Az ökológiai, azaz az „öko-” – vagy, ahogy Magyarországon inkább nevezzük, a „bio-” – gazdálkodás egyre jelentősebb az EU minden országában. Ahogy a XXI. század fogyasztói kultúrájában a környezettudatosság és az egészséges életmód egyre nagyobb teret nyert, úgy kerültek előtérbe a vegyszerektől mentes, környezetkímélő és fenntartható termelésből származó élelmiszerek. Míg pár éve elvétve lehetett csak a boltok polcain ilyen termékeket találni, addig mára az EU mezőgazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata ez, amely jelenleg a teljes piac, azaz teljes mezőgazdasági termőterület 7,5 százalékát teszi ki az EU-ban. Összértékét 27 milliárd euróra teszik.

Márciusban az esélyegyenlőség és az egészség témáját járjuk körül vendégeinkkel. Olyan erős és inspiráló nők mesélnek nálunk, mint amilyen Fahidi Éva, aki kilencvenen túl állt (tánc)színpadra, hogy a faji megkülönböztetés és a holokauszt borzalmairól meséljen, Szentesi Éva újságíró, aki rákból gyógyulva segít most más nőket, vagy Farkas Franciska színésznő, aki cigányként a legkülönbözőbb helyzetekben szembesült diszkriminációval, amelyet most társulatával be is mutat nálunk.

Egy csésze Európa sorozatunk első idei alkalmával rengeteg mindenről esett szó: a horvát-magyar barátságról és panaszkultúráról, Zrínyiről, Tito banánszállító hadihajójáról, a horvát elnökség prioritásairól, a négyféle horvát konyháról, Zágrábról, Rijekáról, Trogirról, de még akasztott emberről is. Mindezek segítettek egy kicsit közelebb kerülni Horvátország és a horvát néplélek megismeréséhez – Szederkényi Olga és vendégei jóvoltából.

Ahogy korábbi posztunkban írtuk, különböző számítások alapján közel tucatnyi európai város verseng azért, hogy elmondhassa, nála található Európa vagy az EU közepe. Bárhogy kalkulálunk is, a brexittel ez a középpont mindenképp odébb helyeződik egy kicsit. A legtöbbet idézett forrás, a párizsi székhelyű Nemzeti Földrajzi Intézet számításai szerint (IGN) az új középpont a bajorországi kis falu, Gadheim területére esik.

Az uniós források nemcsak a fővárosban vagy a nagyvárosokban élők életét segítik – sőt! Ezekről a lehetőségekről ugyanakkor nem feltétlenül értesül mindenki, aki élhetne vele. Ezen szeretne egy kicsit segíteni az Európai Bizottság, amely most „házhoz megy” az információval. A ma induló tájékoztató kampány nagy látogatottságú vidéki rendezvényekre fókuszál, az első állomás a mohácsi busójárás Baranyában.

Horvátország harmadik legnagyobb városa Zágráb és Split után, amelynek történelme számos nemzetiséghez és országhoz kapcsolódik. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kikötője (még Fiumeként), híres ipari múlttal és egyre erősödő turizmussal az Adrián, a Kvarner-öbölben: ez Rijeka. A város idén – az ír Galway mellett – Európa egyik kulturális fővárosa (EKF).

Most karácsonykor irtó drága volt a dió a bejglibe, aki pedig nyáron fapadossal Barit célozta meg és egy kicsit barangolt Pugliában, azt igen lehangoló kép fogadta a korábban gyönyörű, olajfás táj helyett. Az EU az ilyen esetek miatt most megtiltja, hogy külföldről az EU-ba gyümölcsöt vagy zöldséget hozzunk. Nem, nem a brüsszeli bürokrácia őrült meg, csak az EU egységes piacán is minden mindennel összefügg. Mondjuk, hogyan és mi maradhat a bőröndben – illetve Magyarország milyen könnyítéssel alkalmazza egyelőre a közös szabályokat.

Közeledik az idei Oscar-gála. Bár a díjátadó alapvetően amerikai, és inkább az ottani, nagyköltségvetésű hollywoodi szuperprodukciókat díjazza, mégis ez a világ legnagyobb figyelemmel kísért filmdíja, ahol minden évben találunk jó pár remek európai alkotót is a jelöltek közt. Idén sincs ez másképp: hétfő hajnalban többek között francia, spanyol, lengyel, cseh, belga, svéd, izlandi és brit alkotók is versenyeznek. Szokásos Oscar-váró összeállításunkat olvashatjátok.