pexels-jplenio-2496572.jpgAz Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz adatai szerint 2024 volt az emberiség történetének legmelegebb mért éve. Ráadásul ez volt az első év, amikor a másfél fokos klímacélt is átléptük: 1,62 fokkal vagyunk közelebb a globális felmelegedés visszafordíthatatlan következményeihez.

 

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által alapított Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1990-ben kiadott jelentése szerint három forgatókönyv létezik a globális felmelegedéssel kapcsolatban. Az első, hogy az emberiség megteszi a megfelelő lépéseket a felmelegedés ütemének lassításához, ami biztosítja az emberiség kiegyensúlyozott életvitelét. A második, hogy néhány korlátozás bevezetésével lelassul a folyamat, de csak ideiglenesen, és nem a megfelelő szintre. A harmadik alapján a korlátozások bevezetésének hiányában a globális felmelegedés még ebben a században súlyos és visszafordíthatatlan következményekkel jár.

 

Sajnos az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz legutóbbi jelentése szerint az utóbbi két szcenárió felé tartunk. Mit jelent ez pontosan, és milyen gyakorlati következményekkel nézünk szembe?

 

A Kopernikusz Föld körüli műholdakkal és földi szenzorokkal figyeli meg a meteorológiai jelenségeket, ami lehetővé teszi, hogy az éghajlatváltozás következményeit azonnali pontossággal dokumentálják. Október végi legfrissebb, nem sokkal a COP29 előtt publikált jelentése nem szolgált túl sok jó hírrel: a Föld hőmérséklete továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Annak ellenére, hogy még nem értük el az év végét, már szinte biztosan mondhatjuk, hogy 2024 az eddigi legmelegebb évünk, és a növekedés először haladta meg az iparosodás előtti szinthez képest az 1,5 fokot – a klímakutatók szerint pedig ez az a kritikus határ, amely fölött a klímaváltozás súlyosabb hatásokat okozna az emberek életében és az ökoszisztémában.

 

c3s_pr_202410_fig1_timeseries_annual_global_temperature_anomalies_ref1850-1900.png

Éves átlaghőmérséklet-emelkedések a preindusztriális korhoz képest. Kép: Kopernikusz

 

 

A földfelszín és a tenger: mik is a pontos adatok?

 

A 2023 novemberétől 2024 októberéig tartó évben a globális átlaghőmérséklet 1,62°C-kal volt magasabb, mint 1850-1900 között, és az elmúlt 16 hónapból 15-ben volt a kritikus másfél fok fölött.

 

Az európai szárazföldi átlaghőmérséklet 2024 októberében 1,23°C-kal volt az átlag felett – ez volt a valaha mért ötödik legmelegebb október Európában (a legmelegebb 2022 októbere volt, 1,92°C-kal az átlag felett). Ami a Föld többi részét illeti: Észak-Kanadában, az Egyesült Államok középső és nyugati részén, Észak-Tibetben, Japánban és Ausztráliában mutattak ki kiemelkedően magas értékeket, míg Grönland központi részén és Izlandon továbbra is az átlag alatt maradt a hőmérséklet változása.

 

c3s_pr_202410_fig2_timeseries_global_temperature_anomalies_ref1850-1900_allmonths.png

Havi földfelszíni hőmérsékleti anomáliák a preindusztriális korhoz képest. Kép: Kopernikusz

 

 

A tengeri felszíni hőmérséklet októberben 20,68°C volt, ami a második legmagasabb valaha mért érték, mindössze egytized fokkal maradva el 2023 októberétől. Az óceánok átlaghőmérséklete számos területen szokatlanul magas maradt, annak ellenére, hogy a Csendes-óceán keleti és középső (az egyenlítőhöz közeli) részein átlag alatt hőmérsékletet is feljegyeztek.

 

c3s_pr_202410_fig3_map_sst_anomalies_and_extremes.png

Tengeri felszíni hőmérsékleti anomáliák 1991-2020-hoz képest korhoz képest. Kép: Kopernikusz

 

 

 

A folyamat megállíthatatlan következményei

 

Nem újdonság, de muszáj néha emlékeztetni magunkat, hogy a felsorolt adatok nem csak üres számok. Az egyre szaporodó, ráadásul rekordhosszúságú hőhullámok komoly egészségügyi kockázattal járnak. A klímaváltozás súlyosbítja a világ számos más problémáját: nő a természeti katasztrófák – például hurrikánok, árvizek, villámárvizek és aszályok – gyakorisága és intenzitása, amelyek aztán súlyosan érintik az élelmiszer-termelést, a mezőgazdaságot és állattenyésztést, állattartást, a vízellátást és az infrastruktúrát. További következménye mindennek a globális szegénység (éhínség és a vízhiány), különösen a fejlődő országokban, ami növeli a klímamigrációt.

 

A helyzet nehézségei ellenére sem adhatjuk fel a harcot. Most jobban, mint valaha kiemelten fontos, hogy Európa minden gazdasága minél komolyabban foglalkozzon a klímaadaptáció (azaz az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaira való felkészülés) sürgető feladataival is. Egy korábbi cikkünkben írtunk a lehetséges megoldásokról, amelyek lokális és globális szinten jelentős változásokat hozhatnak el még mindig. Igyekezzünk továbbra is az IPCC első forgatókönyvét a valósággá tenni!

 

 

Borítókép: Johannes Plenio, Pexels


---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr3318755094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása