Felkészülés a télre: szépen telnek a gáztárolók

Az orosz-ukrán háború közvetlenül vagy közvetve rengeteg negatív következménnyel jár az egész kontinens és az EU számára. Ilyen következmény az Oroszország felől kiszámíthatatlanul érkező gáz, illetve annak ára. A tagállamok igyekeznek felkészülni a közelgő télre, a tagállami gáztárolók már átlagosan több mint 95%-ig fel vannak töltve – hogy ez mit ér, annak országonként változik a jelentősége. November eleji pillanatkép a készülődésről.

Az uniós cél (80%-os töltöttség): túlteljesítve

Az uniós országok vezetői korábban arról döntöttek, hogy a tagállamok területén található gáztárolókat november 1-ig teljes kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteni. Ezek a tárolók jelenleg átlagosan 95,3 százalékig vannak feltöltve (a magyar tárolók 89 százalékos töltöttségi szinten állnak). Ugyanakkor – ahogy korábban is megjegyeztük – az adat önmagában közel sem ad arról információt, mire elég ez.

Nem mindegy, mekkora egy ország belső gázfogyasztása és a tárolókapacitása, pontosabban e kettő viszonya. Lehet például teljesen töltött egy ország gáztárolója, ha a tárolók a jellemző éves fogyasztás töredékét fedezik csak (mint például a svédeknél). A másik végletre példa Lettország, amely tárolóit ugyan csak körülbelül félig töltötte fel, de az országnak kiemelkedően magas a tárolókapacitása (fogyasztásának mintegy duplája), így nincs félnivalójuk a fűtési szezontól.

Közelebb visz a helyzet megértéséhez: a fogyasztásarányos töltöttség…

Éppen ezért is használják sokan inkább a fogyasztásarányos töltöttség mutatóját, amely azt nézi, hogy a tényleges éves gázszükséglet mekkora százalékát tárolta már be egy adott ország – ebben Magyarország elég jól áll, a jelenlegi 54%-kal a negyedik legfelkészültebb tagállamnak számítunk. Mivel az éves gázfogyasztás java a fűtési időszakra esik, a tél előtt ez elég jó arány.

A kitűzött 80%-os uniós cél teljesítését bemutató korábbi anyagunk után most ebből a szempontból mutatjuk az országok felkészültségét: íme a tárolókapacitással rendelkező 18 tagállam aktuális adatai a Gas Infrastructure Europe gyűjtése alapján.



Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy egyértelműen ez sem mond el mindent arról, mennyire lesz „kemény” ezen körülmények között a tél az adott országokban, elfogyhat-e a gáz a fűtési szezonban, vagy esetleg bizonyos gyártóüzemeknek kell bezárniuk ideiglenesen a gázhiány miatt. Tovább árnyalja a képet, hogy az egyes országok milyen, Oroszországtól független forrásokból jutnak még földgázhoz, esetleg van-e földgázlelőhely az adott országban, illetve az országok energiamixében mennyire jelentős szereplő a földgáz.


Forrás: Eurostat

…de a kép ennél is összetettebb

Ha egy ország gázszükségletének csak töredékét tudta betárazni, az sem jelenti egyértelműen, hogy az ország lakói „megfagynak” majd télen (ahogy ez a kérdés itthon sokszor felmerül). Egy erősen földgázfüggő országban nagy baj lehet ebből (Belgiumban éppen ezért kemény télre készülnek). De ha az ország energiáját, fűtését elsősorban nem földgázzal oldja meg, úgy önmagában ennek nincsen nagy jelentősége az ország energiabiztonsága vagy akár a téli fűtés szempontjából (ilyen a már említett Svédország, amelynek tárolókapacitása éves szükségletének mindössze kb. 1%-át fedezi).

Komplex tehát a kép, de egyelőre mindenki készül, a gáztárolók telnek – hogy ez mire lesz elég, az attól is függ, mennyire lesz kemény az idei tél (egyelőre jók a kilátások egy enyhébb téli időszakra). Reméljük, az idei telet átvészeljük komolyabb sokkok nélkül, és a kontinens energiafüggetlenségét, energiabehozatali diverzifikálását  és általában a fosszilisektől való túlzott függést célzó programok (mint például a zöld átállás, az irány az 55%, a REPowerEU) mielőbb jelentősen enyhítik az EU jelenlegi kitettségét.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!