Aki járt már Szlovákiában, a klasszikus helyi ételek között biztos találkozott már a bryndzové haluškyval (brindzás galuskával), amit mi magyarok sztrapacska néven ismerünk. A juhsajttal (brindza) és finom szalonnás pörccel készített krumplis galuska tipikus – és laktató – szlovák étel, amelyet nagyon könnyű elkészíteni. Bár az autentikus juhtúró beszerzése okozhat némi nehézséget, erre vannak helyettesítő lehetőségek.

„A szlovákoknak a halušky olyan, mint az olaszoknak a pizza, vagy a japánoknak szusi” – írja a hivatalos szlovák turisztikai portál. Persze ahogy Közép-Európa legtöbb országára igaz az, hogy a nemzeti ételek kis változtatással ismertek és kedveltek a szomszédos országokban is, nincs ez másképp a haluškyval sem. Maga a liszttel és vízzel készített, forró vízbe szaggatott tészta, a nokedli elterjedt és kedvelt étel már évszázadok óta szerte Európában. Az általános gabonahiány vagy a szegénység miatt sok helyen olcsóbb helyettesítő került a liszt helyére a galuska receptjébe: a mai Szlovákia elsősorban hegyvidéki területein ez nyers vagy főtt burgonya volt, így a galuska azon a tájon burgonyás-lisztes lett. Más, gazdagabb (főleg alföldi) területeken a tésztát tojással gazdagították – így már a XVIII. században többféle változata volt ismert.

A klasszikus étel meghatározó hozzávalója még a brindza, amely erjesztett juhtúróból készül. Az ételt erdélyi vlach (román) pásztorok vitték a 14-17. században a felvidéki területekre, készítése során eredetileg a juhtúrót sóval összegyúrták, juhbőrbe varrták, majd felfüstölték.

A haluškynak sokféle változata kedvelt Szlovákiában – kerülhet rá többek között túró, párolt savanyított káposzta, pirított hagyma. A haluškynak külön fesztiválja („világbajnoksága”) is van, 1995 óta minden nyáron Turecká (magyar nevén Török) településére gyűlnek az ételt kedvelő érdeklődők – ott biztosan minden változatát végig lehet kóstolni, idén július 15-16-án.

Hozzávalók:
- 70 dkg burgonya
- 50 dkg liszt
- 12-15 dkg juhtúró (szlovák brindza)
- 50 dkg kockára vágott szalonna
- só

A krumplit hámozd meg és reszeld le apró lukú konyhai reszelőn. A lereszelt burgonyából és a lisztből keverd ki a tésztát, sózd ízlés szerint. A szalonnát kockázd fel és egy lábasban pirítsd meg. Tegyél fel egy fazékban sós vizet forrni, a tésztát a nokedlihez hasonlóan szaggasd a lobogó vízbe, és főzd ki. Ha feljöttek a galuskák a felszínre, főzd még további 2-3 percig. Szűrd le, és apróra morzsolt brindzával tálald. Ha a boltban nem találsz brindzát, helyettesítheted valamilyen feta sajt, tejföl és tej keverékével. Szórd meg a serpenyőben zsírjára lesütött szalonnakockákkal. Díszítésként és ízesítésül kaprot, petrezselymet vagy snidlinget is szórhatsz a tetejére.

Dobrú chuť! :-)

Kép forrása: Flickr.com / Alpha (CC BY-SA 2.0 license)

Az étel történetének és receptjének leírásához a Food and Wine gasztromagazin, a hivatalos szlovák turisztikai portál és a Visit Europe anyagait használtuk.

Ahogy áprilisban a természet végre ébred és minden zöldell, a Földet ünnepeljük, és számot vetünk azzal, hogyan áll kontinensünk a környezetvédelemmel. Vendégünk lesz a francia természetfotós, Yann Arthus-Bertrand és eljön hozzánk Ökoanyu is számos hasznos zöld tippel. Emellett az irodalomnak is teret adunk: vendégünk lesz Nádasdy Ádám, Térey János, és az underground zenei költészet egyik hazai nagyja, drMáriás is beköszön egy beszélgetés és egy Tudósok-koncert erejéig.


