható – de mennyire? Hogy állnak ezzel az egyes tagállamok? Európa számokban sorozatunkban most ennek néztünk utána.

A műanyag és a műanyaghulladék a szó átvitt és konkrét értelmében is átszövi életünket: ott van mindennapi használati tárgyainkban, élelmiszereink nagy részének csomagolásában, az életmentő vakcina fecskendőjében, és – mikroszkopikus méretben – még ivóvizünkben, sőt, szerveinkben is. A modern élet velejárója, teljesen nélkülözni vagy kiváltani valószínűleg sosem fogjuk, a növekvő mennyiségű műanyaghulladék ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent ökoszisztémánknak. Az eldobható műanyagok forgalmazásának uniós tilalma, a körkörös gazdaság esélyei, a szemléletváltást akadályozó tévhitek és látszatmegoldások, a hulladékgazdálkodás hierarchiája mind összefügg ezzel a hihetetlenül komplex témával – nemrégiben mindezekről beszélgettünk a műanyagkérdés hazai szakértőivel.

Számos kutatás rámutatott, hogy jelenlegi utazási szokásaink nem fenntarthatók. Elsősorban  a légi és a közúti közlekedés olyan terhet rónak a környezetre, amely már rövidtávon visszafordíthatatlan következményekhez vezethet. Legutóbbi programunkon arra kerestük a választ, mire lenne szükség a politikai döntéshozók és az egyén szintjén ahhoz, hogy elinduljon a változás a fenntarthatóbb utazás irányába. A Sail to the COP egyik szervezője, a finn Santeri Lehtonen és a Talpalatnyi történetek blog szerzőpárosa, Kocsis Dóra és Németh Edvárd voltak vendégeink.

Második éve fut az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vidéki EU-Tanoda programja. A koronavírus-járvány hatására a Tanoda az utóbbi egy évben kialakította az online oktatás feltételeit is. Igény és lehetőségek szerint most személyes és digitálisan közvetített interaktív órák közül választhatnak a programban részt vevő iskolák – akik jelentkezését továbbra is várják a szervezők. Az uniós szakértők a Tanoda foglalkozásain az EU történetéről és hasznos tudnivalókról beszélgetnek a diákokkal, és megválaszolják az őket foglalkoztató uniós kérdéseket.

Idén harmincéves az Európai Unió kreatív tevékenységeket támogató programjának MEDIA alprogramja. A legtöbbeknek a filmtámogatás juthat róla eszébe, pedig sokkal több annál: a kontinens teljes audiovizuális szektorának szóló átfogó programja, amely 2021-től minden eddiginél nagyobb forrásokat mozgósít a – COVID-válság miatt elég viharvert – ágazat támogatására.

Európai gondolkodók sorozatunk korábbi vendége meglepő statisztikára hívta fel a figyelmet: Magyarország dobogós a mindennapi kerékpárhasználatban. Mi ennek az oka, és hogy áll a többi uniós ország?