COP27 – helyben járás, néhány fontos eredménnyel

Egyiptomban, Sharm el-Sejkben nemrég – egyes eredményekkel – véget ért az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája, a COP27. Ahogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök fogalmazott: a tünetek egy részét kezeltük, de a beteget nem gyógyítottuk ki a lázból. Fontos előrelépés, hogy döntés született az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben különösen kiszolgáltatott fejlődő országok támogatására – ez a régi követelés kis lépés az éghajlati igazságosság felé.

Ma már bebizonyosodott, hogy az éghajlatváltozást elsősorban az emberi tevékenység okozza, kiemelten az üvegházhatású gázok (ÜHG) túlzott légkörbe engedése. A COP27 fő célja ehhez igazodva az ÜHG-k csökkentésére irányuló globális erőfeszítések fokozása – ebben az idei konferencia nem tudott előre lépni. Ahogy az Európai Bizottság alelnöke és zöld átállásért felelős biztosa, Frans Timmermans fogalmazott: „az Európai Unió még keményebb megfogalmazásra törekedett a klímacsúcson, amit nem sikerült elérnünk. Gyürkőzzünk neki és mutassuk meg a világnak, hogy folytatjuk a küzdelmet a jobb jövőért.”

Pedig ha nem lépünk, Földünk beláthatatlan károkat szenved – kiszámíthatatlan időjárással, olvadó jégtakaróval, általános tengervízszint-emelkedéssel, éhínséggel kell szembenéznünk, milliók kényszerülhetnek lakóhelyük elhagyására. Valamennyi – fejlett és fejlődő – országnak nagyon komolyan vissza kell fognia károsanyag-kibocsátását, hogy esélyünk maradjon a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti szinthez viszonyítva lehetőleg a Párizsi Megállapodásban rögzített 1,5 °C-ra korlátozni. Az EU elvárása az volt, hogy a COP27 sürgősen gyorsítsa fel a globális klímapolitikai fellépést annak érdekében, hogy megszűnjön az elérendő célok és a vállalások közötti szakadék, és összhangba kerüljünk a másfél fokos határértékkel. A zöld átmenet egyébként a tapasztalatok alapján nem kell gazdasági visszaeséssel járjon: 1990 és 2021 között az EU teljes ÜHG-kibocsátása 30 százalékkal csökkent, miközben gazdasága több mint 60 százalékkal növekedett. A számítások szerint a zöld átállás egyébként hosszú távon a magyar gazdaság növekedését is erősen ösztönözheti.

Az EU-s ambíciókat érthetővé teszi, hogy az Unió globálisan egyértelmű vezető szerepet vállal a zöld átállásban és a Párizsi Megállapodás végrehajtásában. A Bizottság tető alá hozta az európai zöld megállapodást annak érdekében, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé válhasson. A 2021 óta hatályos európai klímarendelet a gazdaság valamennyi ágazatára vonatkozik az éghajlat-politikai célok elérése érdekében.

Másfél fok – nincs megerősítés, csak fenntartás

A konferencián kimondták: a felmelegedés 1,5 °C-os tartós korlátozásához 2030-ig a 2019-es szinthez képest 43%-os csökkenést kell elérni a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátásban, és ehhez még a mostani kritikus évtizedben fokozni kell fellépéseinket. Ez mindössze a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések fenntartását jelenti, de a bolygó érdekében ennél sokkal többre lenne szükség.

 „A COP27 során megerősítést nyert, hogy a világ nem fog visszalépni a Párizsi Megállapodással kapcsolatban. Ez fontos lépés az éghajlati igazságosság felé, de a tudomány szerint egyértelmű, hogy sokkal többre van szükség ahhoz, hogy bolygónk élhető maradjon – nyilatkozta Ursula von der Leyen bizottsági elnök a COP27 eredményeiről. – Az EU kulcsszerepet játszott Sharm el-Sejkben, és rendíthetetlenül ki fog állni hazai és nemzetközi éghajlat-politikai intézkedései mellett. Elkötelezettek maradtunk az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése területén, és rugalmasak vagyunk az éghajlatváltozás által okozott veszteségek és károk finanszírozásában is – így világszerte bizalmi viszonyt tudtunk kiépíteni partnereinkkel.”

Támogatás a klímaváltozás által leginkább sújtott szegényebb államoknak

A mostani COP27 kiemelt célja volt a kiszolgáltatott közösségek – elsősorban a fejlődő országok – támogatása az éghajlatváltozás által okozott károk kezelésében. Ebben a konferencia egyértelmű sikert ért el: a résztvevők megállapodtak arról, hogy létrehoznak egy kifejezetten a károk és veszteségek finanszírozására szolgáló pénzalapot. Ehhez az EU által betöltött hídépítő szerep is hozzájárult, elősegítve a kibővített adományozói bázissal rendelkező új, kiegyensúlyozott finanszírozási rendszerek létrehozását.

Az EU–Afrika Global Gateway elnevezésű beruházási csomagjának részeként elindul az új „Európa együtt” kezdeményezés, amely a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló, meglévő és új programokat foglalja egy keretbe, összesen több mint egymilliárd euró értékben – infografikánkon látjátok, milyen főbb részekből áll össze a kezdeményezés.




További információ:

• EU-záróközlemény
• Fenntarthatóságot szolgáló két- és többoldalú uniós egyezmények:
  • Kazahsztán – stratégiai partnerség nyersanyagokról, akkumulátorokról és megújuló hidrogénről
  • Namíbia – stratégiai partnerség fenntartható nyersanyagokról és megújuló hidrogénről
  • Egyiptom – stratégiai partnerség megújuló hidrogénről
  • erdészeti és éghajlat-politikai partnerségek Kongóval, Guyanával, Mongóliával, Zambiával és Ugandával
  • Indonézia – az igazságos energetikai átmenetre irányuló partnerség

Borítókép: European Union, 2022, Copyright, forrás: EC - Audiovisual Service

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!