Oroszország 2022. február 24-én inváziót indított Ukrajna ellen. Az EU tagállamai egyöntetűen elítélik az orosz agressziót, és a közösség azóta számos módon kifejezi szolidaritását és nyújt támogatást Ukrajnának. Az EU egy sor szankciót is bevezetett Oroszországgal szemben, amelyek legfontosabb célja, hogy megbénítsák az orosz gazdaságot és aláássák a Kreml képességét a háború finanszírozására. Az orosz energiahordozóktól való függetlenedésre is megvan az EU válasza: ez a REPowerEU.

Számos eszközzel próbálja az EU rábírni Oroszországot az agresszió feladására

Az EU május végéig hat szankciócsomagot fogadott el Oroszország ellen, ideértve célzott korlátozó intézkedéseket (egyedi szankciókat), gazdasági szankciókat és diplomáciai intézkedéseket is. Ezek az eszközök széles skálán mozognak: szerepel rajtuk többek között orosz vezetők beutazási tilalma és vagyonuk befagyasztása, az uniós légtér lezárása orosz gépek előtt és Oroszország devizatartalékainak blokkolása is. Mindemellett számos eszköz, nyersanyag és technológia Oroszországba irányuló exportja is tiltás alá került, de a kereskedelmet a másik irányba is korlátozzák. Sok – az orosz gazdaságnak létfontosságú bevételeket jelentő – orosz áru uniós importját is felfüggesztették. Az ötödik szankciócsomagban például többek között az orosz szén behozatalát is betiltották (ez augusztusban lép életbe), a hatodik szankciócsomag pedig kiterjed majd az Oroszországból a tagállamokba szállított nyersolajra és kőolajtermékekre is.

Fáj ott is – de fáj itt is

A szankciók skálázhatóak: folyamatos vita tárgya az EU-ban, hogy a tagállamok meddig menjenek el a korlátozó intézkedésekben. Ez nem is csoda: az importtilalom, bizonyos nyersanyagok uniós behozatalának felfüggesztése az uniós tagállamokat is egyértelműen hátrányosan érinti, a kieső behozatalt valamilyen más forrásból kell pótolni az országoknak vagy a közösségnek. Ez lehet jóval drágább, mint az eddig használt orosz import, de kihívást jelenthet akár egy újabb beszállító megtalálása vagy a lehetséges szállítási útvonalak szűkössége is.

A szankciók pedig nem azonosan sújtják a tagállamokat, miként különböző az egyes tagállamok kitettsége is az orosz energiaimportnak. Míg van olyan tagállam, amely gyakorlatilag meg sem érzi az orosz szállítás felfüggesztését, más uniós gazdaságok szinte teljes mértékben az orosz energiahordozók importjára építenek. Ezt szemlélteti az alábbi ábra is – éppen ezért övezik többek között az orosz olajimport uniós felfüggesztését is nagyon komoly viták a tagállamok között.



Leválás Oroszországról: REPowerEU

Néhány tagállam már egyénileg bejelentette egyes orosz fosszilis tüzelőanyagok importtilalmát. Az Oroszországtól mint megbízhatatlan partnertől való függetlenedés, pontosabban a leválás az orosz nyersanyagokról hatalmas feladatot jelent az EU-nak. Oroszország az EU első számú beszállítója földgázból, kőolajból és szénből, az Oroszországból származó import 2020-ban az EU energiaszükségletének 24%-át fedezte. Fontos adat ezzel kapcsolatban, hogy az EU gázfogyasztásának 90 százalékát importálja, és a behozatal 45 százalékát Oroszország adja.

Az EU március elején ismertette nagy vonalakban, hogyan lehetne kiváltani az orosz energiahordozókat: ez a REPowerEU terv (amellyel mi is foglalkoztunk már korábban). Optimista becslés alapján akár év vége előtt kétharmaddal (!) csökkenthető az orosz gáz iránti uniós kereslet. A REPowerEU nagyban épít a már meglévő fenntarthatósági tervekre, a zöld megállapodásra, valamint az „Irány az 55%!” javaslatcsomagra. Sokak szerint – ahogy az az egyik legutóbbi szakérői beszélgetésünkön is elhangzott – a sajnálatos orosz agresszió végül hatalmas lökést adhat a zöld, fenntartható energiaforrásokra építő uniós terveknek, és felgyorsíthatja a kontinens zöldülését.

A REPowerEU a fenntarthatósági tervek mellett az energiahatékonyság fokozásában, a gázellátás diverzifikálásában – a nem orosz szállítóktól származó cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalában – és a biometán- és a hidrogéntermelés és -import növelésében látja a függetlenedés kulcsát.

Fontos részletek

Az Európai Bizottság nemrégiben számos részletet ismertetett a tervről, amelyek már konkrétabb eszközöket tartalmaznak. Kiderült, mikorra tervezik a három fő energiahordozó orosz behozatalának teljes leállítását. A szénről már korábban döntés született, annak importja augusztustól megszűnhet, a kőolaj és kőolajtermékek esetében a jelenleg tárgyalt olajszankciós rendszer részeként az idei év végéig fokozatosan függesztené fel az EU a behozatal nagy részét – figyelembe véve a tengeri kikötővel nem rendelkező tagországok infrastrukturális kihívásait. A földgázfüggőséget a REPowerEU jóval az évtized vége előtt megszüntetné.

Bejelentették többek között, hogy rövid távon:

- uniós energiaügyi platformot hoznak létre a gáz, az LNG és a hidrogén közös vásárlásához, illetve a behozatali, tárolási és szállítási infrastruktúra használatának összehangolásához,

- új, megbízható nemzetközi, beszállítói partnerkapcsolatokat létesítenek,

- nyárig jóváhagyják az első uniós szintű hidrogénprojekteket,

- november 1-jéig a kapacitások 80%-ára töltik a gáztárolókat,

- felgyorsítják a nap- és szélenergia-projekteket,

- a Bizottság az „Energiatakarékos EU” című közleményével ösztönzi a polgárok és vállalkozások tudatosabb energiafelhasználását,

- növelik a biometán-termelést, erre 2030-ig 37 Mrd eurót szánnak,

- energiaellátási zavarok esetére rendkívüli intézkedéseket helyeznek készenlétbe.

Középtávon:

- növelik a 2030-ra kitűzött uniós energiahatékonysági és megújulóenergia-célokat (a kötelező energiahatékonysági cél 9% helyett 13%-ra történő emelését javasolják, illetve a megújuló energiára vonatkozó célértéket 40-ről 45%-ra emelnék),

- az EU új napenergia-stratégiájában foglalta össze azokat a lehetőségeket, amelyekkel drasztikusan fel lehet gyorsítani a napenergia elterjesztését az EU-ban,

- megkétszerezik a hőszivattyúk jelenlegi telepítési arányát, ez a következő 5 évben összesen 10 millió egységet jelentene,

- a korábbi terveken felül plusz 210 milliárd eurót fektetnek be intelligens beruházásokba 2027-ig,

- javasolják, hogy a kereskedelmi és középületeken 2025-ig, az új lakóépületeken pedig 2029-ig kötelező legyen napelemes tetőt kialakítani.

Akit részletesebben érdekel a kezdeményezés, annak a REPowerEU tervvel kapcsolatban a további, magyarul is elérhető információs forrásokat ajánljuk tanulmányozásra:

• A terv összefoglaló ismertetése
• Közlemény a REPowerEU-ról
• A REPowerEU-ról szóló közlemény mellékletei
• Kérdések és válaszok a REPowerEU-ról
• Tájékoztató a REPowerEU intézkedésekről
  

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és nézd meg programjainkat online!