Ismét az aszályok nyara jön?

Még élénken él emlékezetünkben a tavalyi nyár, amikor Európa számos országában, köztük Magyarországon, rendkívüli aszály pusztított. A fű mindenütt kiégett, a fák már nyáron ledobták leveleiket – és ez a pusztító szárazságnak csak a leglátványosabb, de korántsem mindent leíró képe volt. Mezőgazdasági és energiaipari termelés-visszaesés, ivóvízkorlátozás: az aszályoknak leginkább kitett tagállamok már megkezdték a felkészülést a fentiekkel fenyegető nyárra, amely többek között az EU JRC kutatóközpontjának előrejelzése alapján idén is igen nehéz lesz.

Az éghajlatváltozás már egy ideje zajlik

A kiszámíthatatlan és egyre szélsőségesebb időjárás egyre komolyabb károkat okoz mindenhol, amelynek az intenzív aszály csak egy eleme. A klíma ilyen megváltozásának nyomai már az űrből is látszódnak (például az EU műholdas programja a Copernicus képein): az erdőtüzek, a kiszáradó tavak és folyók, az elsivatagosodás fele tartó száraz területek mind olyan sebek Európa nyári képein, amelyek már nem mennek ritkaságszámba, és messziről mutatják, hogy valami nincs rendben.

Az aszály számos területen okoz problémát: ezek nagy része számszerűsíthető, de egy részük így megfoghatatlan – ilyen például a környezeti változásoknak erősen kitett és érzékeny élővilág, az ökoszisztéma megváltozása, a flóra és fauna a biodiverzitást is veszélyeztető pusztulása. Az aszály emellett hosszú távú közegészségügyi problémákat is okozhat az ivóvízhiány és rossz minőségű ivóvíz miatt. A levegő minőségére, a higiéniára, az élelmiszerekre és a táplálkozásra is hatást gyakorol, több betegség elterjedésében is szerepet játszhat – ilyen például a nyugat-nílusi vírus, amelyet az állóvízben szaporodó szúnyogok hordoznak.



Forrás: JRC

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja a JRC Európai Aszálymegfigyelő Központján (EDO) keresztül folyamatosan monitorozza az európai aszályhelyzetet, amelynek legutóbbi, tavaszi jelentése jelentős veszélyekre hívja fel a figyelmet. A tél kivételesen száraz és meleg volt, emiatt a mediterrán és a nyugati tagállamok valószínűleg idén is igen kemény nyár elé néznek. A 2022-es aszályos év hatásai még 2023 elején is érzékelhetőek voltak egyes területeken. A száraz évet követő téli aszály azt jelenti, hogy a hótakaró, a talajvíz és a víztározók vízkészlete már most – vagy még mindig – alacsony, és minden további csapadék és hőmérsékleti anomália hatással lehet a vízkészletre és a vízellátásra. Ez olyan ágazatokat is befolyásol, mint a mezőgazdaság, a vízenergia-termelés és az energiatermelés. A jelentés szerint a kialakuló aszály hatásai már most érzékelhetők Franciaországban, Spanyolországban és Észak-Olaszországban. Az említett országok már el is kezdték a felkészülést a nyárra.

Franciaország

2023 februárja 1959 óta a legszárazabb volt Franciaországban, így már akkor megkezdték a felkészülést a lehetséges tavaszi és nyári vízhiányra. A prioritás most az ivóvízellátás biztosítása. A víztározók csak 55 százalékra vannak feltöltve, szemben a 2022-es év azonos időpontjában mért mértékkel. Az ökológiai átmenetért felelős miniszter korlátozások bevezetését rendelte el, hogy elkerüljék a nyári katasztrofális állapotokat. Mivel a helyzet súlyosabb, mint tavaly ugyanekkor, és akár 40 százalékkal kevesebb víz áll majd rendelkezésre az elkövetkező években, márciusig már öt megyében megerősített riasztást rendeltek el. Már vízkorlátozások is érvényben vannak a legrizikósabb területekre: a kertek öntözésére, a medencék feltöltésére és az autómosásra.

