Oroszország már a Krím-félsziget 2014-es illegális annektálása és az Ukrajna elleni katonai agresszió óta folyamatos, összehangolt, államilag irányított dezinformációs kampányt folytat a közvélemény befolyásolására. Az Oroszország és Ukrajna viszonyáról, az ukrán és orosz politikáról szóló valótlan állítások – amelyek célja, hogy megmagyarázzák és elfogadhatóvá tegyék Oroszország agresszióját – néhány magyarországi médiumban és közösségi oldalon is megjelentek. Az alábbiakban az Európai Külügyi Szolgálat EUvsDisinfo nevű, az európai médiában megjelenő álhírek megalapozott cáfolatait gyűjtő oldalának anyagaiból válogattunk.

 Ne dőljetek be az álhíreknek! Ismerjétek meg a tényeket!

Sokat hallani még itthon is, hogy „Oroszország csak megvédi magát ellenséges országok gyűrűjében”, „a NATO-nak és az USA-nak nem kellett volna provokálnia Oroszországot”, „Kijev genocídiumot hajt végre az oroszajkú lakosságával szemben”, „az ukránok és a Nyugat nem tartotta be az ígéretét és az egyezményeket” és hasonló relativizáló állításokat. A legfontosabb tény ugyanakkor az, hogy Oroszország 2022. február 24-én agresszorként megtámadott egy demokratikus és békés, szuverén államot. A háború pedig sosem lehet megoldás, és minden szempontból védhetetlen két ország kapcsolatában.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a következőket nyilatkozta: „Hasonló háborús időkben a szavaknak hatalma van. Láthatjuk, hogy egy szabad és független ország ellen elkövetett felháborító támadás kapcsán milyen széles körű propaganda és félretájékoztatás zajlik jelenleg. Nem engedhetjük, hogy a Kreml propagandistái terjesszék a Putyin háborúját igazoló, mérgező hazugságaikat, és elhintsék az Unióban a megosztottság magvait.”

A leggyakoribb hamis állítások Oroszország dezinformációs kampányában – és a tények

Állítás: A jelenlegi konfliktus Ukrajna és nyugati szövetségesei tartósan agresszív magatartásának következményei. Oroszország nem tesz mást, mint megvédi törvényes érdekeit, és nem felelős ezért a konfliktusért.

Tény: Hamis állítás. A valóság az, hogy Oroszország továbbra is megsérti a nemzetközi jogot, valamint más megállapodásokat, amelyek mellett elkötelezte magát. A Krím félsziget illegális annektálásával és az Ukrajna elleni fegyveres agresszióval Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagja, legalább 12 nemzetközi és kétoldalú szerződést sértett meg. Ezek közé tartozik az ENSZ Alapokmánya, a Helsinki Záróokmány és a Párizsi Charta, amelyek garantálják az államok szuverén egyenlőségét és területi integritását, a határok sérthetetlenségét, tartózkodást a fenyegetéstől és az erőszak alkalmazásától, valamint az államok szabadságát, hogy megválasszák vagy megváltoztassák saját biztonsági intézkedéseiket.

Más szóval, Oroszországnak az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó cselekedetei, különösen a Donyec-medencében, törvénytelenek. Ezek továbbra is alapjaiban fenyegetik és veszélyeztetik az európai biztonsági rendet, valamint általában a nemzetközi szabályokon alapuló rendet.

Ukrajna súlyos veszteségeket szenvedett az Oroszországgal folyó konfliktusban. Oroszország agressziója mintegy 14 ezer ukrán állampolgárt pusztított el, és még sokkal több embert megsebesített. A konfliktus hatására, még 2022. február 24. előtt több mint 1,5 millió lakosnak kellett elhagynia a Krím félszigetet és Kelet-Ukrajnát.


Állítás: A jelenlegi válság egyedül a NATO és a Nyugat hibája. Ha betartották volna ígéretüket, hogy nem bővítik a NATO katonai szövetségét a hidegháború után, Oroszország nem érezné magát fenyegetve.

Tény: Hamis állítás. Ilyen ígéretet soha nem kértek a NATO országaitól. Az orosz államilag ellenőrzött média gyakran állította, hogy Mihail Gorbacsov szovjet vezetőnek szóban megígérték, hogy a NATO nem terjeszkedik az újraegyesített Németországon túlra. Valójában a NATO-tagok soha nem vállaltak politikai vagy jogilag kötelező erejű kötelezettséget erre. Az állítást maga Gorbacsov tagadta egy 2014-es interjúban: „a 'NATO-bővítés' témája egyáltalán nem került szóba azokban az években. Ezt teljes felelősséggel mondom. Egyetlen kelet-európai ország sem vetette fel a kérdést, még azután sem, hogy a Varsói Szerződés 1991-ben megszűnt”.

