Az Európai Parlament emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért kiosztott Szaharov-díját idén Ukrajna bátor népe kapta. Rendezvényünkön két frontot megjárt újságíró – a HVG-s Földes András és Vörös Szabolcs a Válasz Online-tól –, illetve Antoine Bernard, a Riporterek Határok Nélkül igazgatója beszélgetett sajtó- és véleményszabadságról, a média felelősségéről és az újságírókat fenyegető veszélyekről. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető.
Nagyon erős programmal zárja az évet az Európa Pont. Az Európai Parlament emberi jogi Szaharov-díját idén Ukrajna bátor népe kapta, az ehhez kapcsolódó kerekasztalunkon két frontvonalat megjárt magyar újságíró és a Riporterek Határok Nélkül igazgatója lesz a vendégünk. Levetítjük a bukaresti klubtűz tragédiáját feldolgozó díjnyertes dokumentumfilmet, a Kollektívát. A közelgő karácsonyról sem feledkezünk meg: Egy csésze… sorozatunkban az idei egyik kulturális fővárosba, Kaunasba látogatunk, hogy megismerjük, hogyan ünnepelnek a litvánok.
Európa Kulturális Fővárosa programbemutató és a Vad Fruttik-frontembere, Likó Marcell különleges hangulatú szólókoncertje; hazájukat elhagyó alkotók és a mai Ukrajna – e hónapra nem túl könnyed, de nagyon erős és tartalmas programokkal készültünk. Tartsatok velünk!
Oroszország 2022. február 24-én inváziót indított Ukrajna ellen. Az EU tagállamai egyöntetűen elítélik az orosz agressziót, és a közösség azóta számos módon kifejezi szolidaritását és nyújt támogatást Ukrajnának. Az EU egy sor szankciót is bevezetett Oroszországgal szemben, amelyek legfontosabb célja, hogy megbénítsák az orosz gazdaságot és aláássák a Kreml képességét a háború finanszírozására. Az orosz energiahordozóktól való függetlenedésre is megvan az EU válasza: ez a REPowerEU.
2022. február végén Oroszország visszahozta a háborút Európába, miután megtámadta Ukrajnát. Azóta az emberiség legrosszabb pillanatainak lehettünk tanúi. A második világháború óta Európában kialakult legnagyobb menekültválságban már több mint 11,7 millió ember kényszerült lakóhelyét elhagyni, ebből több mint 4,9 millióan a szomszédos országokba, köztük Magyarországra menekültek. Az EU és lakossága egységesen kiáll Oroszország jogosulatlan inváziójával szemben, és számtalan módon mutatta ki szolidaritását Ukrajnával és az ukrán néppel.
Oroszország már a Krím-félsziget 2014-es illegális annektálása és az Ukrajna elleni katonai agresszió óta folyamatos, összehangolt, államilag irányított dezinformációs kampányt folytat a közvélemény befolyásolására. Az Oroszország és Ukrajna viszonyáról, az ukrán és orosz politikáról szóló valótlan állítások – amelyek célja, hogy megmagyarázzák és elfogadhatóvá tegyék Oroszország agresszióját – néhány magyarországi médiumban és közösségi oldalon is megjelentek. Az alábbiakban az Európai Külügyi Szolgálat EUvsDisinfo nevű, az európai médiában megjelenő álhírek megalapozott cáfolatait gyűjtő oldalának anyagaiból válogattunk.
Az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme az EU egyik alapvető értéke, amelynek érvényesülését számos eszközzel védi és támogatja. Ehhez kapcsolódóan az Európai Parlament minden évben kitüntet az emberi jogok védelméért küzdő egy-egy aktivistát, elismerve ezzel erőfeszítéseiket és támogatva ügyüket. Az 1988-ban alapított díjat az elmúlt években olyan személyiségek és szervezetek kapták, mint Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a Riporterek határok nélkül, a 2014-ben Nobel-békedíjjal is kitüntetett pakisztáni lány, Malala Juszufzaj, vagy az idei két Nobel-békedíjas: Denis Mukwege kongói orvos és Nádia Murád, a fegyveres konfliktusokat kísérő szexuális erőszak elleni fellépésükért.
