A terrorizmus elleni küzdelemben az uniós tagállamoknak szorosan együtt kell működniük. Az ehhez kapcsolódó „ideológiai harcban” az EU a közös értékek felmutatásával, megerősített uniós polgársággal tud alternatívát kínálni a radikális eszmékkel szemben. Tanulni kell az eddigi hibákból, és mindenképpen el kell kerülni, hogy országon belül zárt, párhuzamos társadalmak alakuljanak ki. Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Saad Amrani, a belga szövetségi rendőrség stratégiai tanácsadója volt. A gondolatébresztő előadás után Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője beszélgetett a szakértővel.

Tanulnunk kell a múltból

Amrani szerint Belgium – és sok más európai ország – súlyos hibákat követett el a bevándorlók integrációjában. A problémákat elhallgatták és letagadták, így nem is kezelték megfelelően – ezek vezethettek többek között a tavalyi brüsszeli terrormerényletekhez is. A populista demagógia és a problémák tagadása mellett azonban van harmadik út, amely „az intellektuális őszinteségen, a tényeken és a számokon alapul”.

El kell kerülni a párhuzamos társadalmak kialakulását

A marokkói származású Amrani szerint több nyugat-európai ország sem rendelkezett megfelelő stratégiával a nagy létszámú bevándorló közösségek integrálására. Ennek következtében – például Brüsszelben – a többségi társadalommal párhuzamosan elzárt kis közösségek jöttek létre, saját belső szabályokkal és vezetőkkel. Az etnikailag jellemzően homogén közösségek egy része nem beszéli jól az ország nyelvét, emiatt is elkülönülnek a többségtől és más csoportoktól. Az itt felnövő fiatalok csak saját közösségükhöz kötődnek, ezáltal képtelenek beilleszkedni a befogadó ország társadalmába. Ilyen zárt, párhuzamos társadalom alakult ki Molenbeekben is, ahonnan a 2015-ös párizsi robbantások elkövetői is származtak. Ezek a közösségek a kirekesztő, rasszista, radikális nézetek melegágyai. A nemrégiben visszavonult helyi polgármester elismerte: súlyos hibákat követett el azzal, hogy nem törekedett sokszínűbb, integráltabb kerület kialakítására.

Amrani szerint ugyanakkor túlzás no-go zónákról beszélni. Európában nincsen olyan kerület, ahova a helyi igazságszolgáltatás ne érne el, de vannak „nehéz zónák”, ahova veszélyes belépni kívülállóként.

Marshall-terv a bevándorlóknak

A stratégiai tanácsadó szerint a „sokszínűség jobb menedzselésére” van szükség. A beilleszkedés szociális, oktatási és munkahelyi szempontjait egyszerre kell kezelni a polgári jogokkal és kötelességekkel. Újfajta Marshall-tervre lenne szükség, amely elősegíti a bevándorlóként érkezők jobb integrálását – specializált várostervezéssel, a helyi közszolgáltatások, az egészségügy és a fiatalok oktatásának célzott támogatásával, a helyiek elhelyezkedését is támogató képzésekkel.

Veszélyes szoftver az ideológiák háborújában

Az ideológiák harcának korában élünk, ahol a radikalizálódás alapja egy olyan „szoftver”, amelyet a dzsihadisták éveken keresztül fejlesztettek és terjesztenek szerte Európában. Ez az ideológia, ez a szoftver szólítja hadba a többségi társadalom ellen a kirekesztett fiatalokat, és Amrani szerint még sokáig komoly fenyegetést jelent Európa biztonságára. A toborzás sokszor online történik, egyre terjed, és a következő években is bő utánpótlást nyújt majd a terrorszervezetek számára. A terrorizmust és a radikalizálódást sokan összekapcsolják az iszlám vallással, de ez téves megközelítés. Ahogy a kereszténységnek is rengeteg különböző válfaja van, úgy az iszlám esetében sem beszélhetünk általánosságban. A radikális dzsihadista eszmék az iszlám szélsőséges értelmezéséből fakadnak, és nem szabad összemosni őket a teljes vallással – hangsúlyozta Amrani.

Az európai ellenszer: egyértelmű értékek és alapjogok

A káros szoftver ellenszere, a „hatékony tűzfal” Amrani szerint az, ha a befogadó európai társadalmak egyértelmű alternatívát kínálnak a gyűlöletbeszéddel terjedő radikális ideológiákkal szemben. Erősíteni és védeni kell azokat az értékeket, amelyekre az európai társadalmak épülnek, az esélyegyenlőségtől a szólásszabadságon át a különböző demokratikus jogokig. Azokról az alapértékekről van szó, amelyek ma mindenkit megilletnek Európában, „amiért száz éve Európában emberek még az életüket áldozták”. A bevándorló közösségeknek el kell fogadniuk ezeket a demokratikus alapelveket, a helyi alkotmányt, és azt, hogy a társadalmi kohézióért és jogokért cserébe kötelezettségeket vár el tőlük a befogadó ország.

Amrani szerint ez a fenntartható stratégia. Csak ezek az európai értékek lehetnek a „fiatalok szívét és elméjét megnyerő radikális ideológiák” ellenszerei. Ha Európa nem áll ki bátran értékei mellett, nem fogja megnyerni az ideológiai háborút.