Az elmúlt időszakban csúcsra járattuk a klímaberendezéseket: aki tudja, a mostanában egyre szaporodó hőhullámok okozta kellemetlenségeket így igyekszik kivédeni. A különböző klimatikus viszonyok miatt változó az egyes tagállamok hűtési szükséglete (azaz az, mely napokon és mennyire erősen kell hűteni), de a klímaváltozás hatására egész Európában nő a hűtésigényes nyári napok száma, fokozva a kontinens energiaszükségletét. Körkép a tagállamok nyári hűtési igényéről.

Hűtünk a melegben, a hűtéssel pedig hozzájárulunk a további melegedéshez…

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás – nyáron például az emberi szervezetet megviselő hőhullámok, ami ellen sokan modern klímaberendezésekkel igyekeznek védekezni. Ezek a meglehetősen energiaigényes eszközök működtetésükkel hozzájárulnak a kibocsátások növeléséhez, áttételesen a klímaváltozáshoz – ezzel létrehozva az ördögi kört. A Nemzetközi Energiaügynökség (IAE) adatai szerint a bolygó áramfogyasztásának tizede már 2016-ban is légkondicionálásra ment el, és 2020-ra ez az arány 12%-ra nőtt.  Ez körülbelül annyi energia, amennyit a légi közlekedés és a vízi teherszállítás együttvéve használ. Fenntarthatóság szempontjából erre hosszú távon megoldást kell találni Európában, ahol az energiafüggetlenedés és energiacsökkentés kettős célkitűzése épp nemrég, az orosz háború és energiafüggés kapcsán került előtérbe.

Megoldás kell – tervek vannak

AZ EU kapcsolódó terve, a REPowerEU számos pontjában érinti a kérdést, és igyekszik fenntarthatóbb irányba terelni az európai fogyasztókat. A terv különböző eszközökkel igyekszik elősegíteni, hogy hasonló hőhullámok esetén ne a klímák csúcsra járatása jelentse csak a megoldást, illetve tisztább is legyen az erre fordított energia. A REPowerEU kitart az EU fenntarthatósági tervei mellett, amelyeket többek között az európai zöld megállapodásban, valamint az „Irány az 55%!” tervben foglaltak össze. A fosszilisok felhasználásának visszafogása és a mielőbbi átállás a megújuló/tiszta energiaforrásokra, az energiahatékonyság fokozása tehát a terv egyik fontos eleme.

A fenntarthatókra való mielőbbi átállással közvetve, másrészt az otthonok energiahatékonyabbá tételével, modernizálásával (például napkollektorok, szélerőművek és hőszivattyúk gyorsított telepítésével) közvetlenül is foglalkozik a terv. Az ehhez kapcsolódó Európai épületkorszerűsítési program kimondottan a fűtés és a hűtés szén-dioxid-mentesítését is célozza.

Nem mindenhol pörög annyira a klíma…

Európa energiafüggetlenedési és -csökkentési tervei kapcsán gyakran felmerül a hűtési és fűtési igények energiaszükségletének kérdése. Ennek számszerűsítésére léteznek mutatók: a hűtésre ez az épületek hűtési (légkondicionálási) szükségletét leíró cooling degree-days (CDD, magyarul legtöbbször hűtési foknapok vagy hűtési hőfokhíd), amely az átlagos külső hőmérsékletnél jobban tükrözi az éghajlatnak az energiafogyasztásra gyakorolt hatását. A mutató nemcsak a hűtést igénylő napok számát mutatja meg, de azt is, hogy az adott napokon a hőmérséklet hány fokkal magasabb egy kívánatosnak tekintett bázishőmérséklettől (az extrém meleg országokban így lehet ez a szám nagyobb 365-nél).

…de mindenhol egyre többen használják

A hűtést igénylő napok száma folyamatosan növekszik az EU-ban: az épületek hűtési igénye 2021-ben majdnem háromszor nagyobb volt, mint 1979-ben. A hűtési foknapok száma Magyarországon és az EU átlagában nagy ingadozások mellett növekvő trendet követ, tehát egyre több hűtési energiára van szükség. A magyarországi adatok az uniós átlag fölötti ingadozások mellett intenzívebb külső hőmérséklet-emelkedést mutatnak.

Az alábbi gifen 1971 és 2021 között láthatjuk az egyes régiókra vetítve a mutató változását:

Ti hogy vészeltétek át az elmúlt hőhullámot?

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon, Instagramon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és nézd meg programjainkat online!