Már csak négy csapat van versenyben a foci EB-n, de a legizgalmasabb meccsek még hátravannak – erre készülve utánanéztünk egy-két érdekességnek az Európa-bajnokságok történetével kapcsolatban.
Bár maga a foci jóval idősebb, és vitathatatlanul európai találmány (bármennyire is a „csatornán túliakhoz” kötődik a sport megjelenése), mégis, a mai Futball Európa-bajnokság közvetlen elődjét először 1960-ban rendezték meg, még „Európai Nemzetek Kupája” néven (az Európai Labdarúgó-szövetséget, az UEFA-t is csak a FIFA után 50 évvel, 1954-ben hozták létre). Akkor még csak 4 csapat játszott mérkőzéseket az Európa-bajnoknak járó elismerésért, ám ez a szám az idő előrehaladtával, nem kevésbé az Európai országok számának növekedésével folyamatosan nőtt. Mára hosszas előselejtezők és selejtezők után a kontinens 16 legjobb nemzeti válogatottja vívhatja ki az EB-n való szereplés jogát – idén összesen 53 ország vett részt a selejtezőkön – ez a 16 csapat a torna folyamán összesen 31 meccset játszik.
A bajnokságok eddigi győzteseit összegző tabellát eddigi három győzelemmel Németország vezeti (ebből kettőt még mint NSZK nyert meg). A futballértők szerint a németeknek idén is jó esélye van a végső győzelemre. Németországot két eddigi győzelemmel a mostani címvédők, a spanyolok követik a sorban. A mostani spanyol csapatot szintén a legnagyobb esélyesek között tartják számon – sokan várnak német-spanyol döntőt. Emellett kétszer volt Európa-bajnok a francia válogatott is (ők idén már ezt a számot nem gyarapíthatják), és egy-egy győzelemmel rendelkezik még Csehország (még Csehszlovákiaként), a volt Szovjetunió (amely csapat a legelső, 1960-as viadalt nyerte), Olaszország, Hollandia, Dánia és Görögország. Mi, magyarok eddigi legjobb eredményünket, egy harmadik helyezést 1964-ben értünk el, és egyszer lettünk negyedikek, 1972-ben. 1984 óta az elődöntő vesztesei az UEFA szabályozása alapján sajnos nem játszanak a harmadik helyért, pedig a döntőt elbukó, ugyanakkor éppen ezért a nagy nyomás alól felszabaduló csapatok játéka különösen izgalmas meccseket hoz például a foci VB-ken. A magyar válogatott legutóbb 1972-ben vett részt az EB-n. A legutolsó selejtezőn a hollandok és svédek mögött a harmadik helyen végeztünk – így sajnos ebben az évben sem tudtunk a magyar válogatottnak drukkolni az EB-n.
Egy ilyen jelentős sporteseményt megszervezni nem egyszerű feladat, viszont nagy dicsőséggel jár. A házigazda egyben automatikusan bekerül a bajnokság 16 válogatottja közé is. Az idei az első kelet-európai rendezésű EB. A lengyel-ukrán szervezőgárda hatalmas fejlesztéseket hajtott végre, hogy a bajnokság meccseit zavartalanul le tudják bonyolítani – még ha nem is tűnt zökkenőmentesnek a felkészülés – a szervezés megfelel az előzetes kívánalmaknak.
És hogy melyik csapat a legesélyesebb arra, hogy kapitánya idén magasba emelje a Henri Delaunay-ről elnevezett kupát? Ha a tabellát nézzük: a németek, ha a fogadóirodákat nézzük: a németek, ha a közhelyes focis mondást nézzük („a futball az a sport, melyet huszonketten játszanak, és a végén mindig a németek nyernek”), akkor is a németek. Lesz-e vajon meglepetés? :-)