Új felállás, új védelmi dilemmák

Az Egyesült Államok Donald Trump visszatérésével tapasztalható külpolitikai irányváltása tovább fokozza az Európai Unió előtt álló kihívásokat, és újraformálja a világ geopolitikai térképét is. Mennyire tekinthető biztos szövetségesnek Amerika? Szakértő vendégeinkkel – Bendarzsevszkij Anton, Káncz Csaba, Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója és a Brüsszelből jelentkező Stelbaczky Tibor, az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) energetikai főtanácsadója – a mostanában megszokottnál némileg optimistábban arról beszélgettünk, hogyan válhat erősebbé az Európai Unió a közös kül- és biztonságpolitikai fellépésben.

A Draghi-riport már világos jelzés volt Európa számára, hogy nagy a baj – mondta Stelbaczky Tibor. A jelentés három dolgot mondott ki: vége van annak, hogy az olcsó energiát közelről be lehet szerezni, hogy az európai termékeket korlátlanul el lehet adni Kínában, és annak, hogy mindehhez a biztonságot az Egyesült Államok garantálja. A mindennapok realitása ezt most a gyakorlatban is mutatja, és az Európai Tanács legutóbbi ülése az ezzel járó kijózanodás első jele.

Siklósi Péter úgy gondolja: a most történtek egyáltalán nem jelentenek törést Amerika és Európa kapcsolatában, főleg nem véglegeset. Amerika világossá tette, mit akar: sokkal kiegyensúlyozottabb védelmi szerepvállalást. Az Egyesült Államok Kína hatalmi ambícióit tartja a legfontosabb kihívásnak, és erőforrásait elsősorban erre kell koncentrálnia, de ettől még az ország biztonságpolitikai prioritásai nem változtak: stabil Európa, amely elég erős ahhoz, hogy szövetségesként segítsen, de ahhoz nem, hogy önálló pólust képezzen.

Siklósi Péter és Stelbaczky Tibor

Bendarzsevszkij Anton elmondta: az európai biztonsági rendszer nem most, hanem valamikor a kétezres években került komoly veszélybe, és semmit nem tettünk ellene. Vlagyimir Putyin már 2007-ben a müncheni biztonságpolitikai konferencián nyíltan elmondta, hogy Oroszország szakít a Nyugattal való kapcsolatokban, és az új multipoláris világrend egyik pólusát szeretnék képezni az Egyesült Államokkal szemben, Európa pedig vagy beáll valahova, vagy „a következményeit fogja learatni”. Onnan kezdve indult az orosz fegyverkezési program, majd elindították a georgiai háborút, és mindebből egyenesen következett 2014-ben a Krím megszállása. Eközben Amerika folyamatosan csökkentette európai jelenlétét: 1990-ben még kétszázezer amerikai katona volt a kontinensen, a 2010-es években, Krím után már csak 65 ezer – jelenleg ez mintegy 85 ezer.

Bendarzsevszkij Anton

Káncz Csaba szerint is súlyos felelősség terheli az EU vezetését ebben az ügyben, már legalább Trump első elnöksége óta – az elnök akkor támogatta a Brexitet és feleslegesnek nevezte a NATO-t. Sok évnyi tétlenség után, Európa most nyomott csak padlógázt, de lehet, hogy ez már késő: tavasszal komoly hadjárat várható Ukrajnában, amire az EU nincsen felkészülve.

Káncz Csaba

Bendarzsevszkij Anton ennél árnyaltabban látja Trump szerepét: emlékeztetett rá, hogy elsőként Trump adott támadó fegyvereket Ukrajnának, még 2017-ben – ezt a Krím óta kérte Porosenko akkori elnök, de se Európa, se az Obama vezette Egyesült Államok nem adott. A NATO-ban pedig 2015-ben mindössze öt állam teljesítette a GDP-arányos 2%-os haderőfejlesztési kritériumot – ez ma már 25-26 ország, és ehhez is a Trump elnökség kellett. Stelbaczky Tibor szerint a NATO-val kapcsolatos amerikai álláspontban tényleg nincs meglepetés, de ami nagyon sokkoló, az az, ahogy a „24 óra alatti béketeremtést” a Putyinnal való tárgyalással indította. Európa tehetett volna többet, ha tudja, hogy ez fog bekövetkezni 2025 elején – de ez egyáltalán nem volt előrelátható. Trump 5 százalékos GDP-költést szorgalmaz, amit még az Egyesült Államok sem teljesít. Persze lehet, hogy ez az alkudozás kezdete, és a végén meg lehet állni 3,5 százaléknál – ami épp annyi, amit Amerika költ. Sokkal reálisabb, ha ebből indulunk ki – tette hozzá Siklósi Péter. Oroszország és az Egyesült Államok Európát kihagyó egyezkedéséről elmondta: az Egyesült Államok valódi célja ezzel az lehet, hogy Oroszországot „visszarángassa” Kínától, sőt, akár a Nyugat oldalára állítsa. Hogy ennek mi a realitása, az más kérdés.

Káncz Csaba ezt nem tartja reális forgatókönyvnek. Kína tudja, hogy stratégiailag szüksége van Oroszországra (ugyanígy gondolja Bendarzsevszij Anton is: a kínai kapcsolat sokkal előnyösebb Oroszország számára, mint bármi, amit a Nyugattól kaphatna). És bár Rijádban elég jól indultak az orosz-amerikai tárgyalások, az utóbbi napokban már érezhető az orosz részről elpárolgó optimizmus. A védelemre biztosítandó európai források megemeléséről elmondta: erre az európai társadalmakban nincsen sem felkészültség, sem nyitottság. Németországban így például az AfD további erősödése borítékolható.

Stelbaczky Tibor a Von der Leyen által bejelentett, nagyon ambiciózus, 800 milliárd eurós védelmi tervről beszélve elmondta: ebből körülbelül 650 milliárd nem új forrás, hanem a stabilitási és növekedési paktum szabályainak fellazításából származik (ahogy ez a COVID alatt is történt) – azaz a védelmi kiadások nem fognak beleszámítani sem a paktum, sem a maastrichti kritériumok költségvetési korlátaiba, ami mozgásteret ad a tagállamoknak. 150 milliárd euró pedig közös programokra fölvett kölcsön lehet. Emellett elképzelhető a Kohéziós Alap és az Európai Beruházási Bank forrásainak mozgósítása, illetve a magántőke erőteljesebb részvétele is.

Valóban reális katonai veszélyt jelent Oroszország Európa számára? Ha Ukrajnában sikert ér el az orosz agresszió, mik lehetnek a következő célpontjai? Mit jelent a most bejelentett 800 milliárd eurós terv az európai védelmi ipar számára? Minderről és még sok másról szó volt a teljes beszélgetésben, amely itt végighallgatható:

…itt pedig végig is nézhető:

Fotók: Berecz Valter/Képszerkesztőség, még több fotó Flickr-oldalunkon:

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!