Ez a feltételezés emellett teljesen félreértelmezi a szövetség természetét. A NATO mint védelmi szövetség, nem „terjeszkedik” imperialista értelemben. A NATO-tagsággal kapcsolatos döntések az egyes felvételre jelentkező országtól és a jelenlegi 30 NATO-szövetséges országtól függenek. Minden szuverén állam maga dönthet politikájáról és sorsáról, és a szomszédos államoknak – jelen esetben Oroszországnak – nincs joga beavatkozni.


Állítás: A NATO agresszív terjeszkedése miatt Oroszországot jelenleg ellenségek veszik körül, és meg kell védenie magát.

Tény: Hamis állítás. Egyetlen ország vagy szövetség sem tervezi Oroszország megtámadását, senki sem fenyegeti Oroszországot. Valójában az EU és Ukrajna a kialakult európai biztonsági rend elkötelezett hívei. Nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország a világ legnagyobb területű országa több mint 140 millió lakossal, a világ egyik legnagyobb fegyveres erejével, illetve a legtöbb nukleáris fegyverrel rendelkezik. Abszurd Oroszországot akut fenyegetettség alatt álló országként beállítani. Oroszország szárazföldi határainak kevesebb mint egytizenhatod része szomszédos NATO-tagállamokkal. A 14 Oroszországgal határos országból csak öt NATO-tag.

Nem a katonai erő az egyetlen megoldás a konfliktusok kezelésére. Számos nemzetközi szervezet, kétoldalú megállapodás és formátum létezik, ahol Oroszország együttműködő és békés párbeszédet folytathat – például az EBESZ keretében és a fegyverzetellenőrzési rendszerekben. Az EU is nyitva tartja a kommunikációs csatornákat Oroszországgal.


Állítás: A Nyugat elszabotálta a biztonsági garanciákra vonatkozó 2021 év végi orosz javaslatokkal kapcsolatos bármilyen megállapodást.

Tény: Putyin háborút indított, nem diplomáciai megoldást keresett.

Az USA és a NATO számára előterjesztett orosz követeléseket úgy tervezték, hogy azokat eleve elutasítsák, és így Oroszország áldozati szerepbe kerülhessen, ürügyet szolgáltatva valamilyen ellenreakciónak. A követelések lényegében a 1997 előtti európai állapotok visszaállítására szólítottak fel, hogy több NATO-tagállamot de facto demilitarizáljanak, azaz korlátozzák a szabad országok döntési jogát saját politikájukról.

Ez a kvázi-diplomácia nem törekedett kompromisszumra és megoldásokra. Pszichológiai művelet része volt, amely célja a Nyugat összezavarása, a figyelem elterelése és megosztása volt. Eközben az orosz erőket összevonták és felkészítették az invázióra.


Állítás: Zelenszkij és a kijevi vezetők atrocitásokat, egyenesen népirtást (genocídium) követnek el a Donyec-medencében az oroszul beszélők ellen. Oroszországnak meg kell védeni az orosz nyelvű lakosságot, be kell avatkoznia.

Tény: Semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy a modern ukrán állam el akarná pusztítani a lakosságának orosz ajkú részét, saját területét támadja és saját állampolgárait üldözi. Nincs bizonyíték arra, hogy a kelet-ukrajnai orosz ajkú, vagy orosz etnikumú lakosok népirtással szembesülnének, ezt többek között a független orosz média, az Európa Tanács, az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az EBESZ jelentései is megerősítették.

Az orosz államilag ellenőrzött média a katonai agresszió hazai támogatásának növelése érdekében vádolja népirtással Ukrajnát, alaptalan párhuzamot vonva a nácizmussal és a második világháborúval. A Kreml nemcsak Kijevet próbálja a legrosszabb gonosztevőként beállítani, de visszaél az 1948-ban elfogadott, a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezményben egyértelműen meghatározott fogalommal is.

Az évek során a Kreml-barát média nagyvonalúan használta a „népirtás” szót olyan dolgok leírására, amelyeknek semmi közük az emberi jogok nagymértékű megsértéséhez (így „népirtásnak” nevezték az ukránok részéről például azt is, hogy megtagadták a Szputnyik V vakcina megvásárlását).


Állítás: Ukrajna demilitarizációja és nácimentesítése után Oroszország lehetőséget akar adni az ukránoknak, hogy külső befolyás nélkül maguk határozzák meg a jövőjüket.

