Európai gondolkodók sorozatunk korábbi vendége meglepő statisztikára hívta fel a figyelmet: Magyarország dobogós a mindennapi kerékpárhasználatban. Mi ennek az oka, és hogy áll a többi uniós ország?

A nagy biciklis európai nemzetekre gondolva elsőre biztosan Hollandia, Dánia, Svédország vagy Németország jut eszünkbe, és talán kevesebben gondolnánk Magyarországra – mégis ott van, egészen pontosan harmadikok vagyunk a napi biciklihasználatban. A motiváció persze nem mindenkinél azonos, de a hatás igen: a biciklizéssel környezetbarát, olcsó, rugalmas, kis helyigényű, egészségmegőrző és nagyvárosi környezetben sokszor a leggyorsabb megoldás mellett voksolunk.

Évi 150 milliárd euró haszon

A kerékpárhasználat abszolút felfutóban van napjainkban, ami nagyon pozitív fejlemény, hiszen számtalan haszonnal jár – majdnem olyan, mint a fokhagyma: „mindenre IS jó”. Olcsó és tiszta megoldás, gyakori használatával, a mozgással egészségünk is nyer. Emellett további egyéni és közösségi szinten jelentkező előnye – az Európai Kerékpáros Szövetség egy friss, minden részletre kiterjedő tanulmánya alapján –, hogy a kerékpározás mostani szintje évente 150 milliárd euró (!) globális haszonnal jár. Ebből több mint 90 milliárd eurónyi pozitív externália a környezet, a közegészségügy vagy a közlekedési rendszer területén jelentkezik. Érdekes adat kontrasztként: az Európai Bizottság számításai szerint az autós közlekedés éves szinten mintegy 800 milliárd euró terhet ró negatív externáliaként ugyanezen rendszerekre. A tanulmány három dimenzió – a környezet és éghajlatváltozás, gazdaság és szociális szféra – mentén kilenc nagy csoportba sorolta a kerékpározás előnyeit.

Ökotudatosság, hipszterség és kényszerűség a számok mögött

Nyilván sokan vannak, akik megfelelő infrastruktúra esetén a fentiek ismeretében döntenek a gyakori kerékpározás mellett. Az is vitathatatlan, hogy az utóbbi években – ahogy talán ez a tudatosabb, környezetbarát életformára is általánosan igaz – egy kicsit divatosabbá vált zöldebben élni, így biciklizni is. Ez elsősorban a városlakókra jellemző: Magyarországon például a főváros hivatalos mérései szerint húsz év alatt több mint tízszeresére növekedett a belvárosban biciklizők száma, a forgalomban néhol a 10 százalékot is meghaladja az arányuk. Ugyanakkor sok helyen, főleg a vidéki városokban, vagy még inkább falvakban a tekerés inkább hagyományos, esetleg – autó híján – kényszerű tevékenység, leginkább a mindennapok közlekedési módja.

A Magyar Kerékpárosklub egy frissebb felmérése alapján itthon a fővárosiak 6%-a pattan naponta nyeregbe, míg a községekben ez az arány 51%, a „legbiciklisebb” a dél-alföldi régió. Hazánkban tehát a tradicionális vidéki kerékpározás miatt magas a napi szinten kerékpározók aránya.

Egy vonatkozó Eurobarometer közvélemény-kutatás adatai szerint rendszeres kerékpárhasználat tekintetében Magyarország a 3. helyen áll Európában. A megkérdezettek 22 százaléka válaszolta, hogy a kerékpár a leggyakrabban használt közlekedési eszköze, csupán Hollandia (36%) és Dánia (23%) előzött meg minket. (A kérdőívben feltett pontos kérdés ez volt: „Egy átlagos napon milyen közlekedési eszközt használ a leggyakrabban?”)



Megjegyzés az adatokhoz: bár a vonatkozó statisztika 2014-es, de azóta nem készült ehhez hasonló, átfogó elemzés a kérdésben, a terület szakértői is a mai napig ezt az adatsort használják. A kép nagy valószínűséggel hasonló lenne napjainkban is (az ezt megelőző hasonló kutatások során is mindig dobogós volt Magyarország).

A kerékpározás stratégiai támogatása

A kerékpározás jótékony hatásainak minél jobb kiaknázása érdekében az EU kiemelten támogatja a kerékpárhasználatot és az ehhez szükséges fejlesztéseket. A városi utazások során megtett összes autóút több mint fele rövidebb, mint öt kilométer – ez is mutatja, hogy érdemes az infrastruktúrafejlesztésre koncentrálni. A kerékpározás városi környezetben óriási lehetőségeket rejt magában, hiszen hatékonyan használja fel a drága és szűkös helyeket.

Az Európai Kerékpáros Szövetség rendkívül alapos elemző munkát követően 2017-ben elkészítette az „EU kerékpáros stratégiáját”, amelyet az uniós döntéshozók figyelmébe is ajánlottak – azonban uniós szinten elfogadott kerékpáros stratégia egyelőre nem létezik. Ugyanakkor a Bizottság illetékes egységei és a Tanács közlekedési ügyekkel foglalkozó formációja rendszeresen egyeztet a kérdésben, és tesz lépéseket a kerékpárhasználat további fellendítése érdekében. A Bizottság többek között általános útmutató oldalt tart fenn az európai kerékpáros projektek támogatására, számos – köztük magyar – jó gyakorlat, esettanulmány bemutatásával.

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!