Április 12-i programunk igazi kreatív mix, egy nemzetközi kortárs táncprodukcióval, drMáriással és zenekarával, a Tudósokkal. A Beyond Front@ Bringing New Territories a Kreatív Európa program egyik nyertes művészeti projektje. Ennek legizgalmasabb eleme egy improvizációs táncműhely, amely öt ország (köztük Magyarország) kortárs táncosainak és koreográfusainak teremt lehetőséget a közös munkára. A táncosok a műhelymunka lezárásaként kultúrákon átívelő táncestre invitálják a közönséget. Az Európa Pontban összesen három ország hat táncművésze és zenésze mutatkozik be. Ezt követően drMáriással, a Tudósok együttes frontemberével arra keressük a választ, milyen történelmi tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy a keleti és nyugati emberek közötti különbségek olyan hétköznapi dolgokban is megnyilvánulnak, mint egy kép, fénykép interpretálása. Az estét Tudósok jazz-punk-underground koncertjével zárjuk.

Európai gondolkodók sorozatunk következő vendége, 13-án a világhírű francia természetfotós és környezetvédő, Yann Arthus-Bertrand lesz. A fotóművész berepülte és lefényképezte szinte az egész világot. Szerinte a „Föld maga a művészet – a fotós csak szemtanú”, de a természet sokszínű arca mellett bemutatja az ember keze nyomán változó világot. Nálunk karrierje és legérdekesebb munkái mellett beszél majd arról is, hogy miként tehetjük jobbá, élhetőbbé a világot. A program nyelve angol, magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk. A rendezvényre érkező jelentkezések száma az előzetes regisztráció során elérte az Európa Pont maximális befogadóképességét, így sajnos további jelentkezéseket már nem tudunk fogadni az estre.

Idén, április 21-én, a Föld Napja alkalmából Ökoanyu meghívja barátait az Európa Pontba, akikkel a fenntarthatóságról beszélget, előadást tart a hétköznapi kozmetikumainkban lévő anyagokról, és közben érdekes foglakozások is várják az érdeklődőket. Mindenképpen érdemes átgondolni, milyen anyagokat is juttatunk a bőrünkön át a szervezetünkbe nap mint nap – a beszélgetés utáni interaktív előadás segítségével mindenki megismerheti, mely összetevőket lenne érdemes elkerülni.

Az április nem múlhat el nálunk költészet, kortárs irodalom nélkül: 27-én kortárs magyar írók lesznek vendégeink, akik egyben műfordítók is. Eljön hozzánk a Dante Isteni színjátékát lefordító Nádasdy Ádám, és Szophoklész, Calderón, Schiller és Puskin fordítója, Térey János, akikkel a közélet és az irodalom kapcsolatáról lesz szó. Szóba kerül, hogy a műfordítók hogyan járulnak hozzá a közös európai kulturális értékeink megőrzéséhez, hogy egy‐egy európai darab magyarra fordítása miként mozdítja elő Európa kulturális és nyelvi sokszínűségét. Az esten Gaborják Ádám irodalomkritikus moderál.

---

Az Európa Pont közösségi tér a budapesti Millenárison. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat és beszélgetésekhez ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

2017 első félévében az EU Tanácsának soros elnöke Málta. Korábbi programunkon már megtudtuk a szigetországról és lakóiról, hogy igazi depresszióűző életstílust képviselnek, amelyet érdemes minél inkább megismerni, megtapasztalni és eltanulni. A Tanács máltai elnökségének legfontosabb feladatait is bemutattuk már blogunkon. Ezúttal annak néztünk utána, hogy elnökségükhöz kapcsolódóan mit szeretnének magukról és uniós szerepükről elmondani – minderről sokat elárul az elnökség hagyományos brüsszeli mini-kiállítása.

