Láttál már rákosi viperát, nagy pólingot, vagy európai nyércet? Ha még nem, akkor erre sajnos egyre kisebb az esélyed, a gyerekeidnek meg még kevesebb. Ez önmagában is szomorú, de a biológiai sokféleség csökkenése sajnos az élet minden területére rossz hatással van. Az Európai Bizottság most bemutatott biodiverzitási stratégiája többek között az európai védett területek kiterjesztésével és szigorúbb védelmével, a növényvédők és műtrágyahasználat visszaszorításával, a biogazdaság kiterjesztésével és hárommilliárd fa elültetésével igyekszik megfordítani a trendet.
Csökkenő sokféleség: nyolcból egy faj veszélyeztetett a világon
A Földön élő növények és állatok élőhelye és sokfélesége riasztó mértékben csökkent az elmúlt években. Ennek oka főként a nem fenntartható föld- és tengerhasználat (erdőirtás, intenzív monokultúra, urbanizáció), a természeti erőforrások túlzott kiaknázása, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és az idegenhonos inváziós fajok elterjedése.
Becslések szerint a Földön nyolcmillió fajból egymilliót a kihalás veszélye fenyeget. A fenntarthatatlan emberi tevékenységek következtében a vadon élő fajok állománya világszerte 60%-kal csökkent az elmúlt negyven évben. A Természetvédelmi Világszövetség nyilvántartása szerint Európában 2015 óta 36 faj halt ki, köztük sok édesvízi hal, csiga, vagy a korábban Franciaországban honos Viola cryana nevű ibolya. Jelenleg a 15 060 becsült európai faj közül legalább 1 677-at a kihalás veszélye fenyeget. A legveszélyeztetettebbek a csigák, kagylók és halak, a kétéltűeknek és hüllőknek pedig körülbelül ötöde van veszélyben. Európa őshonos fáinak is több mint felét, például a gesztenyefát is veszély fenyegeti. A méhek és más beporzó fajok helyzete különösen aggasztó: tízből egy méhet és pillangót a kihalás fenyeget, pedig létfontosságúak az európai környezet és gazdaság számára.
Miért fontos a biodiverzitás?
Röviden: mindenért. Ez a kérdés mindennel összefügg. A méhek és beporzók kihalásának veszélyeit könnyű belátni: ha nincsenek beporzók, nincsenek gyümölcsök, sem zöldségek, az élelmiszerellátás hamar összeomolhat. Egy – valószínűleg tévesen – Einsteinnek tulajdonított mondás szerint ha kipusztulnak a méhek, azt csak négy évvel éli túl az emberiség. De ez csak egy – bár közvetlen – vetülete a problémának.
A földi élet sokfélesége, az élő fajokból álló ökoszisztémák táplálékot, alapnyagokat, szabadidős tevékenységeket, egészséget és jólétet biztosítanak számunkra. Tisztítják a vizet és a levegőt, beporozzák a növényeket, nagy mennyiségű szén-dioxidot nyelnek el, szabályozzák az éghajlatot, fenntartják a talaj termékenységét, ellátnak minket gyógyszerekkel, és számos alapvető építőanyagot biztosítanak az ipar számára. Mindez tehát egyben éghajlati, gazdasági, biztonsági, egészségügyi, és – ahogy megfosztjuk utódainkat ettől a sokszínűségtől – generációk közötti kérdés.
Közös felelősségünk és feladatunk, hogy változtassunk a jelenlegi, sokszor természetpusztító életformánkon. Az EU most ennek kereteit fektette le, új biodiverzitási stratégiájában.
Mit tervez a Bizottság? Vigyázzunk jobban a természetre, hogy ő is jobban óvjon minket!
A most bemutatott átfogó stratégia nagyon fontos része az uniós gazdaságélénkítési tervnek, az Európát fenntarthatóbb irányba terelő európai zöld megállapodás programjának. Sokban épít a korábbi biodiverzitási stratégiára, de számos esetben túllép rajta.
A következő tíz évre szóló terv fokozottabb védelmet biztosít a szárazföldön és a tengeren létrehozott védett területeknek, és ki is terjeszti ezek arányát Európa szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30-30%-ára (jelenleg Európa szárazföldi területeinek 26%-a, tengeri területeinek 11%-a minősül védettnek). Emellett a Bizottság konkrét kötelezettségvállalásokat tesz, a valódi változtatások érdekében kötelező intézkedéseket hoz a károsodott területek helyreállításáért, és sokkal szigorúbb végrehajtási, nyomonkövetési és felülvizsgálati folyamatot tervez. A Bizottság a biodiverzitási stratégiával egy időben ismertette a vele szorosan összefüggő a „Termelőtől a fogyasztóig” stratégiát, amely célja az átállás az élelmezésbiztonságot és az egészséges étrendhez hozzáférést biztosító fenntartható uniós élelmiszerrendszerre.
A két, egymást kiegészítő stratégia a fenti célok elérése érdekében többek között az alábbi konkrét célkitűzéseket nevezte meg:
- az ártalmasabb növényvédő szerek használatának és kockázatának 50%-os csökkentése,
- a műtrágyahasználat legalább 20%-os csökkentése,
- a haszonállatok és az akvakultúra esetében használt antimikrobiális szerek értékesítésének 50%-os csökkentése,
- a beporzók visszajuttatása a mezőgazdasági földterületekre (pl. sövények vagy virágsávok ültetésével): a mezőgazdasági területek legalább 10%-ának visszaformálása magas diverzitású tájelemmé,
- a bio- vagy ökogazdálkodás kiterjesztése a mezőgazdasági területek 25%-ára (a jelenlegi arány átlagosan 7,5%), a biológiai sokféleség szempontjából kedvező egyéb gazdálkodási gyakorlatok fokozása mellett,
- az egészséges és fenntartható élelmiszerek választásához fokozott tájékoztatás és címkézés,
- 2030-ig további hárommilliárd fa ültetése az EU-ban,
- legalább 25 000 kilométernyi folyó visszaállítása szabadon folyó állapotba az akadályok felszámolásával és az árterek helyreállításával,
- városok zöldebbé tétele: a zöld infrastruktúra és a természetalapú megoldások rendszerszintű beépítései a várostervezésbe.
A tervek szerint a biológiai sokféleségre különböző forrásokból – uniós, nemzeti és magánforrásokból – évente 20 milliárd eurót szabadítanak majd fel.
Ha a Bizottság által most bemutatott ambiciózus stratégiát a Parlament és a Tanács is elfogadja, a Bizottság 2021-re konkrét megvalósítási javaslatokkal áll elő. Emellett ez lehet majd az uniós álláspont alapja a 2020. októberi ENSZ-konferencián, ahol a világ országai a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020 utáni időszakra szóló átfogó globális intézkedési keretről egyeztetnek majd. Az EU eltökélt célja, hogy nemzetközileg is vezető szerepet töltsön be a biológiai sokféleség védelmében.
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.