Európai népmesék: mesemondás felnőtteknek

A mesék gyógyító erővel bírnak, és nem csak gyerekek, hanem a felnőttek számára is. Február 18-ai teltházas eseményünkön Bajzáth Mária mesepedagógus, Dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta és Mészáros Péter (M3SY) költő és spoken word előadó vezetett be e különleges világ rejtelmeibe.

A beszélgetésen bepillantást kaphattunk az európai kontinens kultúráiban gyökerező történetek mélyebb jelentésébe, amelyek életre keltik az emberi tapasztalatokat és vágyakat, megoldásokat kínálva az élet kihívásaira.

Egyszer volt, hol nem volt: miért van szükség mesékre?

A mesemondás nem csupán a gyermekkor elengedhetetlen része, hanem az emberi gondolkodás legősibb formái közé tartozik. Bajzáth Mária szerint az agyunk evolúciósan arra van beállítva, hogy történeteken keresztül értsük meg a világot. Ez a folyamat genetikailag kódolt bennünk – nem véletlen, hogy a történetmesélés évezredeken keresztül a mindennapok természetes része volt.  A tudás átadásának legfontosabb eszköze már az ősi közösségekben a mesemondás volt, ami a görög, római kultúrákban is szerepet játszott, Kínában pedig csak az lehetett vezető, aki meséket tudott mondani, hiszen ez jelentette, hogy aktív kapcsolatot tud tartani a földi és a természeten túli világgal. A kereszténység megjelenésével azonban a mesemondás fokozatosan kiszorult, és a narratív mesék ma már egyre ritkábbak.

A világ mesekincse hatalmas és sokszínű. Hét különböző meserégió létezik, amelyek közül Európa az Írországtól Indiáig terjedő régióba tartozik. Ez a régió is 15 alrégióra bomlik, amelyekben a történetek elemei – például az ételek, a hősök nevei, a kalandok helyszínei – széles skálán mozognak. A felszín alatt ezek a különbségek az eltérő gondolkodásmódokat is tükrözik.

Hogyan él a gyerekek és a felnőttek fejében a mese?

A mesék rétegzett, szimbolikus jelentéssel bírnak. Gyermekként hallgatva mindig más és más részleteket fedezünk fel egy történetben. Ez kifejezetten igaz a népmesékre, amelyek elképesztő – Dr. Boldizsár Ildikó szavaival élve – „sűrű” módon közvetítenek rejtett tartalmakat.

A jó mese az, ahol az „apa sír, a gyerek meg nevet" – véli Mészáros Péter, a 2017-es magyar slam poetry bajnok. Azaz a jó mese egyszerre, de más-más szinteken képes megmozgatni a fiatalokat és időseket. Ez azonban nem feltétlen jelenti azt, hogy a gyerek nem érti, vagy kevesebbet ért meg a meséből. Bajzáth Mária kihangsúlyozta: a fiatalok képesek olyan rétegeket felfedezni egy mesében, amelyeket a felnőttek már nem vesznek része. A motívumok ismétlődéséből például – ami a felnőttek számára sokszor unalmas – a gyerekek sokat tudnak tanulni.

Mi az a meseterápia?

A meseterápia a mesékben rejlő gyógyító erőre építve segít megbirkózni az élet nehézségeivel – és jelentőségét a történetmesélés már említett mai hiánya adja.

Dr. Boldizsár Ildikó meseterápiás módszere arra épít, hogy a meséket belső történetként kell tekinteni, nem csupán külső elbeszélésként. Ahogy Bajzáth Mária fogalmazott: „az egyensúlyvesztésből, egyensúly és harmónia lesz” a meseterápia alkalmazásával. A mese segít rendet teremteni fizikai, pszichés és szellemi szinten az egészséges és boldog életvitelhez.

Mészáros Péter a slam poetryt egyfajta „modern mesedélutánnak” tartja. A slammerek gyakran merítenek a régi mesemotívumokból, miközben a jelenkor problémáit dolgozzák fel. A slam poetry megmutatja: nincs egyetlen út a boldogsághoz, mivel az emberi életutak rendkívül sokszínűek. Nem szabad elfelejteni, hogy egy rossz időszak is tud „rend-állapot” lenni az ember életében, hiszen nem lehet minden mindig tökéletes.

Modern mesék rengetegében: mi a helyzet a mai mesékkel?

A modern mesék gyakran újra értelmezik a régi történeteket, de felmerül a kérdés: valóban hozzáadnak-e valami új tartalmat, vagy csupán egy második bőrt akarnak lehúzni az eredeti mesékről? Mészáros Péter szerint a mai mesék gyakran inkább szenzoros stimulációra építenek, ami aggodalomra ad okot.

A felnőtté válás alatt különböző karaktertípusokkal azonosulunk, a mai mesékben azonban egyre többször jelennek meg olyan karakterek, amelyek – bár lehetnek szórakoztatóak számunkra – nem biztos, hogy jó tanulságot adnak át. Emellett sok problémát vet fel az is, hogy a mese módszertanát a marketinges szakemberek is egyre többször hasznosítják: a mélyen belénk kódolt toposzokat kihasználják, hogy hatékony reklámokat gyártsanak, akár ártalmas termékekről is.

A mai mesék kaotikus világképe – tette hozzá Bajzáth Mária – tükrözi a 21. század zaklatott és szétesett emberi elméjét. Ez ellen küzd a meseterápia. Természetesen a népmesehősök sem tökéletesek, sok főhős komoly problémákkal küzd. Azonban ezek ellenére megküzdenek a felmerülő kihívásokkal, és teljes életet élnek ezáltal. A meseterápia segít nekünk is hőssé válni, és kiegyensúlyozott életet élni, akármilyen kihívással is nézünk szembe.

A teljes beszélgetés itt végighallgatható:

…itt pedig végig is nézhető:

Fotók: Képszerkesztőség, még több fotó Flickr-oldalunkon:

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!