„Ez a tél megúszható” – az energiaellátás rövid és hosszú távú kihívásai

Lesz-e elegendő gáz, vagy korlátozásokra lesz szükség? Hogyan befolyásolja mindez a fenntarthatósági célokat? Az Európa Pont vendégei az energetika kilátásairól, az ezzel kapcsolatos megoldásokról és uniós válaszokról beszélgettek, természetesen kitérve az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett helyzetre is. A beszélgetés visszanézhető és visszahallgatható különböző platformjainkon.

Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója elmondta: amit az Európai Unió a klímastratégiában elképzelt, a háború hatására a feje tetejére állt. Bebizonyosodott, hogy Oroszország nem megbízható partner, Putyin pedig nem racionális cselekvő. Szemben áll a stratégia 2050-es dekarbonizációs célja azzal, hogy rövid távon szükségünk van olcsóbb fosszilis energiára. Ehhez még hozzájárul az a német – elősorban belpolitikai okokkal magyarázható – gondolat: megszabadulni a szén mellett az atomenergiától is, úgy, hogy az átmeneti időszakban a gáz lesz a következő évtizedek megoldása. A háború a klímapolitika szempontjából – paradox módon – előrelépést jelent: előhozta azokat a krízispontokat, amelyek enélkül sokkal később jelentkeztek volna.

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője szerint a modellek azt mutatják, hogy „ez a tél megúszható”, nem kell a lakosságnak komolyabb korlátozásokkal szembesülnie” sem a fűtés, sem az áramtermelés területén – ezek a politika szintjén is prioritást élveznek. Az ipar viszont valószínűleg meg fogja szenvedni, hogy Európából összesen mintegy 30-40 milliárd köbméternyi gáz hiányozni fog – már most zártak be műtrágyagyárak, vegyipari cégek és egyéb nagy felhasználók. Akkor lehet probléma, ha február-márciusban, a fűtési szezon végén még jön egy nagyon komoly hideg: egy nagyon rövid időszakban, néhány napig előfordulhat, hogy a lakossági korlátozásokra is szükség lehet.

Sverla Viktor, a MOL stratégiai igazgatója elmondta: Oroszország évtizedek óta megbízható partnernek számított a gáz- és kőolajszállítás területén. Ez a mostani helyzetben megváltozott, és nem tűnik úgy, hogy van visszaút. Az igazgató egyetértett azzal, hogy a háború plusz érv a zöldenergiára történő átállás felgyorsítása mellett: Európa energiafüggetlenségét részben csak megújuló energiával tudjuk biztosítani. Ez is csak hosszabb távon érhető el: 2021-ben az emberiség energiafogyasztásának 82 százaléka fosszilis energiából származott. Európa számára ez is kihívás: erőforrásainkat nem tudjuk csak a zöldenergia-átmenetre fordítani, ezzel párhuzamosan foglalkoznunk kell az alternatív fosszilis infrastruktúra kiépítésével is.

Inotai Edit moderátor kérdésére a résztvevők arról is beszéltek, milyen következményekkel járna, ha Oroszország teljesen megszüntetné a gázszállítást. Bart István egy IMF tanulmányt idézett: ha hat hónapig nem érkezne orosz gáz, azt Európában – a legnagyobb kitettségünk miatt – Magyarország szenvedné meg leginkább: ez 1-6%-os GDP csökkenést okozna. Felvetette, ha Németországban vésztervekkel készülnek erre, lehet, hogy nekünk is kellene. Pletser Tamás hozzátette: Az orosz gázexport most a békebeli mennyiség 20-25%-a – megnézve a drasztikusan romló orosz gazdasági helyzetet, a további csökkentésre nincs mozgásterük. Sőt, mivel a kőolaj ára pár hónapja folyamatosan csökken, így Oroszországnak előbb-utóbb egyre fontosabb lesz az európai export. Ahogy haladunk előre, Oroszország pozíciója romlik, Európáé pedig javul. Az orosz agresszióval és az emiatt szükséges energiabeszerzésekkel kapcsolatban hozzátette: Európa a vártnál is egységsebben és szolidárisabban lépett fel. Az áramellátásban továbbra is szükséges a gáz – és mivel egy áramkimaradás az egész régióra hatással van, önérdek is a szolidaritás.

Bart István hiányolta Magyarország esetében az egész Európában – a leggazdagabb országokban is – jellemző, takarékoskodásra ösztönző intenzív edukációt. Mi úgy teszünk, mintha ránk nem vonatkozna, és erre a kormányzat sem reagál. Ráadásul mivel a rezsicsökkentés miatt nem érte meg beruházni, az EU-n belül a magyar épületállomány fogyasztja az egységnyi területre eső második legtöbb energiát. Pletser Tamás ehhez kapcsolódva elmondta: Magyarországon a békeidőben a lakosság jövedelmének mintegy 18 százalékát költötte rezsire, ami most fel fog menni 40-50 százalékra – ez azt jelenti, hogy a társadalom jelentős része nem fog tudni fűteni. Ez innentől kezdve már nem egyéni, hanem társadalmi probléma, és nem látja, hogy erre készülne a kormányzat.

- Lesz-e elég benzin?

- Milyen problémákat okoz az árplafon és mire lenne jó az európai szintű extraprofitadó?

- Norvégia, Törökország, Irán, Azerbajdzsán – honnan pótoljuk a földgázt?

- Békés energiaátmenet vagy forradalom?

- Hidrogén, atomenergia, megújulók – mi a jövő?

- Hogyan korszerűsíthetők a Kádár-kockák?

A beszélgetésben ezekről a témákról is szó volt – érdemes videón megnézni, vagy teljes egészében végighallgatni!

A beszélgetés videófelvétele:

 
A beszélgetés podcast formátumban:

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!