A születésnapi tortakészítés – és -fogyasztás – hagyománya egész Európára jellemző, de az már országonként változó, hogy milyen torta kerül ilyenkor az asztalra. Összeállításunkban azokból a jellegzetes nemzeti tortákból válogattunk, amelyeket hagyományosan egyes európai országokban sütnek, és esetenként onnan elterjedve váltak nemzetközileg ismertté és kedveltté. A poszt olvasását éhesen nem ajánljuk.
Elsőre talán túlzónak tűnik az angolok reggelije – vagy inkább lakomája. A sokféle összetevőből álló, kiadós fogás azonban kitűnő energiabomba a hidegebb napokon. Mutatjuk az angolok szalonnás, kolbászos, tojásos, paradicsomos, főtt babos reggelijét.
Pár hónapja indult a világ első olyan weboldala, amelynek nem titkolt célja, hogy egy helyre gyűjtse össze és bemutassa a világ minden régiójának speciális ételeit: a különleges, adott helyre jellemző élelmiszerektől a sok száz éve azonos recept alapján készített ételekig, megfejelve a legjobb helyi éttermekkel. A Taste Atlas hivatalos indulása még hátravan, de az oldal gyűjteménye már elérhető: jelenleg több mint 5600 helyi specialitásról, 2800 helyi élelmiszerről tudhatunk meg többet interaktív, globális térképük segítségével.
Ezúttal a spanyolok egyik kedvenc ételét, a tortilla de patatast mutatjuk be. Nem szabad összekeverni a mexikóiak egyik jellegzetes ételével, a vékonyra nyújtott és kisütött kukoricalepénnyel, amelynek szintén tortilla a neve. Ez utóbbiba gyakran sült húst, zöldségeket és salsát tesznek, majd összetekerik – itthon is gyakran találkozhatunk vele különböző gyorséttermekben. A spanyol tortilla sokkal inkább tojásos krumplitorta – amellyel el is árultuk a két legfontosabb összetevőjét. Diétásnak nem mondható, de viszonylag gyorsan elkészül, és nagyon finom! :-)
Ezúttal egy dán finomságot mutatunk be, amely kitűnő fogás még a tavasz előtti (remélhetőleg utolsó) hidegebb napokra. A recept érdekessége, hogy lent leírt módon elkészülő ropogós malacsültet petrezselyemszósszal a dánok hivatalosan meg is szavazták nemzeti ételüknek. Az évszázadok óta hasonló módon elkészülő fogás pedig egyszerű, még a kezdő szakácsokon sem foghat ki.
Még egy kicsit tart a tél, és ilyenkor kevesebb a friss alapanyag, meg talán az inspiráció is egy-egy jó ételhez. Ötletet mi most az észt konyhából merítünk, ahol az ottani hűvösebb időjárás ellenére a helyi összetevőkből különleges és változatos finom fogásokat készítenek. Ilyen összetevő például az árpa, a hűvösebb égövek legfontosabb gabonaféléje, amely az észt konyhának is lényeges alapanyaga. A hónap receptje a mulgipuder, a tápláló krumplis árpakása, amelyet a télen elérhető élelmiszerekből is könnyen elkészíthetünk.
Ezúttal egy belga – pontosabban flamand – ételt mutatunk be, amellyel a legtöbb belga étteremben egész évben találkozhat az ember. Igazi szezonja azonban április végétől június elejéig tart: ilyenkor az élelmiszerboltok, piacok és az otthoni asztalok is megtelnek a tavasz egyik első friss zöldségével, a spárgával.
A növény a liliomfélék családjába tartozik, neve a perzsa asparag (hajtás) szóból ered. Már az ókori rómaiak is fogyasztották, feljegyzések szerint Julius Caesar például olvasztott vajjal kedvelte. Fogadott fiának, Augustus császárnak tulajdonítják azt a mondást, amely szerint: „velocius quam asparagi conquantur”, ami annyit tesz, hogy gyorsabban, mint ahogy az Asparagus megfő.
A spárgafogyasztásnak komoly hagyománya és kultúrája van Belgiumban. A belgák első sorban a fehér spárgát készítik előszeretettel: ezeket lefedve, a nap elől elzárva termesztik. Ezzel megelőzik, hogy a növény fotoszintetizáljon, ettől íze egy kicsit édeskésebb és állagra egy kicsit puhább lesz. A flamandok sokszor fehér aranynak (wit goud) is hívják a fehér spárgát, mert annyira szeretik – és a legtöbbször annyira drága is. A spárgát gyakran fogyasztják előételként vagy zöldköretként, de ebben a változatban akár teljes fogásnak is megteszi. A flamand módra elkészített spárga lényege: fehér spárga párolva, vagy főzve, holland vajjal vagy olvasztott vajba forgatott tojásos mártással, kis petrezselyemmel, sóval-borssal.