Olaszország

Olaszországban a helyi megfigyelések alapján több mint 3 millió ember közüzemi vízellátása van veszélyben. A csapadékhiány csökkentette a folyók vízhozamát (amely az átlagosnál körülbelül 30-70 százalékkal kevesebb) és a nagy tavak vízkészletét (a feltöltődés 15-40 százaléka) Észak-Olaszországban. A Pó folyó vízszintje alacsonyabb a történelmi minimumnál.

Észak-Olaszországban a rizs az egyik legkorábban érintett termény – az első becslések alapján a vetésterület idén a 2000 óta legalacsonyabb lehet. Észak-Olaszország 2022-ben már mintegy 26 ezer hektárnyi rizsföldet veszített el, és az olasz gazdák további veszteségekre készülnek. Az aszály az olasz vízenergia-termelésre is hatással volt, különösen az ország északi részén, ahol a legtöbb ilyen kapacitás található. Az észak-olaszországi zónában a tárolt energia február végén 900 GWh alatt volt, ami a 2016-2023-as időszak minimális értéke.

Spanyolország

Spanyolország déli és északkeleti részén a víztározók készletei súlyosan, 40-ről 25 százalék alá csökkentek. Az országos átlag 50 százalék körül van. A felelős minisztérium szerint a tartós aszály és vízhiány szempontjából Dél- és Északkelet-Spanyolország a leginkább érintett régiók. Barcelonában és Katalónia északkeleti részén a csapadékhiány miatt jelenleg vízkorlátozások vannak érvényben: az ivóvizet házak és autók külső mosására, illetve úszómedencék feltöltésére tilos felhasználni, és csökkenteni kell az öntözésre használt víz mennyiségét.

Tavalyi képek Spanyolországból, Németországból és Franciaországból az aszályról, forrás: a Bizottság Audiovizuális könyvtárából

Mit tehetünk?

„Kezelni az elkerülhetetlent és elkerülni a kezelhetetlent” – e kettőt kell meglépnünk, ahogy arról egy korábbi beszélgetésünkön is szó volt. Mitigációnak, azaz mérséklésnek nevezzük a kibocsátások csökkentését, a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe eresztésének visszafogását, amivel mérsékelhetjük a további káros hatásokat és az éghajlatváltozás további gyorsulását. Adaptáció, azaz a globális felmelegedéshez való azon tevékenységek összessége, melyek célja az emberi társadalom hozzáigazítása a globális felmelegedés és az azt követő klímaváltozás hatására megváltozó természeti környezethez. Mindkettő egyidejű megvalósítására kell törekednünk.

Az EU a maga szintjén foglalkozik a kérdéssel: közvetve számos stratégia és szakpolitika igyekszik elősegíteni a klímaváltozás mérséklését és az adaptációt – mint például az európai zöld megállapodás, a biológiai sokféleség védelmével és a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos szakpolitikák. Emellett a Bizottság klímaadaptációs stratégiája arra kötelezi az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek folyamatos előrelépést az alkalmazkodóképesség fokozása és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése érdekében. A stratégia hosszú távú jövőképet vázol fel ahhoz, hogy az EU 2050-re az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaival szemben ellenálló, reziliens társadalommá váljon. Mindez kiegészíti azt az ambiciózus célkitűzést, hogy az EU az évszázad közepéig klímasemleges legyen. A tagországok – ahogy néhány példát fent láthattunk – saját szintjükön kezelik a kérdést, számos azonnali és hosszú távú intézkedéssel igyekeznek mérsékelni a vészhelyzet okozta problémákat.

Fontos látnunk, hogy a vízhiány közvetve vagy közvetlenül mindannyiunk életére hatással van, és egyéni szinten is sokat tehetünk a felesleges vízpazarlás ellen a fenntarthatóbb jövő érdekében – ahogy azt Jane Goodall is hangsúlyozta egy korábbi előadásában nálunk. Ha például fürdés helyett többször választjuk a zuhanyzást, ha zuhanyzás és fogmosás közben nem folyatjuk végig a vizet, ha esővizet gyűjtünk növényeink locsolásához, már mind tettünk valamit egy fenntarthatóbb jövőért.

Borítókép: La Viñuela – aszály Spanyolországban, 2022, EC Audiovizuális könyvtár, fotós: Jorge Guerrero

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!