Az Európai Unió Tanácsa központi épülete, a Bizottság főépületével szemközti Justus Lipsius mindig az aktuális elnökséghez kapcsolódó dekorációt kap. Ennek már hagyománya van a Tanácsban, a soros ország így kiállításokon, díszítéseken keresztül be tudja mutatni hagyományait és történelmét, ez által otthonosabbá is teszi féléves aktív munkájának fő színtereit. A dekoráció persze nemcsak a homlokzatra rakott molinókra és plakátokra korlátozódik. Málta a Tanács főépületén belül ezúttal egy nagyméretű, átjárható, hullámvonal alakú művészeti installációt állított fel, amely a „Víz és só” (Ilma u Melħ) címet viseli.



A víz és a só, a tenger az elnökségi dekoráció visszatérő motívuma. Utal a Málta történelmét és nemzeti identitását meghatározó Földközi-tengerre, amely az országot elválasztja és össze is köti a szomszédos országokkal és Európával – hangsúlyozta a kiállítás megnyitásakor Arien Berg, a Máltai Egyetem professzora. A tenger a máltaiak számára ilyen kettősséget szimbolizál: egyszerre szétválaszt és összeköt; élővilágával és kincseivel megélhetést ad, ugyanakkor fenyeget is. Ahogy egy máltai közmondás is tartja: „a tenger hasa puha, de kemény a feje” (Il- bahar zaqqu ratba, w'rasu iebsa).

Ezzel szembesülnek a bevándorlók és menekültek is, akik a jobb élet reményében tengerre szállnak Európa felé – Málta kiemelten foglalkozik ezzel, az EU előtt álló egyik legjelentősebb kihívással elnökségi féléve során. Ezt a kettősséget kívánták visszaadni az installáció készítői is. A máltai egyetem alkotócsoportjának fő installációja, a hullámzó alagút felülről megfigyelve egy szemet formál. Ez a hagyományos máltai halászhajók (Luzzu) orrát idézi, amelyen ugyanez a szemforma figyelhető meg. A szem a hagyomány szerint megvédi a halászokat a tengeren rájuk leselkedő veszélyektől. Az alagúton áthaladva interaktív hanginstallációval tudják személyessé tenni a kiállítást – belépve mindenki más-más hangokat szólaltathat meg.





A koncepció folytatásaként az elnökség során helyszínül szolgáló tárgyalókba, valamint az új Európa épület közösségi tereibe is jutott az elsősorban természetes anyagokból és sok zöld növényből álló máltai dekorációkból. A nyitott közösségi terekbe helyezett növények folyamatos gondozást és törődést igényelnek, a sok foglalkozást pedig meghálálják. Az alkotók szerint éppen ilyen az EU is: folyamatosan ápolni kell és tenni kell érte, amelyet a közösség meghálál – Málta eltökélt, hogy ezért az egészséges növekedésért mindent megtegyen elnökként.



Képek forrása: Máltai elnökség Facebook-oldala

Idén a dániai Aarhus mellett a ciprusi Páfosz Európa kulturális fővárosa. A szigetország délnyugati részén fekvő harmincezres település Ciprus negyedik legnagyobb városa. Kulturális fővárosi programjának 350 eseményével igyekszik bemutatni, hogy a klasszikus mellett a kortárs művészetek miatt is érdemes ellátogatni ide.

A mai Európai Unió alapjait hatvan évvel ezelőtt fektette le a Rómában aláírt szerződés. Ezzel Európa történelmének leghosszabb békeidőszaka köszöntött be. A Római Szerződés létrehozta az egységes belső piacot, amely biztosítja a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, és megteremtette a jólét és a stabilitás feltételeit Európa polgárai számára.

Az EU olyan közösség, mely hatvan éve előmozdítja a békés együttműködést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget és a szolidaritást az európai nemzetek és népek között. Európa büszke lehet az elmúlt hatvan évre, és reménnyel tekinthet a jövőbe.

Az alábbiakban az Európai Politikai Stratégiai Központ (EPSC) által a 60. évfordulóra készített honlap alapján foglaltuk össze az európai integráció legfontosabb alapértékeit és elmúlt hatvan évének legfontosabb eredményeit.

