Utolsó csepp a pohárban? – A magyar agrárium az éghajlatváltozás sodrában

Mára már a legtöbben fel tudnánk idézni egy-egy emléket, amikor a klímaváltozás fájó valósággá vált számunkra. Az egyik leginkább érintett terület a mezőgazdaság, és egyre komolyabb a tét: veszélyben vannak a termőföldek, az állattartás, az élelmiszerbiztonság – és mindezzel mindennapi életünk. Mit tehetünk a helyi közösségek szintjén, mit lehet tenni európai léptékben, és mit jelent mindez a magyar mezőgazdasággal kapcsolatban?

Az Európa Pontban a házigazda, Forró Bence vezetésével három különböző háttérrel érkező vendég vitatta meg ezeket a kérdéseket: Szarvas József színművész, a Tündérkertek mozgalom alapítója, Dedák Dalma környezetvédelmi szakértő, valamint Takács Péter, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának tisztviselője.

A csapadékváltozás problémája

Dedák Dalma például gyerekkorában nem tudott aludni a hangos madárcsicsergéstől, azonban amikor évekkel később kivágták a fákat a jól ismert úton, az addig idegesítő madárcsicsergést hirtelen szomorú csend váltotta fel. A klímaváltozás által legérintettebb terület a természetes vízkészlet – állítja határozottan. Az üvegházhatás felmelegítő folyamata miatt ugyanis az egykor megszokott hótakarók eltűntek, ezáltal a folyók vízhozama is megcsappant. A Magyarországra befolyó vizek nem tudják újra megtelíteni az alsó talajrétegek víztájait, és így a nyári párolgás sem biztosított.

A problémát nemcsak a mennyiség, hanem az eloszlás is súlyosbítja: a csapadék vagy nem esik, vagy özönvízszerűen érkezik, elmosva mindent, amit a föld nehezen megőrzött. Emiatt Magyarországnak egyszerre a nagyon száraz időszakokra és az árvizekre is fel kell készülnie. Ehhez tartozik, hogy meg kell őrizni az értékes vizet – egy EU-támogatással megvalósuló budapesti szivacsváros-projektről mi is írtunk már.

Tündérkertek és őshonos növények

Takács Péter személyes élménye, hogy gyerekkorában a háztájiban mindent meg tudtak termelni, azonban ma már ugyanott teljesen más növények élnek meg – és ez nemcsak éghajlati, hanem kulturális változást is jelent. A gazdálkodás helyi tudása, a tájfajták és őshonos növények is veszélyben vannak (és ezzel párhuzamosan megjelennek az invazív fajok).

A színpadról és filmekből ismert Szarvas József is az őshonos fajok megőrzésén dolgozik: megalapította a Tündérkert-mozgalmat, amely nem csak agrárprojekt, hanem közösségformáló élmény is. „Az őshonos növényeknek egy ellensége van: az ember” – hangsúlyozta. Szerinte a Kárpát-medence gyümölcskultúrája képes alkalmazkodni a klímaváltozáshoz az ősföldön, anélkül, hogy permetezni, metszeni vagy génmódosítani kellene őket. Ha nem alkalmazzuk a hagyományos tudásunkat, akkor nemcsak a fák fognak kipusztulni, hanem „a költői érték is”, az a fajta szemlélet, amely az embert nem a természet fölé, hanem szerves részévé teszi.

Az európai út: természet-helyreállítási rendelet

Az élet megteremtése a következő generációk számára „magyar alaptörvényi kötelezettség is” – emlékeztetett Dedák Dalma. Európai szinten a természet-helyreállítási rendelet azt a célt tűzte ki, hogy a tagállamok – saját adottságaik mentén – tegyenek valódi lépéseket a biodiverzitás megőrzésére. Az EU irányelveket ad, de a konkrét lépéseket a tagállamoknak kell kidolgozniuk. Ez azonban, ahogy Takács Péter fogalmazott, nem egyszerű: „A klímaváltozás mindenkit érint, de nem mindenkit ugyanúgy és nem ugyanannyira.”

Mégis, ez a közös minimum az, ahonnan elindulhat a változás. A támogatások feltételhez kötése, a gazdák tudásának bővítése és a hatékonyabb vízgazdálkodási módszerek elterjesztése mind a zöldebb jövő része lehet. Azonban a változás szándéka nem jöhet kizárólag felülről, sőt, az akaratnak alapvetően a gazdák részéről kell érkeznie. Ehhez viszont ösztönözni kell a több generációs, hagyományos és hosszú távra tervező gazdálkodást, ami félreteszi a talaj profit érdekében történő kifárasztását.

A környezetvédelem utópiája

Szarvas József gondolatát követve „nem az a szegény, akinek kevés van, hanem az, aki többre vágyik”. A környezetvédelem valójában embervédelem, a saját fajunk, gyermekeink jövőjéről van szó.

Ki kell mondani, hogy „egy véges erőforrással rendelkező Földön nem lehet örökké növekedni” – és Dedák Dalma ki is mondta. A természet nem állandó bővülésre van tervezve. Olyan „szükségleteket” teremtünk, amelyek a fenntarthatóságot ássák alá. A problémát ismerjük, a megoldás pedig a kezünkben van.

A teljes beszélgetést Youtube-csatornánkon végignézhető:

Podcastunkon pedig meghallgatható:

Borítókép: by-studio, iStockphoto

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!