Európa a kereskedelmi csaták kereszttüzében

Donald Trump elnök protekcionista kereskedelempolitikája jelentős feszültségeket kelt a globális gazdaságban. A vámok kivetésével egyre több kézzelfogható jel utal arra, hogy az EU és az USA között is élesednek a kereskedelmi konfliktusok. A posztban visszanézheted és meg is hallgathatod, milyen következményekkel számol Pogátsa Zoltán, Ferkelt Balázs közgazdász, egyetemi docens, Halmai Péter egyetemi tanár, az MTA rendes tagja és Balás Péter közgazdász, volt nagykövet.

Milyen fordulatok várhatók – fokozódik a nyomásgyakorlás, vagy strukturális átalakulás előtt állunk a nemzetközi kereskedelemben? Mely ágazatok lehetnek különösen érzékenyek a változásokra – például az autóipar, gyógyszeripar, mezőgazdaság vagy az elektronikai szektor –, és miként reagálhatnak ezek az új kihívásokra? Lássuk, mit gondolnak erről vendégeink!

Feszültség a levegőben: hogyan jutottunk el idáig?

Trump elnök április 2-án, a „felszabadulás napján” jelentette be az új vámokat, amelyek teljesen átírják az eddigi globális gazdasági politika alapelveit és működését. A gazdasági szereplők reakciója leginkább a „pánik” szóval írható le. Az USA kormánya felfüggesztette a vámokat kilencven napra, hogy ezzel lehetőséget adjon a bilaterális tárgyalásoknak. A valóságban azonban ezek a tárgyalások kevés országgal és az eredeti állapothoz képest továbbra is kedvezőtlenül folynak.

Pogátsa Zoltán szerint „káosz van”, így a leghatékonyabb az, ha három lehetséges szcenárióval számolunk: a „business as usual”, azaz az eredeti vámszintek megtartása, a 10-30% közötti vámok, amelyek még az értelmezhető kategóriába esnek, végül az extrém, akár 145% körüli vámok, melyek már kiesnek a gazdasági dinamikák reális keretei közül. A szakértők egyetértettek abban, hogy fő a probléma az ambivalens és sokszor a szakértelmet nélkülöző politika miatti teljes bizonytalanság. Emellett egyelőre maga a jogalap is vitatott, hiszen a bíróság több eljárást is indított a vámok kivetése ellen.

Hogyan áll mindehhez az EU?

Balás Péter hangsúlyozta: Trump alapvető nézete, hogy az Egyesült Államokkal, a világ legerősebb gazdaságával szemben nem lehet semmilyen más országnak kereskedelmi többlete. Ez is a szakértelem hiányát tükrözi, mivel a többlet nem feltétlenül jár erős gazdasággal. Rengeteg olyan szegény ország van, amely jelentős mennyiségű terméket exportál – az olcsó munkaerő miatt kihelyezett gyártási központok révén –, de mégis alacsony ennek a GDP-ben mért hozadéka.

Az Európai Uniónak évtizedek óta exporttöbblete van az Egyesült Államokkal szemben, ráadásul Trump elnök számára meghatározó területeken, például az autóiparban. Azonban arról sokan elfeledkeznek, hogy az USA-nak pedig a szolgáltatások területén van többlete a legtöbb országgal szemben. Ez a helyzet az EU-val kapcsolatban is: ha beleszámítjuk a szolgáltatásokat, a kereskedelmi többlet már szinte elhanyagolható. Balás Péter hozzátette: a kereskedelmi háborúból „senki nem jön ki jól”, és ezzel az EU tisztában is van. Brüsszelből mindent megtesznek, hogy tárgyalások induljanak, ennek ellenére nem sikerült még érdemi tárgyalást összehozni.

Mi lesz a kereskedelmi háború vége?

Halmai Péter elmondta: az Egyesült Államok váltakozó kormányai egységesen támogatták az EU-t annak létrejötte óta, így Trump kormány ebből a szempontból is törést jelent. A világ legnagyobb áru- és szolgáltatásáramlása az EU és az Egyesült Államok között jött létre, az EU a legnagyobb piaci és gazdasági tömörülés a világon, a vámháború elmérgesedése így igen súlyos következményekkel járhat. A végkimenetel iparáganként változó lesz, de az elkerülhetetlen, hogy az egész globális kereskedelemre kihat majd.

Ha Trump elnök a kilencven napos időszak után sem könyvelhet el sikeres bilaterális megállapodásokat, úgy az EU is kénytelen lesz erővel válaszolni, többek között a szolgáltatások területén. A beszélgetés résztvevői szerint Trump elnök megfeledkezik a nemzetközi kapcsolatokban jelentős uniós „soft powerről”.

Stratégia vagy nem?

„Én nem látok itt mestertervet”, és nincs olyan közgazdasági elmélet, amely alátámasztaná Trump lépéseit – véli Halmai Péter. Amennyiben az úgynevezett „oszd meg és uralkodj” a cél, ennek az eredménye is kétséges: a stratégia Kína felé fordítja Európát, ha utóbbi diverzifikálni szeretné a nemzetközi gazdasági kapcsolatait – mondta Ferkelt Balázs.

Az európai gazdaság viszont nem bírja ki korlátozás nélküli együttműködést és versenyt Kínával – tette hozzá Balás Péter. Az ország hatalmas összegeket fordít a stratégiai ágazatok fejlesztésére, ráadásul teljesen átláthatatlan mértékű és rendszerű állami és regionális támogatással. Halmai Péter ehhez hozzátette: Kínának ebből származhat jogtalan versenyelőnye. A „mesterségesen feltuningolt” kínai szereplők számára viszont az Európai Bizottság nem fogja engedélyezni a befektetéseket. Tudnunk kell azt is, hogy Magyarország a külföldi tőkebefektetések szempontjából exportplatform, és nem a magyar piac elérése az elsődleges cél – a belső piaci tagság nélkül az ország vonzereje jelentősen kisebb lenne. A magyar EU-tagság előnyeinek mérlegelésekor ezt is tudnunk kell.

A gazdasági fragmentáció az EU és az USA között azért is jelent nagy veszélyt, mivel az EU-nak nincs egységes iparpolitikája – tette hozzá Balás Péter. A legkézenfekvőbb az lenne, ha az EU tagállamokra szabott ajánlásokat dolgozna ki, amelyek a további együttműködésre adnak útmutatást.

„Az Európai Unió történelme során mindig akkor tudott a legnagyobbat lépni, amikor válsághelyzet volt. Ilyen szempontból van ok az optimizmusra, mert most elég nagy válsághelyzet van – hangsúlyozta Ferkelt Balázs. Versenyképesebb gazdaságra, magasabb hozzáadott értékű kutatás-fejlesztésre lenne szükség, és az egyes országok GDP-jéhez képest viszonylag kis többletforrással is nagy eredményeket lehetne elérni.

Halmai Péter úgy gondolja: nagy valószínűséggel a differenciált együttműködés lesz jellemző, nehéz elképzelni, hogy a 27 tagállam minden kérdésben meg tud egyezni. Törekedni kell erre, de nyitva kell hagyni a „hajlandók koalíciójának” lehetőségét.

A teljes beszélgetés Youtube-csatornánkon visszanézhető:

…podcastunkon pedig visszahallgatható:

Még több kép Flickr-oldalunkon:

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!