Magyarország listavezető a rákos halálozásban – segíthet az EU rákellenes terve?

Az Európai Bizottság tavaly februárban mutatta be az európai rákellenes tervet. A terv az EU egyik legfontosabb közegészségügyi kezdeményezése, és a 2020 novemberében elindított európai egészségügyi unió egyik sarokköve. A rákellenes terv keretében idén elkészültek az első rákügyi országprofilok, amelyek jelentős egyenlőtlenségekre mutatnak rá az uniós országok között és azokon belül is. Nincsenek jó híreink.

Rákbetegség: az egyik leggyilkosabb kór

Szinte nincs olyan ember, akinek közvetlen környezetét ne érintette volna a rák, amely a második leggyakoribb halálozási ok a tagállamokban (a szív- és érrendszeri betegségek után). Az EU-ban évente mintegy 2,6 millió embernél diagnosztizálnak rákot, és közel 1,2 millióan veszítik életüket ennek következtében. Ez a tagállami ellátórendszerekre óriási terhet ró: évente összesen körülbelül 100 milliárd euróba kerül Európa gazdaságának. Előrejelzések szerint a rákos megbetegedések száma 2035-re közel 24 százalékkal fog nőni, és ezzel a szív- és érrendszeri betegségek után a rák válhat a halálozások fő okává az EU-ban. És ami igazán sokkoló: mindezen megbetegedések közel 40 százaléka (!!) elkerülhető lenne. Éppen ezért különös hangsúlyt fektet az új terv a megelőzésre, az új stratégia középpontjában a prevenció, a kutatás és az egyenlő hozzáférés lehetősége áll.

Egészségügy: a kormányok felelőssége, az EU csak támogat

Az egészségügyért elsősorban az egyes uniós tagállamok kormányai felelősek. Az európai rákellenes terv intézkedései a tagállamok erőfeszítéseit támogatják, koordinálják vagy kiegészítik a betegség minden szakaszában: a megelőzéstől, a korai felismeréstől, a diagnózistól és a kezeléstől a rákbetegek és a túlélők életminőségének javításáig. Az EU már évtizedek óta aktívan kiveszi a részét a rák elleni küzdelemből, többek között a dohányzás és a veszélyes anyagok visszaszorítása által. A legutóbbi rákellenes európai cselekvési tervet még az 1990-es évek elején dolgozták ki. Azóta a világ – különböző kutatásoknak és innovációknak hála – komoly előrelépést tett a rák diagnosztizálásában és kezelésében.

A terv átfogó témái közé tartozik a kutatás és az innováció, a digitális és személyre szabott gyógyászat, valamint az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló fellépés az EU-ban. Különös hangsúlyt kapnak benne a gyermekkori rákos megbetegedések is. A terv tíz kiemelt kezdeményezésből és 32 támogató intézkedésből áll, ezek megvalósítása folyamatban van, számos új program már elindult, több pedig a következő években indul majd be.

A rákügyi országprofilok

Az európai Rákegyenlőtlenségi Regiszter keretében idén bemutatták az első rákügyi országprofilokat. Az uniós országok közel 170 milliárd eurót fordítottak rákkezelésre 2018-ban. Továbbra is a rák a második halálozási ok az EU-ban az összes haláleset 26%-ával, és messze a tüdőrák a legtöbb halálos áldozatot követelő daganatos betegség. A profilok arra is felhívják a figyelmet, hogy a rák okozta halálozási arányok tekintetében jelentős egyenlőtlenségek mutatkoznak az uniós országok között – csaknem kétszeres a különbség – és az egyes országokon belül is. A kockázati tényezők, így a mortalitás is gyakoribb a férfiak, valamint az alacsony jövedelmű és alacsony iskolázottságú csoportok körében. Ez részben azzal magyarázható, hogy eltérő a kitettség a rák kockázati tényezőinek (dohányzás, mozgásszegény életmód, egészségtelen étkezés, légszennyezés, stb.), ugyanakkor az egészségügyi rendszerek eltérő mértékben képesek időszerű és ingyenes hozzáférést biztosítani a korai diagnózishoz, valamint a magas színvonalú rákkezeléshez és -gondozáshoz. Egyes országok jól felszereltek, de hiányzik a képzett egészségügyi személyzet, más országokban ellenben sok a képzett orvos, de nem rendelkeznek sugárterápiás berendezésekkel. Bár az elmúlt években nőttek a megelőzésre fordított kiadások, ez azonban az összes egészségügyi kiadásnak még mindig csak 3,4 %-át teszi ki.

A rákos megbetegedések mortalitása – Magyarország listavezető

Magyarországon a rákos megbetegedések gyakorisága és mortalitása (halálozási arányszám) is messze az uniós átlag fölött, a legmagasabbak között van az EU-ban. 2019-ben százezer főre 328 rákhalál jutott, 33 százalékkal magasabb, mint az uniós átlag (247 haláleset). Ezzel az adattal Magyarország a legrosszabb helyen végzett az EU-ban. A Közös Kutatóközpont európai rákinformációs rendszere (ECIS) szerint a tüdőrákos megbetegedés előfordulása Magyarországon a legmagasabb az EU-ból, a vezető rákdiagnózisok közé az emlőrák és a vastagbélrák tartozik.



A ráknak tulajdonítható mortalitás olyan tényezők kombinációjával magyarázható, mint például a kockázatos egészség-magatartás nagyobb elterjedtsége a lakosság körében (mint például az elhízás, túlsúly, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás), a kórbonctani diagnózis nagyobb aránya (2019-ben a kórházakban elhunyt betegek körülbelül egyharmada esett át boncoláson), valamint a korai diagnózis és a rákellátás alacsonyabb hatékonysága.

További érdekes adatok és statisztikák a rákbetegségről és halálozási adatokról a rákügyi stratégia legfrissebb rövid ismertetője, a magyar rákügyi országprofil és a 2021-es State of Health in the EU / Hungary egészségügyi országprofil alapján:

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!