Európa kulturális fővárosa, a mitikus Páfosz

Idén a dániai Aarhus mellett a ciprusi Páfosz Európa kulturális fővárosa. A szigetország délnyugati részén fekvő harmincezres település Ciprus negyedik legnagyobb városa. Kulturális fővárosi programjának 350 eseményével igyekszik bemutatni, hogy a klasszikus mellett a kortárs művészetek miatt is érdemes ellátogatni ide.

Páfosz jelentős történelmi és kulturális örökséggel, évezredes hagyományokkal rendelkező kisváros. Nevét Paphosról, Pygmalion és a Galatea gyerekéről kapta. Sokan a település mellett található Petra tou Romiouról ismerik (a görögök sziklája), ahol a mitológia szerint Aphrodité kiemelkedett a tengerből. Fő nevezetessége a bizánciak által épített középkori erőd, amelyet a velenceiek a 16. században leromboltak, majd az ottománok részben helyreállították. Római kori villákat és különleges mozaikokat tartalmazó régészeti lelőhelye világörökségi védelem alatt áll. A szintén a régészeti parkban álló római színházát, az Odeont 1974-ben felújították, és a mai napig rendszeresen használják színházi előadásokra és hangversenyekre.


A január 28-án indult idei kulturális programsorozat vezérgondolata a „kontinensek összekapcsolása, kultúrák közelítése”: a város programjában a Közel-Kelethez és Észak-Afrikához való földrajzi közelségére és multikulturális történelmi hagyományaira is épít. Az események nagy részét – kihasználva Páfosz kedvező éghajlati adottságait és hagyományait – a szabad ég alatt rendezik majd, a város óriási szabadtéri színpaddá, „szabadtéri gyárrá” (Open Air Factory) alakul 2017-ben. Az események egyik legfontosabb helyszíne a kikötő sétánya lesz, de például az Odeonban is tartanak előadásokat.


A programok három téma köré csoportosulnak, bemutatva Páfosz és Ciprus hagyományait, a kultúrák itteni találkozását és a jövőt:

A „Mitológia és vallás” témáját bemutató programok a környék gazdag vallási és kulturális örökségére, az emberi civilizáció bölcsőjére épülnek. Megismerhetjük Páfosz „mélyebb énjét”, és felfedezhetjük a régi mitológiák jelenkori életünkre gyakorolt hatásait is. A Páfosz: mítosz, történelem, táj elnevezésű kiállítás például a görög mitológiát és Ciprus történelmét és tájait mutatja be számtalan különböző szemszögből harminc – teljesen különböző hátterű – görög és ciprusi képzőművész segítségével. Páfosz eredetmítoszát, az Aphrodité által életre keltett szobor, Galatea történetét ciprusi és olasz táncosok és zenészek, kiállítások és műhelymunkák során dolgozzák fel nyáron. Az Igazság Vénuszról című musical a páfosziakkal – helyiekkel, bevándorlókkal és turistákkal – folytatott interjúk alapján készült, zenés formában mutatja be a hely szépségét, ötvözve a hagyományt és a mai történeteket – mindezt egy üres úszómedencében előadva.


A „Világutazók” tematikus programsorozat művészeti programjaival Páfosz kontinenseken átívelő utazást kínál. A téma az olyan sokszor emlegetett kultúrák közötti párbeszéd és tapasztalatcsere mögé vezeti a látogatókat. Ebben mutatják be például Masahiro Usami fotóművész Japán szemek Cipruson kiállítását; októberben útjára indítanak egy nemzetközi – és a tervezek szerint évente megrendezendő – monodráma-fesztivált is. Európai sárkányok címmel ciprusi, francia, török, dán és német, sárkányokról szóló mítoszok és mesék alapján elkészített utazó és interaktív játszótér várja a játékos kedvűeket, míg a SeeFest strandmozija egész augusztusban várja a látogatókat.


A „Jövő állomásai” téma programjai Páfosz modern jelenébe és jövőjébe vezetik a látogatókat, amelyek hatásukban túlmutatnak a 2017-es kulturális fővárosi kereteken. A várost és lakóit napjainkban érő kihívások és problémák – mint pl. a gyors technológiai változások, multikulturalizmus, menekültek érkezése, vagy a békés együttélés a görög és a török kultúrájú ciprióták között – tematikáját feldolgozó művészeti események segítségével megismerhetjük Páfosz valódi arcát. Mindenképpen érdemes megnézni a Terra Mediterranea című kiállítást, ahol a Földközi-tengeri régió múlt- és jövőbeli szerepére fókuszáló kortárs művészeti alkotásokat láthatunk. A Vörös Óra elnevezésű táncelőadásban Páfosz és Aarhus, a két 2017-es kulturális főváros művészei adnak elő helyi történeteket; a Trójai nők című performanszban pedig az Odeon hangulatos színpadán ciprusi, bosnyák és palesztin színészek segítségével vonhatunk párhuzamot az ókori Trója, illetve Nicosia, Mostar és Jeruzsálem közelmúltbeli történelme között.


Az itt felsorolt programok természetesen csak ízelítőt jelentek a több száz programból, a teljes programért érdemes végigböngészni a kulturális főváros hivatalos oldalát.

Képek forrása: pafos2017.eu; Instagram; wanderlust.co.uk