Tény: A 2013-2014-es Euromajdan-tüntetések óta a Kreml-barát média hamisan azt állította, hogy Ukrajnát kívülről irányítják. Az ilyen állításoknak nincs ténybeli alapja. A „denácifikáció”, vagy a „neonácizmus alóli felszabadulás” valójában eufemizmus arra, hogy Moszkva a politikai ellenfelek nagyszabású elnyomását akarja végrehajtani a sztálini elnyomás mintájára. „Választások a saját jövő meghatározására”: eufemizmus egy fegyveres áldemokráciára – akárcsak 2014-ben a Krímben, ahol az orosz fegyveres erők látszatnépszavazást vittek keresztül, amelyet egyetlen nemzetközi testület sem ismert el.


Állítás: Oroszország nem felelős az ukrajnai helyzetért. Ukrajna szándékosan megsértette a minszki megállapodásokat (a 2014-es, kelet-ukrajnai orosz-ukrán konfliktust lezáró egyezményeket), a Nyugat emellett fegyverekkel látja el Ukrajnát. Oroszországnak gyorsan kell reagálnia, meg kell védenie határait. A provokáció a Nyugattól indult.

Tény: Valójában Oroszország az, amely 140 000 katonát és felszerelést mozgósított Ukrajna határaira, beleértve a törvénytelenül elcsatolt Krím félszigetet is.

Oroszország a minszki megállapodások részes fele, és ezek a legutolsó hivatalos dokumentumok, amelyekben Oroszország elismerte és megerősítette Ukrajna szuverenitását és területi integritását (amelyet ezen kívül számos más egyezményben garantált). Oroszország azonban nem teljesítette a maga részéről a minszki megállapodások végrehajtását:

• nem hajtotta végre a tűzszünetet,
• nem vonta vissza az összes nehézfegyvert (sőt, ezzel éppen ellentétes módon, Oroszország megerősítette az illegális fegyveres alakulatokat Kelet-Ukrajnában),
• nem hajtotta végre a politikai foglyok cseréjét, és
• nem biztosította a humanitárius segítségnyújtást egy nemzetközi mechanizmus alapján.
• nem engedélyezi az EBESZ megfigyelőinek akadálytalan bejutását, többek között az ukrán-orosz határra sem, ahol a megfigyelő missziót 2021 nyarán orosz vétó miatt megszüntették.
• Mindeközben Ukrajna a minszki megállapodásokból annyit hajtott végre, amennyit ésszerűen meg lehetett tenni, miközben a terület felett nem rendelkezett ellenőrzéssel. Elfogadta – és megújításokkal meghosszabbította – a különleges jogállásról és az amnesztiáról szóló jogszabályokat (2014), elkészítette a helyi választásokról szóló jogszabálytervezetet (2014). Ukrajna alkotmánymódosításokat fogadott el, hogy nagyobb autonómiát biztosítson a jelenleg az ellenőrzésén kívül eső területeknek (2015).

Állítás: Ukrajna és Oroszország „egy nemzet”. Ukrajna egyszerűen Oroszország befolyási övezetéhez tartozik.

Tény: Az a gyakran használt állítás, hogy Ukrajna és Oroszország tulajdonképpen „egy nemzet”, az egyik legrégebbi és legmélyebben gyökerező mítosz, amelyet Ukrajna ellen használnak. Ez az érv még hosszú távú történelmi távlatból sem állja meg a helyét. Bár közös gyökereik a IX. századtól a XIII. század közepéig létező Kijevi Ruszig nyúlnak vissza, egyszerűen nem igaz az az állítás, hogy az ukránok és az oroszok 800 évvel később egy nemzetet alkotnak. A hosszú idegen uralom ellenére Ukrajna erős nemzeti kultúrával és identitással rendelkező, szuverén ország.

A politikai határok nélküli „összorosz nemzet” elképzelése a cári időkből származó ideológiai konstrukció, amit eszközként használtak az ukrán szuverenitás és nemzeti identitás aláásására. Az orosz kormány 2014 óta újult erővel ápolja ezt a mítoszt, hogy megpróbálja racionalizálni és igazolni az Ukrajna elleni katonai agressziót.

A „befolyási övezetek” fogalmának nincs helye a 21. században. Mint minden szuverén állam, Ukrajna is szabadon határozhatja meg saját útját, kül- és biztonságpolitikáját és szövetségeit, valamint részvételét a nemzetközi szervezetekben és katonai szövetségekben.

Körültekintő hírfogyasztás

Most, hogy életünk még nagyobb részét éljük online, még elővigyázatosabbnak kell lennünk a gyorsan terjedő valótlan információkkal. Korábbi infografikánkon ebben próbáltunk segíteni.



---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és nézd meg programjainkat online!