Az áram ára: újabb ok a zöld átállásra?

Nem titok: a világ folyamatosan növekvő energiaigénye nemcsak a természeti erőforrások kimerülése – és az ezt kísérő áremelkedés – miatt jelent egyre nagyobb problémát, de biztonságpolitikai kérdéseket is felvet. Novemberben erről beszélgettünk energiaipari szakértőkkel, szakpolitikusakkal és tudósokkal. Posztunkban végignézheted és meghallgathatod egészben, de össze is foglaljuk a legfontosabb állításokat.

Az erőforrások (főként a földgáz és az áram) árának növekedése arra ösztönzi a piaci szereplőket – kormányokat, cégeket és magánszemélyeket –, hogy megújuló energiákba fektessenek be. Az Európai Unió komoly lépéseket tesz a megújuló energiák térnyerése érdekében, de az út korántsem egyenes. Magyarország az európai energiarendszer részeként szintén komoly kihívásokkal néz szembe.

November 19-ei eseményünkön Hujber András, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának osztályvezető-helyettese, Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központ vezetője, Kéri András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója és Munkácsy Béla, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék vezetője beszélgetett Inotai Edittel, segített feltérképezni az energiaszektor jelenlegi állapotát, és mindazt, ami a jövőben kulcsfontosságú szereppel bír majd.

Az európai energiapiac: rugalmas, de kiszolgáltatott

Az Ukrajna elleni orosz agresszió és az energiaárak ebből fakadó drasztikus emelkedése felborította Európa energiaellátási rendszerét. Ahogy Hujber András elmondta, a háború előtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy Európa az orosz energiaforrások nélkül működőképes maradjon. Azonban a rendszer meglepően rugalmasnak bizonyult, igaz, hatalmas költségek árán. Az orosz energiahordozók kiváltásáról szóló REPowerEU tervről mi is írtunk korábban.

A rugalmasság alapvetően két tényezőnek volt köszönhető. Egyrészről Európa energiapiaca a világ egyik legjobban integrált rendszere, erős külső partnerkapcsolatokkal, például Norvégiával vagy Észak-Afrikával. Ez nagyban megkönnyítette a leválást az orosz energiáról. Másrészt ahogy Kaderják Péter kiemelte: a 2009-es eset – amikor az orosz fél a források elzárása mellett döntött – vészjelzést adott az EU számára. Ennek köszönhetően az európai földgázpiacon fontos diverzifikációs törekvések zajlottak az elmúlt tíz év során, és ez alapvető szerepet játszott abban, hogy a rendszer nem omlott össze a mostani háborús válságban.

Fotó: Brett Sayles, Pexels

A megújuló energiák kora: ígéretes, de nem problémamentes

A napenergia, a szélerőművek és a biomassza jelentős fejlődést mutatnak, és manapság már egyre kevésbé számítanak luxusmegoldásnak.

Az árak csökkenése és az innovatív megoldások – mint például a napenergiamezők és szélerőművek kombinációja vagy akár az úszó napelempark – új lehetőségeket nyitnak. Kéri András kiemelte: a városi napelemek telepítése még kiaknázatlan lehetőségeket tartogat, hiszen a decentralizált energiatermelés nemcsak környezetbarát, de csökkenti az energia szállítási költségeit is.

Az atomenergia kérdése továbbra is megosztó. Munkácsy Béla hangsúlyozta, hogy az atomenergia nem feltétlen számítható a tiszta energiaforrások közé: az építési költségek és a nukleáris hulladék kezelésének problémái komoly terhet rónak a környezetre.

Fotó: Tom Swinnen, Pexels

Mi a helyzet Magyarországon?

Itthon az elmúlt években a napenergia robbanásszerű növekedést produkált: a nulláról öt év alatt 25 százalékra emelkedett részesedése az ország energiatermelésében. Kaderják Péter szerint a napenergia potenciálja itthon kiemelkedően biztonságos lehetőség.

A szélenergiát viszont sajnálatos módon elhanyagoljuk, annak ellenére is, hogy az energiaforrások diverzifikációja Magyarországon is kulcsfontosságú lenne. Munkácsy Béla hasonlata szerint „ahhoz, hogy egy zene harmonikus legyen, több hangszerre van szükség”. Magyarország számára példaként szolgálhatna Kelet-Németország, amely ugyanonnan indult, mint hazánk a nyolcvanas évek végén és azóta jelentős lépéseket tett.

Verseny a zöld technológiák piacán

Az európai zöld átállás nemcsak a fenntarthatóságról szól, hanem egy globális versenyről is. Az EU-nak versenyképesnek kell maradnia az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, nemcsak a megújulók használatában, hanem azok gyártásában is. Ez Magyarország számára is lehetőséget nyújt a felzárkózásra: a megújulók további fejlesztése és a zöld technológiák integrálása hozzájárulhat az energiafüggetlenséghez, valamint a környezeti fenntarthatóság erősítéséhez.

A szakértők sok más fontos témát is érintettek az este folyamán, például az oktatás, valamint a kormányzati kezdeményezések szerepét az energia piac megújításában. A teljes beszélgetés Facebook-oldalunkon végignézhető:

Podcastunkon pedig végighallgatható:

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!