Már csak a neve miatt is megérdemli, hogy kipróbáljuk, de a története is érdekes e havi, Németalföldről érkező receptünknek. Kevés összetevő, gyors elkészítés és hálás közönség: a hutspot tökéletesen passzol a litván kapros céklaleves és a luxemburgi szilvássüti mellé az összeurópai villámmenübe.

Egyik legutolsó, Gasztromeló című rendezvényünkön a diplomatából lett gasztroblogger, Mautner Zsófi és az olasz étteremtulajdonos és szakács, Gianni Annoni volt vendégünk, akikkel a mai magyar gasztronómia kihívásairól és lehetőségeiről beszélgettünk.

Zsófi már 15 szakácskönyvet jegyez szerzőként, blogja, a Chili és Vanília pedig az egyik legnépszerűbb a műfajban, számos díjat nyert, és sokakat inspirál, hogy a megszokott alapanyagokból valami izgalmasabbat készítsünk. Giannit talán az egész ország ismeri, számos tévés programban népszerűsítette az olasz konyhát és az otthoni főzést, budapesti éttermét pedig nemrég a világ 70 legjobb pizzát is kínáló étterme közé választották.

Lassan úgy tűnik, az időjárás is őszre vált Magyarországon és Európában; javában zajlanak a szüreti mulatságok mindenfelé. Az idei szüreti szezon augusztus közepén elkezdődött, amikor Ordacsehiben Európában elsőként leszüretelték a Csabagyöngyét, a szezon végéig pedig még jó pár hétvége hátravan. Aki még nem kóstolta az idei mustot, egy kis ideje még van rá, az első idei borokra azonban egy kicsit még várni kell.

Sorozatunkban ezidáig Luxemburg még nem mutatkozott be, ezt a hiányosságot pótoltjuk most: mutatunk egy igazi szeptemberi finomságot a kis nagyhercegségből: a Quetschentaartot. Szuperkönnyen elkészíthető, kevés összetevős süti, amely hagyja a frissen megérett őszi szilvát érvényesülni: igazi kis őszi csábítás.

Horvátországból eddig még nem hoztunk receptet, ezt most pótoljuk: egy igazán különleges, hamuban sült zöldséges óriáslepényt mutatunk be nektek, amely a helyiek szerint a pizza egyfajta prototípusa. Ha ez ebben a formában talán nem is igaz, az uniós eredetvédelmi oltalom (OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés) is bizonyítja: a lepényféle igazi különlegesség, amelynek egész Európában nincs párja. Ha esetleg Közép-Dalmáciában nyaralnátok, érdemes megkóstolni az eredetit – de ha otthon készítenétek el, abban is segítünk.  

„Még akkor is megenném, ha már a halálos ágyamon feküdnék, és tudnám, hogy már semmi jót nem tenne nekem”

Kétféle tészta, négyféle íz, nyolc réteg, legalább egy óra sütés – mindez egyetlen süteményben, a Muaravidékről egész Szlovéniában elterjedt tartalmas prekmurska gibanicában. Nem érdemes, és szinte lehetetlen is kihagyni, ha valaki Szlovéniába látogat. Az uniós eredetvédelmi oltalom alatt is álló recept elkészítéséhez kell némi idő, de megéri!

Ebben a hónapban egy lengyel – pontosabban lengyelországi tatár – finomságot mutatunk be nektek. Az étel a Balkán területeiről ismert börek / burek távoli rokona, csak elkészítéséhez jóval nagyobb türelem szükséges: a hagyományosan kézzel nyújtott rétestésztából készülő háromkilós tekercsnek csak a sütéséhez két óra kell… de megéri!  :)

A hónapban egy kedvelt litván levest mutatunk be, amely – amellett, hogy egy nemzet kedvence – nagyon finom is. Agglegények, erasmusos diákok vagy akár gyermekágyi szakaszban lévő kismamák kedvence lehet, mert elkészítése pofonegyszerű, és – mivel főzni sem kell – minimális idő kell csak hozzá.