A városi eső tényleg aranyat ér

Az egyre szélsőségesebb időjárás, a száraz és forró időszakok és villámárvizek váltakozása a városokban okozza a legnagyobb gondot. Egy EU-s társfinanszírozással megvalósuló LIFE-projektben most három kerület, a fővárosi önkormányzat és szakmai partnereik tesznek azért, hogy Budapest az értékes esővizet megtartó és azt megfelelően kezelő „szivacsvárossá” váljon.

A klímaváltozás egyik következménye a szélsőségesebb időjárás. A hosszan tartó száraz időszakokban hiányzik az életet adó víz, és ezt a rengeteg csapadékkal járó alkalmi zivatarok nem pótolják, sőt, jelentős terhet rónak a csapadékvíz-elvezető rendszerekre. Ráadásul a természetes zöldfelületekhez képest kisebb párolgás, illetve a nagyobb mértékben felmelegedő burkolt felületek miatt a városlakóknak gyakori és tartós, szélsőségesen meleg időszakokkal kell szembenézniük – ebből az elmúlt hetekben már kaptunk ízelítőt. A nagyvárosok, így Budapest is a legmagasabb kockázatú területek közé tartoznak ebben a tekintetben.

Városainkat száz-kétszáz évvel ezelőtti éghajlatra tervezték és építették, de ez az éghajlat már nem létezik. A csapadékvíz kezelésének klasszikus módszere – a városból a lehető leggyorsabban kivezetni a vizet a csatornák segítségével – megbukott. Városainkat „szivacsvárosokká” kell átalakítanunk, amelyek megtartják a csapadékvizet ahelyett, hogy gyorsan megszabadulnának tőle. Le kell lassítani a víz levezetését, és lehetővé tenni, hogy az a talajba szivárogjon – csak így lehet csökkenteni a villámárvizek hatásait és feltölteni a mélyebben fekvő víztartó rétegeket.

Esőkert Barcelonában

Pont ezt célozza a Városi Eső néven még 2021-ben indult és jövőre záruló, esővízkezeléssel foglalkozó projekt. A Városi Eső a Hegyvidék (XII. kerület) vezetésével, három másik önkormányzat –Erzsébetváros (VII. kerület), Pestszentlőrinc-Pestszentimre (XVIII. kerület), Fővárosi Önkormányzat – és számos szakmai partner együttműködésével, 55 százaléknyi uniós forrásból valósul meg. Hasonló megoldásokat kutatnak egyébként más városok, többek közt Pécs is. A Kínából eredő koncepcióról az egyik kidolgozójával készült interjúban a Városi Eső oldalán bővebben is olvashatunk.

A budapesti projektben a csapadék eloszlásának és intenzitásának változását, illetve a csapadékvíz lefolyását vizsgáló helyi klímaváltozási modelleket dolgoznak ki. Sérülékenységvizsgálatokkal azonosítják be a beavatkozást igénylő pontokat, a hirtelen lezúduló csapadék káros következményeit hatékonyan csökkentő infrastruktúrákat valósítanak meg, és kidolgozzák minderre a köz- és magánszektor együttműködési modelljeit.

Esős Erzsébetváros

A részt vevő kerületekben más és más karakterűek, más és más vízelvezetéssel kapcsolatos megoldásokat igényelnek, így a projekt keretében megvalósuló beruházások a hasonló városi terek számára jelenthetnek példát. A Hegyvidéken – mivel hegyvidék – különösen fontos a villámárvizek kezelése, mert a nagy intenzitású eső lezúdulásakor a felszíni vizeket a csatornák sok esetben nem tudják elvezetni, a meredek utcákon a víz lefolyik, elöntve a mélyebben fekvő területeket. Így a csapadék megállítását és mérséklését már a vízgyűjtő fenti részén el kell kezdeni. A kerület a megfelelő helyeken terepszint alatti tartályokat helyez el, az összegyűjtött esővizet pedig öntözésre használja. Emellett zöldtetőket, illetve természet alapú megoldásokkal (esőkerttel, speciális, őshonos növények beültetésével, vízáteresztő burkolatokkal) mintautcát hoz létre.

Esővízgyűjtő ciszterna behelyezése az erzsébetvárosi Klauzál téren

A sűrűn lakott Erzsébetvárosban a fő cél a kerületben élők életminőségének javítása, hiszen a klímaváltozás következményeként nyáron, a sűrűn beépített belvárosi környezetben a hőmérséklet akár 5-10 fokkal is magasabb, mint egy kertvárosban. Itt a hangsúly a tetőkről lezúduló csapadék felfogásán, esővízgyűjtők elhelyezésén és az esővíz hasznosításán van (utcai fasorok öntözése, a környező járdák, utak tisztítása). A csapadékvíz megfogásával, szikkasztással növelhetők a városi zöldfelületek, akár falra futtatható növények telepítésével, így a mikroklíma is javul.

Pestszentlőrinc-Pestszentimre elsősorban lakóövezeti, kertvárosias jellegű, de a városiasodás révén a csapadékvíz kezelésének kérdése egyre nagyobb problémát jelent. A terjedő át nem eresztő felületeknél – tetők, utcák, járdák és parkolók – a lezúduló nagyobb tömegű csapadék képtelen beszivárogni a talajba, megnövelve ezáltal a villámárvizek kialakulásának kockázatát. Emellett a kerület bizonyos részein vízzáró talajszerkezet, magas talajvíz és csekély párologtatási kapacitás nehezíti a csapadék elszivárgását. A kerület a projektben a felszín megerősítésére különösen alkalmas kavicsgyepeket telepít, a csapadékvíz felfogására és elszikkasztására alkalmas szikkasztókat tervez, illetve utcai fasorból és a járda mellett és alatt tervezett föld alatti beszivárogtató rendszerből álló faárkokat alakít ki.

A Városi Eső a felhalmozott tudást és eredményeket megosztja a szakemberekkel, döntéshozókkal, lakókkal és más településekkel. A cél, hogy az esővizet értékként kezeljük, ugyanakkor tisztában legyünk és alkalmazzuk is a vízmegtartás bevált megoldásait.

A fotók forrása: LIFE Városi Eső projekt

Borítókép: fotojog, iStockphoto

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!