Az Unió több mint gazdasági közösség – húszéves az EU Alapjogi Chartája

Pontosan két évtizede hirdették ki az EU uniós értékeket és alapjogokat rögzítő Alapjogi Chartáját, amely 2009 óta bír jogilag kötelező erővel. Fontos mérföldkövet jelentett ez az EU történetében: a Charta tette egyértelművé, hogy az EU jóval több gazdasági közösségnél: igazi értékközösség, amely kiáll a közös értékek mellett, és védelmezi polgárai alapjogait. Húsz év alatt fontos referenciaponttá vált az uniós és nemzeti intézmények jogalkalmazásában, ugyanakkor sokak szerint „sokkal több van benne”. A Chartát még mindig nem ismerik elegen, az általa nyújtott jogi lehetőségeket nem használják ki kellőképpen, és ezen változtatni kell – hangzott el a minap a kérdésben illetékes legmagasabb szintű uniós vezetők konferenciáján.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája, és a Charta védelmezője, az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Hosszas előkészítő munka után az EU alapjogi dokumentumát végül 2000-ben, a nizzai csúcson fogadták el az EU vezetői. Hatályossá csak kilenc évvel később vált, amikor a Lisszaboni Szerződés a szerződésekkel azonos szintre emelte a Chartát, addig inkább politikai kötőerővel rendelkezett. Integrációtörténet szempontjából rendkívül fontos lépés volt ez – első alkalommal rögzítette az EU alapvető értékeit: a származástól, vallástól vagy életviteltől függetlenül mindenkit megillető alapjogokat és alapszabadságokat.

Ez tulajdonképpen az EU átfogó emberi jogi kódexe, amely – az általános rendelkezésekről szóló cikkei mellett – 50 cikket tartalmaz az alapjogokról és alapelvekről. A jogok olyan fontos elveket juttatnak érvényre, mint a méltóság, a méltányosság, a tisztelet és az egyenlőség, meghatározva azokat a normákat, amelyek szerint élünk és dolgozunk. A tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a Chartában foglalt jogokat és alapelveket.

A Charta hatályba lépésével egy időben megalakult az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) is, bécsi székhellyel. A szervezet célja a polgári, politikai, gazdasági és szociális jog védelme, valamint a Charta érvényesülésének folyamatos nyomon követése.

Egy húszéves fiatal: ereje teljében, de segíteni kell, hogy kibontakozzon

Az évfordulóra december elején magas szintű online konferenciával emlékeztek az EU jogi kérdésekben illetékes vezetői, ahol a Charta húsz éves története mellett áttekintették a Charta előtt álló kihívásokat, és lehetséges jövőjét. A megszólalók egyetértettek abban, hogy a Charta egy rendkívüli fontosságú és egyedülálló uniós eszköz, amelyet még nem ismernek és nem használnak ki kellőképpen az uniós államokban. A tagállami intézmények, jogalkalmazók, jogi szakemberek és az uniós polgárok körében is fontos ezért a Charta ismertségének növelése, hogy tisztában legyenek vele, milyen esetekben jelenthet plusz jogérvényesítési lehetőséget, ha valamilyen alapjog sérül.

Ahogy ezt Věra Jourová, uniós értékekért és átláthatóságért felelős biztos megfogalmazta: a Charta olyan, mint egy húszéves, tetterős fiatal, akit támogatni kell abban, hogy a benne rejlő lehetőségeket mind jobban kibontakoztathassa. Ennek támogatására a Bizottság nemrégiben ismertette új stratégiáját, amely épp ezt hivatott elősegíteni, többek között kiterjedt tájékoztató kampányokkal, a helyi, jogérvényesítéssel foglalkozó civil szervezetek támogatásával, a tagállamokkal való szoros együttműködés és tanácsadás révén. A tagállamok kapcsolódó tevékenységét évente elkészülő jelentésben értékelik is majd, az ismertséget növelő feladatokhoz pedig forrást is rendelnek – biztosítva, hogy a stratégia több legyen „papírmunkánál”.