	BÉKE: Talán sokszor elfelejtjük, de az Európai Unió tulajdonképpen békeprojekt: a II. világháború borzalmai után a békés egymás mellett élés feltételeit teremtette meg a korábbiaknál szorosabb gazdasági együttműködés és egymásrautaltság létrehozásával. Európában a közösség tagjai közt immár hetven éve nem volt háború. A nagyszülők generációjának ez még meglévő emlék, de a mai fiatalok szerencsére már csak elmesélésekből ismerhetik. Ezt ismerte el a Nobel-bizottság is 2012-ben, amikor Nobel-békedíjjal tüntette ki a közösséget.
	DEMOKRÁCIA: 1957-ben a jelenlegi uniós országok közül még csak 12 volt demokratikus berendezkedésű – mára ez igaz mind a 28 tagállamra. AZ EU a világ legnagyobb demokratikus közössége, tagországaiban a jogállamiság elvei érvényesülnek. Az EU legfontosabb döntéshozó szervét, az Európai Parlament tagjait demokratikus, közvetlen választással szavazzák meg az unió polgárai.
	SZOLIDARITÁS: A tagállamok közötti szolidaritás gazdasági és egyéb értelemben is nagyon erős. Az unió fejlesztési politikája strukturális és beruházási alapok segítségével támogatja a kevésbé fejlett régiók felemelkedését. Az uniós támogatások aránya a közösségi beruházásoknál több tagállamban meghaladja a 40%-ot. Az uniós országok szolidáris együttműködése a közelmúlt európai terrormerényleteit követően is megmutatkozott.
	SZABADSÁG: A legfontosabb szabadságjogok – pl. a magánélet védelme, a gondolati, a vallási és a véleményszabadsághoz való jog – érvényesülését az Alapjogi Charta is védi az EU-ban. Gazdasági szempontból az EU a négy szabadság elvére épül: egységes belső piacán a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabadon áramolhat.
	NÖVEKEDÉS: Az uniós tagság jelentősen hozzájárult az országok gazdasági növekedéséhez. Az utóbbi húsz év alatt az egy főre jutó GDP közel megduplázódott az EU-ban, és vannak olyan tagállamok, ahol ez tízszeresére nőtt. Az utóbbi négy évben közel tízmillió új álláshely jött létre a közösségben. Az euró a világ egyik legerősebb és legstabilabb valutája.
	TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSEK: Az EU kutatási keretprogramja a világ legnagyobb nemzetközi együttműködése a kutatás és fejlesztés területén. Az unió története során eddig közel 200 milliárd eurót fektetett K+F-be. A világ teljes kutatási költéseinek negyede, világszinten a szabadalmak harmada – és a Nobel-díjak nagy többsége is – az EU-hoz vagy európai államokhoz köthető.
	LEHETŐSÉGEK: Az uniós tagság talán leginkább a lehetőségek megnövekedéséről szól. Egy uniós polgárnak joga van akadálytalanul utaznia, élnie, tanulnia vagy dolgoznia egy másik tagállamban – jelenleg hat és fél millió uniós polgár vállal munkát valamelyik másik tagországban. Az egységes piac hozzásegítette Európát az áruk nagyobb versenyéhez, így olcsóbban tudunk például repülni vagy külföldre telefonálni. A roamingdíjak hamarosan teljesen meg is szűnnek. Az Erasmus program keretében 1987 óta 9 millióan tanultak, önkénteskedtek vagy szereztek szakmai tapasztalatot külföldön.
	EGYENJOGÚSÁG: Az EU egyik legfontosabb, minden területen határozottan védelmezett alapelve a diszkrimináció tilalma. A nők és férfiak közötti egyenjogúság különösen fontos, az „azonos munkáért azonos bér” elve már a Római Szerződésben is megjelent. A nők és férfiak bérezésében jelenlévő különbségek mára jelentősen csökkentek.
	JÓLÉT: Az európai szociális modell nagyban hozzájárult, hogy a jövedelem-egyenlőtlenség csökkent a kontinensen. Az uniós polgárok nemzetközi összehasonlításban jobban és hosszabban élnek, mint a világ más részein; a születéskor várható átlagos élettartam az EU-ban közel 80 év, amely 8,5 évvel hosszabb, mint a világátlag. Minden uniós tagállamban garantáltan legalább négy hét fizetett szabadság jár minden munkavállalónak, a nőknek pedig minimum 14 hét anyasági szabadság jár gyerekük születéséhez kapcsolódóan – ez még a világ fejlettebb országaiban sem átlagos.
	FENNTARTHATÓSÁG: A környezetvédelemben és a fenntartható gazdaságban az EU vitathatatlanul élen jár. A légszennyezés az európai városokban a legalacsonyabb – köszönhetően például az ólmozott benzin betiltásának és egyéb szigorú környezetvédelmi előírásoknak. Az EU-ban 1990 és 2015 között átlagosan 22 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás. A hulladék újrahasznosítása az utóbbi tíz évben átlagosan 30 százalékról 43 százalékra nőtt, az egy főre jutó megújuló energiatermelés a világátlag háromszorosa.
	GAZDASÁGI ERŐ: Az EU a világ legnagyobb kereskedelmi szövetsége. A világ teljes exportjának több mint harmada az EU-ból származik – ez két és félszerese a kínai és háromszorosa az amerikai exportnak.  Az EU a világ 80 országának első számú kereskedelmi partnere. Az EU emellett a világ legnagyobb donora, a világ hivatalos fejlesztési segélyeinek több mint felét adja.
	SOKSZÍNŰSÉG: Az EU ereje sok szempontból sokszínűségében rejlik, ez köszön vissza jelmondatában is: „Egyesülve a sokféleségben.” Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van, emellett 60 kisebbségi és regionális nyelv hazája is, a nemzeti identitást az Európai Unióról szóló szerződés negyedik cikke is védi. Az EU a szubszidiaritás elvének alkalmazásával biztosítja, hogy minden döntés a lehető legalacsonyabb szinten szülessen meg. Ezerszínű kulturális örökségével Európa a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.

