2024-től minden tagállamban uniós előírás lesz a háztartásban keletkező biohulladék elkülönített gyűjtése és hasznosítása. Ennek legegyszerűbb és kézenfekvőbb módja a házi vagy közösségi komposztálás. Büdös, odavonzza a rágcsálókat és kártevőket, időigényes – számos tévhit övezi a folyamatot, amely valójában meglehetősen egyszerű, és pici odafigyeléssel mindenki csak jól jár vele. Bár a hazai szabályozás részletei még nem ismertek, akárhogy lesz is, érdemes tájékozódni és belekezdeni, aki még nem tette. Ebben segítünk most egy picit.
Cél a hulladék minél nagyobb újrahasznosítása
2018 óta lehet tudni, hogy 2024-től változnia kell a hulladékgyűjtésnek: ekkor fogadta el az uniós közösség a hulladék-keretirányelv új szabályait. A jogszabály fontos célja, hogy a körkörös gazdasági modellhez közelítve Unió-szerte keletkező települési hulladékok újrahasznosítását folyamatosan – a 2021-ben nagyjából 50 százalékos arányt 2025-re átlagosan 55, 2030-ra 60, 2035-re pedig 65 százalékra – emelje.
Hulladék-keretirányelv
22. cikk
Biohulladék
(1) A tagállamok biztosítják, hogy 2023. december 31-ig (…) a biohulladékot vagy a keletkezése helyén különítik el és dolgozzák fel újra, vagy külön gyűjtik össze, és nem keverik össze más típusú hulladékkal.
A tagállamok engedélyezhetik, hogy a biológiai lebomlóság és komposztálhatóság szempontjából hasonló tulajdonságokkal rendelkező hulladékot, amely megfelel a komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolásra vonatkozó európai szabványoknak vagy bármely azokkal egyenértékű nemzeti szabványnak, a biohulladékkal együtt gyűjtsék össze.
Ehhez kulcsfontosságú a háztartásokban keletkező hulladék, azon belül is a biohulladék elkülönített kezelése a kommunális hulladéktól: aktuális statisztikák szerint a háztartási hulladéknak jelenleg átlagosan 30 százaléka ilyen szemét, de esetenként a teljes mennyiség felét is elérheti. Ezt kellene most csökkenteni, amihez mindenképpen a komposztálás a kulcs: saját beltéri otthoni, házi vagy közösségi komposztálóban, vagy valamilyen közszolgálatáshoz hasonló begyűjtés és közös kezelés, komposztálás keretében. Hogy itthon ez pontosan hogyan valósul meg, azt sajnos még nem tudni, mert bár nyár elején vitára bocsátotta az illetékes minisztérium a kapcsolódó jogszabályt, a végeredményről és a konkrét tervekről még nem sokat tudni.
Akárhogy is lesz: készülj!
Bárhogy is lesz pontosan, a biohulladékok különválasztása biztosan a tervek része, ehhez pedig kellő tájékozottság és felkészültség szükséges: ne féljünk például a konyhánkban külön tárolóba gyűjteni a biohulladékot, vagy ne legyünk restek a kertünkben felállítani egy minimális ráfordítást igénylő komposztládát. A nagyvárosi környezet persze nagyobb kihívás, de ott sem lehetetlen: sok társasházban már van közös komposztáló, illetve számos közösségi komposztpont vagy más hasonló kezdeményezés létezik a legvárosiasabb helyeken is.
Érdemes megismerkedni a komposztálás folyamatával: ez természetes biológiai folyamat, amely során a szerves hulladék humusszá alakul. Pontos definíció szerint „az elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén jelenlétében történő (…) biológiai lebontása, mikro- és makroorganizmusok segítségével”.
Miért jó komposztálni?
