Az Európai Mobilitási Hét díját azok a helyi önkormányzatok kapják, amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a biztonságos, fenntartható városi mobilitás tudatosításában. A 2023-as díjat Budapest nyerte az autómentes héttel és az ahhoz kapcsolódó kezdeményezésekkel.
Az erőforrásokkal takarékoskodó körforgásos gazdaság megvalósítása az EU egyik fontos célja. Ebben különösen nagy hangsúlyt kap a tárgyak hosszabb hasznosítása, amihez elengedhetetlen a javíthatóság és annak támogatása. Bécsben és Ausztria egészében nagy sikerrel működik ilyen rendszer, de az EU az egész közösségben szeretné megadni a fogyasztóknak a jogot a javításhoz – ehhez most új jogszabály van készülőben.
2024-től minden tagállamban uniós előírás lesz a háztartásban keletkező biohulladék elkülönített gyűjtése és hasznosítása. Ennek legegyszerűbb és kézenfekvőbb módja a házi vagy közösségi komposztálás. Büdös, odavonzza a rágcsálókat és kártevőket, időigényes – számos tévhit övezi a folyamatot, amely valójában meglehetősen egyszerű, és pici odafigyeléssel mindenki csak jól jár vele. Bár a hazai szabályozás részletei még nem ismertek, akárhogy lesz is, érdemes tájékozódni és belekezdeni, aki még nem tette. Ebben segítünk most egy picit.
Amikor az elmúlt években megjelentek az első e-rollerek Európa nagyvárosaiban és itthon is, sokan nagyon örültek: végre a mikromobilitásban prímán alkalmazható eszköz, amely a városokban valódi és zöldebb alternatívája lehet az autóknak. Ugyanakkor az e-rollerek olyan hirtelen, rövid idő alatt terjedtek el mindenhol a kontinensen, hogy sokan hamar meg is utálták, amihez az utcaképet rontó, szanaszét hagyott eszközök és a használatával kapcsolatos biztonsági problémák is hozzájárultak. Most az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) közös, európai szintű szabályokat kezdeményezett a kérdés rendezésére.
Rögtön el is áruljuk: a divat. Hogyan vállaljunk felelősséget vásárlóként a mindennapokban és mit tehetünk a fast fashion környezetszennyező hatásai ellen – méghozzá úgy, hogy mindez az önkifejezésünk része legyen és élményekhez segítsen minket hozzá? Hogyan kelhetnek új életre használt ruhadarabjaink? Az Európa Pontban Forró Bence Für Anikó Jászai Mari-díjas színésznővel, Döbrösi Laura színésznővel, környezetvédelmi nagykövettel és Burány Vera divattervezővel beszélgetett – a posztban végig is nézheted vagy meghallgathatod.
Kimért magvak, gyümölcslé, mosópor és még számtalan termék, amit saját textiltáskában, kosárban vagy tárolódobozban tudunk hazavinni – Európában egyre terjednek a csomagolásmentes boltok, és néhány éven belül forgalmuk meghaladhatja az egymilliárd eurót.
Egyiptomban, Sharm el-Sejkben nemrég – egyes eredményekkel – véget ért az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája, a COP27. Ahogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök fogalmazott: a tünetek egy részét kezeltük, de a beteget nem gyógyítottuk ki a lázból. Fontos előrelépés, hogy döntés született az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben különösen kiszolgáltatott fejlődő országok támogatására – ez a régi követelés kis lépés az éghajlati igazságosság felé.
A divatipar csak Európában több mint 1,5 millió embert foglalkoztat, a textil- és ruhaipar ugyanakkor az egyik legszennyezőbb ágazat is: ennek oka a földhasználatra, a vízszennyezésre és az üvegházhatást okozó kibocsátásra gyakorolt erős hatása. Az ágazatnak minden fázisban nagy a környezeti terhelése a gyártástól a forgalmazáson át a felhasználásig és azon túl is.