Van tehát okunk a büszkeségre. #EU60

A terrorizmus elleni küzdelemben az uniós tagállamoknak szorosan együtt kell működniük. Az ehhez kapcsolódó „ideológiai harcban” az EU a közös értékek felmutatásával, megerősített uniós polgársággal tud alternatívát kínálni a radikális eszmékkel szemben. Tanulni kell az eddigi hibákból, és mindenképpen el kell kerülni, hogy országon belül zárt, párhuzamos társadalmak alakuljanak ki. Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Saad Amrani, a belga szövetségi rendőrség stratégiai tanácsadója volt. A gondolatébresztő előadás után Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője beszélgetett a szakértővel.

Új sorozatunkban egy-egy érdekes statisztikának nézünk utána. Ezúttal az uniós országok halfogyasztási szokásait néztük meg, amelynek apropója egy nemrégiben ismertetett uniós felmérés, amely szerint Magyarországon fogyasztjuk az egész EU-ban a legkevesebb halat és bármilyen egyéb halászati terméket.

Ez azért szomorú, mert a változatos – és főként egészséges – étrendhez hozzátartozik a halételek fogyasztása. A halban kevés a koleszterin, ugyanakkor jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak, amelyekről bebizonyosodott, hogy csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – ebben pedig sajnos elég rossz statisztikákkal rendelkezik Magyarország. Emellett sok ásványi anyagot (kálium, kalcium, szelén, jód, fluor, foszfor) tartalmaz, és gazdag A-, D-, B2-, B6-, B12- és E-vitaminokban.

A halfogyasztás természetesen függ az adott ország földrajzi elhelyezkedésétől: jóval jellemzőbb a jelentős tengerparttal rendelkező országokban, ahol nagy hagyománya van a halászatnak. Ugyanakkor nálunk található Közép-Európa legnagyobb tava, így nagyon kedvező feltételei vannak az édesvízi haltermelésnek és halászatnak. Nagyon sokan mégis csak karácsony környékén esznek halat – valószínűleg ebben szerepe van a magyar fogyasztók árérzékenységének is, mert sok haltermék drága, bár számos hazai halfajta, vagy akár fagyasztott hal megvásárolható viszonylag jó áron.