Az FRA igazgatója, Michael O’Flaherty szerint első körben a szakemberekre – döntéshozókra, bírókra, jogászokra és jogalkalmazókra – kell fókuszálni a tájékoztatási kampány során. Folyamatos képzésekkel, jó gyakorlatok cseréjével kell biztosítani, hogy megfelelő ismeretek birtokában éljenek a Charta nyújtotta lehetőségekkel. Ő maga tízéves távlatban derűlátó a Charta jövőjét illetően. Szerinte tíz év múlva az akkor már harmincéves Charta hasonló hatást érhet el, mint amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye tudott elérni hasonló időtávlatban. Ez jogérvényesítés szempontjából „fenekestül forgatta fel” az európai társadalmakat első harminc évében a jó irányba – ő ugyanerre számít tíz év múlva a Charta kapcsán.

Az Európai Bíróság elnöke, Koen Lenaerts is bizakodó a Charta egyre jobb alkalmazása tekintetében. A bíróság esetjogából azt látja, hogy az uniós polgárok és intézmények egyre inkább élnek a lehetőségekkel és hivatkoznak a Chartában lefektetett elvekre. Az elmúlt években igen jelentős munkát adott intézményének a Charta bizonyos cikkelyeknek konkrét esetekre vonatkozó előzetes értelmezése, amelyet pozitív trendnek ítél. A Charta alkalmazása kapcsán kiemelte az erős és független nemzetállami bíróságok szerepét, amelyek a jog uralmának gerincét adják az EU-n belül – ezért is tartja kiemelten fontosnak az igazságszolgáltatási függetlenséget.

A panelbeszélgetés negyedik tagja, Francisca Van Dunem, Portugália igazságügyi minisztere a Tanács következő félévi soros elnökét képviselte. Elmondta, hogy a Charta és az abban foglaltak alkalmazása már csak azért is egyértelmű kell legyen a tagállami intézmények számára, mert az épp azokat az alapelveket fekteti le, amelyeket az egyes országok alkotmányai is rögzítenek – ez így van a portugál alkotmány esetében is. Ő korábban bíróként a portugál alkotmányra hivatkozva védte ugyanezeket a fontos alapjogokat. A Tanács következő elnökeként Lisszabon eltökélt, hogy az uniós intézményekkel, tagállamokkal együttműködve, a Bizottság új stratégiájával összhangban valóban komoly előrelépést tegyenek a Charta ismertségének és alkalmazásának irányába.

Tájékozódj!

Jelentős munka áll még tehát az uniós intézmények előtt, hogy az EU „alapjogi kódexét” megfelelően ismerjék és alkalmazzák a tagállamokban. Az új stratégia eszközei mellett azonban már most is rengeteg lehetőség áll rendelkezésére azoknak, akik részletesebben tájékozódni szeretnének a Charta tartalmáról, annak alkalmazásáról, a kapcsolódó esetjogról – ezeket az információforrásokat foglaltuk össze.

További információ:

• Az EU Chartája az EUR-Lexen
• Az EU Alapjogi Ügynökségének honlapja
• Charterpedia – az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által létrehozott webhely, amely a Chartával kapcsolatos információkat gyűjti össze, beleértve a nemzeti ítélkezési gyakorlatot is
• A Charta végrehajtására vonatkozó, új uniós stratégia honlapja
• Az EU Chartája app – az FRA által létrehozott alkalmazás, amelyen keresztül az EU Chartája, valamint a Chartát alkalmazó nemzeti és európai bírósági ítélkezési gyakorlat bármikor, bárhol hozzáférhető.
• Az FRA által kiadott éves alapjogi jelentés egy, a Charta nemzeti szinten történő használatának szentelt külön fejezetet tartalmaz

Képek és videók forrása: a konferencia honlapja

----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!