Örülünk, hogy ilyen sokan játszottatok az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének legutóbbi kvízjátékán, és teszteltétek, mennyit tudtok arról, most min dolgoznak az uniós intézmények. Mind a nyolc kérdésre közel kilencszázan válaszoltatok, és pontosan 187 játékosnak volt az összes válasza helyes. Ha ellenőriznétek, hogy jók voltak-e a válaszaitok, vagy egyszerűen tudni szeretnétek, most mire készül Brüsszel, röviden bemutatjuk.
Házibulik, családi összejövetelek, konferenciák állandó résztvevője, és szinte minden disznóvágáson is találkozhatunk vele: a tepertővel zsírossá és így tartóssá tett pogácsa évszázadok óta nagy kedvenc Magyarországon. Ez volt az első magyar ételkülönlegesség, amelyet az EU felvett hagyományos különleges termékek (HKT) listájára, még 2013-ban. Ez a recept képviseli Magyarországot a tízéves szülinapunkra készített ingyenesen letölthető e-recepteskönyvünkben is.
A koronavírus-járvány miatt a tavalyi év sajnos a szokásosnál jóval kevesebb európai utazással telhetett – reméljük, 2021-ben mihamarabb változik a helyzet az oltások hatására. Idén is elkészítettük munkaszüneti kisokosunkat, hogy könnyedén áttekinthető legyen, a tagállamokban mely napok piros betűsek idén.
Tíz éve, 2011 januárjában indult el az Európa Pont, az Európai Unió információs és kulturális központja Budapesten, az Európai Unió Házában. A kerek évfordulóra meglepetéssel, egy ingyenesen letölthető e-könyvvel készültünk a tagországok kedvenc nemzeti – esetenként uniós oltalommal is védett – ételeiből.
Januárban újult erővel és változatlan lelkesedéssel várunk benneteket programjainkon, egyelőre továbbra is online. A hónapban vendégünk lesz többek között – filmen és egy online beszélgetés keretében is – Fahidi Éva, aki kilencvenen túl állt (tánc)színpadra, hogy elmesélje az életét, és a holokauszt borzalmait. Virtuális úti célunk ebben a hónapban Litvánia harmadik legnagyobb, tengerparti városa, Klaipėda, amely idén az EU ifjúsági fővárosa is. Tartsatok velünk!
Írország legismertebb péksüteménye a szódás kenyér. Nevét az elkészítéséhez szükséges szódabikarbónáról kapta, ami a tészta lazítását szolgálja. Sem kovászt, sem élesztőt nem tesznek bele, így nem kell órákat pihentetni és hosszan dagasztani – sütéssel együtt egy óra alatt megvan. Az íreket eredetileg a kényszerűség vezette a szódakenyér felé, de mára nemzeti büszkeségük része. Mivel könnyű elkészíteni, a pandémia kényszerű karanténideje – és az élesztőínség – alatt világszerte sokmillióan megismerték és megszerették.
Ha bajor ételkülönlegességet kell mondani, valószínűleg a legtöbbeknek beugrik a perec (esetleg a fehérkolbász, az édesmustár vagy a húskenyér), de különleges, 19. század közepéig visszanyúló történetét talán kevesebben ismerik. A történetben a jónevű Anton Nepomuk Pfannenbrenner (tükörfordításban „Serpenyőégető”) mellett fontos szerepet játszanak dél-német kolostorok, imára kulcsolt kezek és egy véletlenségből ételkészítéshez használt lúgos tisztitószer. A hónap receptjeként ezúttal a „süssünk EUR-Lexből” rovatunkban az uniós oltalom alatt álló bajor perecet mutatjuk be, amellyel egyúttal a német soros elnökségtől is búcsúzunk.
Európai gondolkodók sorozatunk korábbi vendége meglepő statisztikára hívta fel a figyelmet: Magyarország dobogós a mindennapi kerékpárhasználatban. Mi ennek az oka, és hogy áll a többi uniós ország?