A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) által nemrégiben közzétett adatok alapján 2021 nyara a valaha feljegyzett eddigi legmelegebb volt Európában – az már korábban kiderült, hogy 2020 volt globálisan a legmelegebb. Hőségrekordok dőltek meg szerte Európában – új Európa-rekord is született –, amit számos természeti katasztrófa kísért. A természet erős jeleket ad, hogy nincs időnk várni. Mostani összefoglalónkban az uniós országokban mért valaha mért legmagasabb hőmérsékleteket mutatjuk be.
Egy fokkal az átlag felett…
Mostanra őszbe csavarodik az idő, a hőmérséklet nagyjából a megszokottak szerint alakul, de a nyár Európa minden térségében rendkívüli volt. Ahogy korábbi összefoglalónkban is írtuk, ennyire gyakran és ilyen intenzív hőhullámokkal soha eddig nem kellett számolni, a forróság mindenhol alaposan megviselte a lakosságot.
A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat szerint az 1950 óta tartó mérések alapján az idei nyár volt a legmelegebb, az idei év júniusa és augusztusa közötti átlaghőmérséklet közel 1°C-kal haladta meg az 1991-2020 közötti átlagot. A hőmérséklet különösen Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban volt magas, mindenhol új maximum-hőmérsékleti rekordot is hozott a nyár. A Szicíliában augusztusban mért 48,8°C pedig mostanra hivatalosan is az Európában valaha mért legmagasabb hőmérséklet. Sajnos szinte biztos, hogy a jövőben a hőhullámok hossza, gyakorisága és intenzitása – azaz a magas hőstressz-szintű napok száma – a régióban mindenütt növekedni fog.
Szélsőséges események
Kontinensünket a nyáron számos szélsőséges időjárási esemény sokkolta: nemcsak Olaszországban, Görögországban, Törökországban és Spanyolországban tomboltak erdőtüzek a perzselő hőhullámok alatt, de Franciaországban, Portugáliában és Oroszországban is. Németországban, Belgiumban és több más európai országban az elmúlt évtizedek legsúlyosabb áradásai következtek be, több száz ember halálát okozva.
A tudósok szerint a globális felmelegedés felel ezekért a szélsőséges időjárási eseményekért. Egy nemrégiben készült jelentés szerint a Spanyolország és Franciaország közötti Pireneusi-hegység dél-európai gleccserei a következő évtizedekben jégfoltokká zsugorodnak az éghajlatváltozás hatására.
Lehet még kiút?
Ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5 °C alatt tartsuk a globális felmelegedést, 2030-ra nagyjából felére kellene csökkenteni a kibocsátásokat az egész világon, 2050-re pedig globális átlagban nettó nullára – áll az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentésében. Optimizmusra ad okot, hogy ha a kibocsátásokat sikerülne ilyen gyorsan és ilyen mértékben csökkenteni, akkor fizikailag nincs korlátja annak, hogy a század végére +1,4°C-ra korlátozzuk a földi átlaghőmérséklet emelkedését, és stabilizáljuk az éghajlatot. Ehhez a globális kibocsátásoknak a 2020-as évek első felében tetőzniük, majd rögtön csökkenniük kellene: 2025 és 2035 között évente 6%-kal, az azt követő évtizedben évente 9%-kal – így 2055 környékén érnénk el a globális nettó nullát.
Az EU viszonylag korán bejelentette, hogy 2050-re klímasemlegessé kíván válni, ennek eléréséhez pedig 2030-ra legalább 55%-os kibocsátás-csökkentést kíván elérni az 1990-es szinthez képest. Ezek a célkitűzések nagy mértékben egybevágnak az IPCC optimista forgatókönyvével – bár egyes elemzések szerint még tovább kellene emelni az uniós ambíciókat is. Akárhogy is, a jelenlegi célok minden tagállamtól hatalmas erőfeszítéseket, fegyelmet és kompromisszumokat igényelnek. Uniós szinten pedig még el kell fogadni az ehhez szükséges lépéseket, amelyről „Fit for 55”, azaz „Irány az 55%!” címmel a Bizottság nemrég ismertette konkrét terveit.
A közelgő, 2021-es ENSZ éghajlat-változási konferenciát (COP26) – amelyen a világ vezetői várhatóan a globális felmelegedés elleni küzdelemben elért eredményekről tárgyalnak – október 31. és november 12. között tartják Skóciában. A Bizottság elnöke szerint most a többi gazdaságon a sor, hogy vállalásaikat konkrét tervekkel is alátámasszák.
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Youtube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!
Ajánlott bejegyzések:
-
Strandolásra felkészülni: továbbra is jó minőségűek az európai fürdővizek!
-
Tallinn, a zöld mintaváros
-
„Európának külső nyomásra kell kiépíteni hadiipari képességeit és stratégiáját” – öt erős állítás a biztonságpolitikáról
-
Kezdődik a Sziget Fesztivál – találkozunk?
-
Európában szinte bárhol bátran csobbanhatsz
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.