A kulturális és kreatívipar Európa gazdaságának egyik nagyon fontos motorja. A koronavírus-járvány előtt ez a terület volt az EU egyik legnagyobb munkaadója is. A kontinens leggyorsabban növekvő ágazatait foglalta magában, és jelentősen hozzájárult az EU GDP-jéhez. Ez a szektor lett ugyanakkor a pandémia egyik legnagyobb vesztese: átlagosan nagyjából a harmadával csökkent az iparág bevétele, de volt olyan ágazat, amelynek 90%-os visszaesést kellett elkönyvelnie. Az EY tanácsadó cég az Európai Szerzői Jogvédő Társaságok Szövetsége (GESAC) megbízásából készített friss, átfogó tanulmányban foglalta össze az iparág elmúlt egy évét, felvázolva a lehetséges kiutakat is, valamint, hogy az ágazat hogyan játszhatna kulcsszerepet Európa talpra állításában.

A megbízható és mindenki számára elérhető oltás kulcsfontosságú ahhoz, hogy életünk visszatérhessen a megszokott – vagy valami ahhoz hasonló – kerékvágásba. „Bármelyik vakcinát ezerszer inkább ajánlom, mint a megbetegedést és annak lehetséges komplikációit” – mondta a vakcinák biztonságával kapcsolatban Dr. Merkely Béla professzor, a SOTE rektora. Vele és Marofka Ferenccel, az Európai Bizottság gyógyszerügyi szakértőjével beszélgettünk az EU vakcinastratégiájáról, a jelenlegi járványhelyzetről és a kilátásokról.

2020 sok szempontból példátlan év volt: életünk a koronavírus-járvány miatt fenekestül felfordult Budapesttől Tallinnig, Iborfiától Pinhãoig. A rendkívüliség tükröződik a tavalyi év szavában, pontosabban szavaiban is. Az Oxfordi Angol Szótár készítői minden évben kiválasztják az adott év legjellemzőbb szavát – 2020 annyira különleges volt, hogy nem tudtak egyetlenegy mellett dönteni.

Ismertették a legjobb nemzetközi játékfilm Oscar-jelöltjeinek tizenötös listáját – sajnos a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre nem szerepel köztük.  Ott van viszont hat európai, köztük négy uniós ország filmje – posztunkból kiderül, melyek ezek.

„Meleg szív: megvan – meleg idő: jön”: Európa északi szegletéből jelentkezne a nyári olimpia megrendezésére Finnország egyik leghidegebb városa. Első hallásra viccesnek hangzik, de ha belegondolunk, valójában egyáltalán nem az. Üzenetértékű a kezdeményezés: ha nem változtatunk jelenlegi életvitelünkön, korábban sosem gondolt éghajlati változások fordíthatják fel fenekestül életünket – és nemcsak a sarkkörön túl.

Negyedszerre vezeti Portugália az EU Tanácsát soros elnökként. Feladata most sem egyszerű: a pandémia és az azt követő gazdasági visszaesés kezelése, a brit kilépés sok feladatot ad a portugáloknak, emellett számos hagyományos és rendkívüli eszköz beindítása is erre a félévre esik.

Korábban írtunk a farsangi / karneváli ünnepségekről, amelynek számos európai országban komoly hagyománya van. A karneválok általában a nagyobb városokra jellemzőek, ugyanakkor a vidéknek is megvan a tipikusan télbúcsúztató-tavaszváró pogány rituálékhoz kapcsolódó farsangi szokásrendszere. A mi busójárásunkhoz hasonló fesztiválokkal találkozhatunk a volt jugoszláv országokban, Romániában, Bulgáriában, északabbra Csehországban és Lengyelországban, Svájcban és Németországban, de délebbre, Olaszországban és Spanyolországban is.

Oltóanyagok, a klímaváltozás visszafordítása, fenntartható városi lét, fenntartható élelmezés: az Európa Pont februári online rendezvényein napjaink és korunk legégetőbb kérdéseiről lesz szó. Merkely Béla professzorral és Marofka Ferenc bizottsági szakértővel latolgatjuk, hogy az oltások hatására mikor térhetünk vissza megszokott életünkhöz, mit tudhatunk az oltások biztonságáról, készítési módjáról, várható szállításáról, és megnézzük, milyen szerepe van ebben az EU-nak. A finn Lahti példáján át bemutatjuk, hogyan lehet a környezetszennyező gyakorlatokat átfordítva teljesen fenntartható várost létrehozni, és végül azt is kivesézzük, mit tesz az EU és mit tehetünk mi az egészséges és környezetbarát élelmezésért. Eljön hozzánk a Vegán Hegylakó, a Szimpla Háztáji Piac és egy innovatív ökológiai gazdaság képviselője is.