A háztartási biohulladékot jelenleg a többi hulladékkal együtt kukásautókkal égetőművekbe vagy lerakókba szállíttatjuk. Ennek a több évtizedes gyakorlatnak köszönhető, hogy a tápanyagban elszegényedett talajainkat mesterséges, fosszilis alapú műtrágyákkal kell táplálni, miközben rengeteg energiát pazarolunk arra, hogy a magas víztartalmú szerves hulladékot elégessük vagy lerakóban tároljuk.
A komposztálás mindenkinek jó, hiszen elősegíti a természet önfenntartó körforgását: csökken a szemetesbe dobott hulladék (amely zárt tárolóban jobban büdösödik), és nem pocsékolunk vele. Sok energia és erőforrás megspórolható a termesztés, a tárolás és a szállítás, végül a hulladékként történő elhelyezés során. A létrejövő humusz pedig javítja a termőtalaj struktúráját, tápanyagtartalmát és vízmegkötő képességét, segíti a növények fejlődését, valamint csökkenti a víz, a műtrágya és a növényvédő szerek iránti igényt. A termékeny talaj a növényeket megtámadó kártevőknek és betegségeknek is jobban ellenáll a benne megtermő komplex táplálékláncnak köszönhetően. A szeméttelepre kerülő élelmiszermaradék nem kap levegőt, metánt bocsát ki, amely jelentős üvegházhatást okozó gáz – ha viszont ugyanez a hulladék a komposztba kerül, szinte alig termelődik metán.
Mit érdemes tudni róla?
És mit lehet komposztálással hasznosítani, azaz mit dobhatunk a komposztálónkba? Ezt foglaltuk össze grafikánkon a Humusz Szövetség kapcsolódó kiadványa alapján:
Számos tévhit is kering a folyamatról: mindenképpen kellemetlen szagokkal jár, odavonzza a rágcsálókat és kártevőket, és alapvetően drága és időigényes. Ezeket cáfolja tételesen a Humusz Szövetség:
Tévhitek a komposztálásról
A komposzt büdös: alapvetően nem, hisz épp az oxigén jelenlétében történő korhadás nem jár szaghatással. Gondoljunk csak őszi, erdei sétákra: az avartakaró is ugyanezen a folyamaton megy keresztül, mégsem mondanánk rá, hogy büdös. Ha mégis büdös, akkor ott valami gond van, például nem megfelelő hulladék (pl. ételmaradék) került a komposztra.
A komposzt vonzza a rágcsálókat és a rovarokat: ez esetben is az okozhat problémát, ha nem megfelelő hulladékot – például főtt étel maradékát, állati eredetű ételhulladékot, macskaalmot – dobunk komposztra, ugyanis ezek tényleg vonzzák a rágcsálókat és a ragadozókat. A lebontást végző rovarok és giliszták ugyanakkor kiváló élelemforrást jelentenek a madarak és a sünök számára, így ők valóban gyakran előfordulnak a komposzt körül.
Macerás a komposztot állandóan levinni, a lakásban büdösödik, vonzza a bogarakat: az összegyűjtött konyhai biohulladékot nem kell naponta levinni. Megfelelő tárolás mellett hetente egyszer is elég lehet, mivel a komposztálás maga nem büdös, ha van elegendő oxigén (ha teljesen zárt edényben tartjuk, akkor valóban gyorsabban vizesedik, penészedik). Tovább bírja, ha hidegben – hűtőben, télen pedig erkélyen – tároljuk.
A komposztálás bonyolult: nem igazán. A természetben ez a folyamat magától zajlik le, nekünk csak meg kell teremtenünk az ehhez hasonló feltételeket. Ehhez pár alapszabályt érdemes tudni, ebben segít pl. a komposztalj.hu oldal.
Akit részletesebben érdekelne a komposztálás folyamata, a Humusz Szövetség alábbi anyagait ajánljuk figyelmébe:
- Általános tájékoztató oldal a témáról
- Letölthető kiadványok a témában
- Komposztálás a családban c. kiadvány
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.