Íme egy hagyományos recept az elkészítéséhez:
Hozzávalók:
- két csomag fehér spárga
- 4 főtt tojás
- 5 dkg olvasztott vaj
- apróra vágott petrezselyem
- só
- bors
Elkészítés:
Hámozzuk meg és főzzük haraphatóra (kb. 15 perc alatt) a spárgát, majd itassuk le róla a nedvességet, helyezzük egy kínálótálra. Főzzünk 4 tojást keményre sós vízben, majd vágjuk őket egészen apróra. Keverjük össze az olvasztott vajjal, sóval, borssal és a felaprított friss petrezselyemmel, majd halmozzuk a forró zöldségre.
A legjobb persze friss, tavaszi zöldségből készíteni, de a konzervként kapható változatból is finom étel készíthető.
Eet smakelijk, azaz jó étvágyat! :-)
-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Ebben a hónapban az idén százéves fennállását ünneplő Finnország egyik legjellemzőbb ételét, a karjalanpiirakkát mutatjuk be. Ezzel az étellel és változataival gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk Finnországban – előszeretettel eszik reggelire, streetfoodként, otthoni fogásként, de ünnepnapokon, esküvőkön is. Ehető önmagában, és szendvicsalapnak is szuper.
A pirog Karéliából (ma Oroszország és Finnország osztozik a területen) származik, amely a finn nemzeti eposz, a Kalevala szülőhelye is. A karéliai pirog jellemzően rozstészta alapú, tipikusan sós tejberizzsel (vagy krumpli- vagy répapürével) töltött, felülről nyitott, csónak alakú, tésztájában ropogós sós sütemény. Egyike Finnország három kedvenc ételének. Épp egy éve készítettek Finnországban egy átfogó felmérést, hogy megtudják, mit tartanak a finnek legjellemzőbb ételüknek: több mint negyvenezren szavaztak, és végül a rozskenyeret nevezték meg a szintén karéliai ragu és a karjalanpiirakka előtt.
A karéliai piroghoz hasonló ételekkel sokfelé találkozhatunk Karélia körül, sőt Szibériában vagy Kínában is. Az étel a 17-18. században jelent meg a mai Dél-Finnország területén, ahonnan az elvándorló karéliaiak révén egész Finnországba, sőt Svédországba is eljutott a sós péksütemény. Az étel első hivatalos, írásos említése 1686-ból származik. A hagyományos finn ételt az EU eredetvédelmi oltalma is védi. 2003 óta jegyzik a hagyományos különleges termékek (HKT) között, olyan termékekkel együtt, mint a magyar tepertős pogácsa, az olasz mozzarella, a spanyol jamón serrano vagy a nápolyi pizza (amely szintén volt már nálunk a hónap receptje).
Receptünkhöz a Finn Külügyminisztérium által működtetett This is Finland (Finland.fi) oldal receptjét használtuk, de természetesen ahány finn ház, annyi eltérő szokás a készítésre, számtalan receptvariációval találkozhatunk a lent bemutatott verzión kívül is.
Hozzávalók
A tésztához:
- 1 dl víz
- fél – 1 teáskanál só
- 2,5 dl rozsliszt
A rizses töltelékhez:
- 2,5 dl víz
- 1 liter tej
- 2,5 dl rizs
- 1 teáskanál só
Elkészítés
Az átöblített rizst tegyük fel főni forró vízben, majd várjuk meg, míg nagyjából felszívja a vizet. Ekkor alacsony lángon, folyamatos kevergetés mellett adjuk hozzá lassan a tejet. Félig lefedve, alacsony lángon hagyjuk tovább főni, míg fel nem szívja a tejet, és sűrű kását, tejberizst kapunk. Sózzuk ízlés szerint és hagyjuk hűlni.
A sütemény tésztájához öntsük össze az összetevőket és formázzunk belőle homogén állagú tésztát. Nyújtsuk hosszú hengerré, és vágjuk fel 12 egyenlő részre. A tésztákat nyújtsuk és formázzuk vékony, ovális darabokká. Helyezzünk minden tészta közepére a töltelékből, majd a tészta szélét hajtsuk a töltelékre, kis hullámokat formálva a visszahajtott peremen.
Előmelegített sütőben süssük 250-300 fokon 10-15 percet – a nagyon meleg sütő és a rövid sütési idő biztosítja, hogy a tészta ropogósra sül, miközben a töltelék nem szárad ki. A kész süteményt kenjük meg olvasztott vajjal. Melegen fogyasszuk – ehetjük magában, vajjal, túróval, vagy tojáskrémmel (vajjal kevert aprított főtt tojással).
Hyvää ruokahalua, azaz jó étvágyat! :-)
Kép forrása: Flickr / Clira Naxos (CC BY-SA 2.0 license)
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!