Kepes András: a külföld tükör, amelyben meglátjuk magunkat

Az idei évet Az én Európám sorozat következő részével indítottuk az Európa Pontban: Gyárfás Dorkának Kepes András mesélt európai és azon túli élményeiről – a posztban most megnézheted és vissza is hallgathatod.

A népszerű író, újságíró, televíziós műsorkészítő és egyetemi tanár diplomaták gyermekeként fiatalkorát többek közt Argentínában és Libanonban töltötte, ahol magába szívta a különböző kultúrák színeit, megismerve és megértve más értékrendeket és gondolkodásmódokat. Argentínában töltött évei során megtapasztalta, mit jelent kelet-európainak lenni egy távoli kontinensen, ahol még a szűk európai közösség is főleg nyugatiakból állt. Nem csak az argentin gyerekek szokásai képviseltek számára külön világot, de még francia osztálytársainak étkezési szokásai is – például a kenyér csokoládéval vagy a csiga fokhagymaszószban. Később ezek az élmények alakították az identitásáról alkotott képét, melynek külső rétege az európaiság, a belső pedig a magyarság.

Mit jelent a közép-kelet-európai identitás

Kepes András szerint a közép-kelet-európai lét még 1989, a fizikai akadályok lebomlása után is külön identitással és gondolkodásmóddal jár. A múlt árnyai – a kommunizmus hagyatéka, de még a régebbi rendszerek, például a feudalizmus késői elhagyása is – mélyen gyökereznek a társadalom kollektív emlékezetében. Az európai identitás színességében ez olyan pszichológiai határvonalat is jelent, amely különbséget tesz Nyugat és Kelet között.

Ezek a történelmi különbségek mélyen befolyásolják a gondolkodásmódunkat, ami sokszor megnehezíti az európai országok közötti megértést. Nyugat-Európa polgárainak nehéz átérezniük azt, amit a keletiek átéltek a XX. században (és korábban) – legyen szó hódításokról, monarchiáról, diktatúrákról, valamint az ezekkel létrejött társadalmi dinamikákról. Az Európai Unión belüli aktuális feszültségek is gyakran ezekben a régről eredő, szerteágazó és néhol egymásnak ellentmondó gondolkodásmódokban gyökereznek.

Változó értékrendek, változó gondolkodásmódok

A demokrácia a beszélgetés egyik központi gondolata volt. Bár Kepes szerint is védeni kell a demokratikus értékrendet, nem szabad elfelejtenünk, hogy ez európai sajátosság, és egyáltalán nem tekinthető univerzálisnak. Sokszor elfelejtjük, hogy a világ jelentős része teljesen más prioritások figyelembevéve gondolkodik és cselekszik.

Ezt bizonyítja például egy 28 országot lefedő kutatás is, amely kimutatta, hogy a megkérdezettek nagy többsége, mintegy 80 százaléka elégedett Donald Trumppal, és épp a nyugati liberális gondolkodás testidegen számukra. Kepes kihangsúlyozta, hogy nem szabad lenézni azokat, akik másképp gondolkodnak, meg kell próbálnunk megérteni, miért alakultak ki eltérő nézőpontok. Ezt azonban megnehezíti, hogy nem csak a térbeli, hanem az időbeli elhelyezkedés is befolyásolja az értékrendek alakulását. Kepes szerint harminc év elegendő ahhoz, hogy „egy generáció elfelejtsen egy történelmi korszakot”, mivel már nem élte át azt közvetlenül. Így tehát nem csak kultúrák között létezik fragmentáció az értékrendekben, hanem generációk között is.

„Panaszkultúra helyett megoldáskultúra”

Az egyén belső értékei elengedhetetlenek az élethez való pozitív hozzáálláshoz, a mindennapi boldogsághoz. Az ember felelőssége, hogy a körülményektől függetlenül jól érezze magát, és biztosítsa saját boldogságát.

„Aki elhagyja magát, azt más is elhagyja” – mondta Kepes, aki szerint a kiegyensúlyozott élethez célokra, vágyakra és aktív életmódra van szükség. Külföldön azt tapasztalta, hogy még nyugdíjas korban is igyekeznek elfoglalni magukat az emberek, például önkéntes munkával. Számtalan lehetőség lenne erre itthon is, és ezzel egyszerre lehetne küzdeni a munkaerőhiány, valamint a mindennapi unalom vagy inkább haszontalanság érzése ellen. A tanárhiányban például a nyugdíjasok sokat tudnának segíteni, hiszen sokan közülük olyan szakmai tudással bírnak, amelyet szívesen és lelkesen adhatnának át a fiatalabb generációknak.

A fent említett gondolatokon kívül szó került még az utazás mint olyan megváltozó világáról, kelet- és nyugat-európai traumákról, Kepes új és régi könyveiről, valamint sok más érdekes témáról is. A teljes beszélgetést itt végignézheted:

…podcastunkon pedig végig is hallgathatod:

Fotók: Tuba Zoltán/kepszerk.hu. Még több képet itt találsz:

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!