Egy év elején ismertetett uniós felmérés alapján az EU teljes lakosságának 42%-a eszik legalább hetente otthon halételt, míg Magyarországon éppen ugyanekkora volt azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy soha nem esznek otthon halat. Mindössze a magyarok negyede mondta azt, hogy legalább havonta fogyaszt halat otthon. Nem meglepő módon a legnagyobb fogyasztók mind tengerparti országok: Portugália, Spanyolország és a balti államok közül Litvánia is dobogós. Míg az adatok alapján Portugáliában mindenki hetente körülbelül egy kilogramm halételt elfogyaszt (élősúlyban mérve), Magyarországon ugyanez a mennyiség negyedévente fogy el. Az alábbiakban az EU Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja (EUMOFA) legfrissebb publikált adatai alapján összefoglaltuk, melyik ország hogy áll a halfogyasztással.

Halat az asztalra!

Ötlet: Julia Sturm L'Europe en un clin d'oeil c. könyve nyomán.

A hátrányos megkülönböztetés tilalma az EU egyik alapelve, a gyakorlatban sajnos mégis jelentős eltérés van abban, hogy életük során a férfiak és nők mennyi fizetésre számíthatnak munkájukért. Az ebben mutatkozó különbség a bérszakadék, amely az Eurostat legfrissebb (2015-ös) adatai alapján még mindig 16,3%.

A férfiak átlagos órabére Európa-szerte ilyen mértékben haladja meg a nők fizetését. Ez az adat évek óta hasonló szinten áll, bár Magyarországon az arány az utóbbi években valamelyest javult, és jelenleg 14%. Uniós szinten teljes az egyetértés abban, hogy a tagállamoknak sokat kell még tenniük a valódi esélyegyelőség megteremtéséhez.

Mi áll a számok hátterében?

A fizetéseknél mérhető különbség egy része közvetlen diszkrimináció eredménye, amikor egy nő ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kap, mint egy férfi. Bár ezt uniós és nemzeti szabályok is tiltják, a gyakorlatban azonban mégis találkozhatunk ilyen esettel.

Eltérés adódik abból is, hogy a nők általában felülreprezentáltak olyan foglalkozásoknál, ahol alacsonyabb az átlagfizetés: többségében nők dolgoznak az egészségügyben, a közigazgatásban, tanárként vagy akár eladóként. Emellett megfigyelhető, hogy bizonyos magasra értékelt és jól bérezett szektorokban kevesebb nő dolgozik (például tudományos és műszaki munkakörökben), és az irányítási és felügyeleti pozíciókat is főleg férfiak töltik be. Annak ellenére van ez így, hogy a nőknek gyakran magasabb a végzettségük vagy szakképesítésük, mint a férfiaknak, és az egyetemet sikerrel befejezők között is közel 60%-os a nők aránya.

A nők emellett jóval kisebb számban jutnak el vezető pozíciókig – ez igaz a gazdaságban, a nagyvállalatok vezető pozícióját tekintve, és a nagypolitika területén is.

Mindezekhez hozzáadódik még a nők családban betöltött szerepe, amely sok esetben összeütközésbe kerül a karrierrel. A családi és gyermekgondozási feladatokból még mindig nagyobb arányban veszik ki a nők a részüket, és gyakrabban szakítják meg karrierjüket vagy dolgoznak rövidebb munkaidőben, hogy ellássák a családi feladatokat. (A grafika a képre, vagy ide kattintva nagyobb méretben is megnézhető.)

További információ a témával kapcsolatban:

• az Európai Bizottság kapcsolódó információs prezentációja (magyar nyelven)
• a témához kapcsolódó hivatalos uniós dokumentumok (stratégiák, felmérések, éves jelentések, nemzeti adatok, stb.) (angol nyelven)
• a Bizottság kapcsolódó tematikus oldala (angol nyelven)
• egy friss uniós jelentés a férfiak és nők közötti egyenjogúságról
• az EUROSTAT vonatkozó statisztikái

Borítókép: az Európai Bizottság információs aloldalának felhasználásával, Marie Jacobi / Gabriele Heinzel / Gabriele Schlipf (http://www.visualrecording.de) illusztrációjával