A nyár a hideg levesek időszaka – legyen az a szintén andalúz gazpacho, bolgár tarator vagy litván šaltibarščiai, a meleget sok nép próbálja hűsítő levesekkel átvészelni. Ilyen az Andalúziából – még konkrétabban Granadából és Malagából származó – ajoblanco is. A fehér gazpachónak is nevezett elegáns hideg levest mandulával és kenyérrel sűrítik, és egy kis sherryecettel dobják fel.
A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) által nemrégiben közzétett adatok alapján 2021 nyara a valaha feljegyzett eddigi legmelegebb volt Európában – az már korábban kiderült, hogy 2020 volt globálisan a legmelegebb. Hőségrekordok dőltek meg szerte Európában – új Európa-rekord is született –, amit számos természeti katasztrófa kísért. A természet erős jeleket ad, hogy nincs időnk várni. Mostani összefoglalónkban az uniós országokban mért valaha mért legmagasabb hőmérsékleteket mutatjuk be.
Ha minden a korábbi tervek szerint halad, akkor valószínűleg most utoljára hozzuk előrébb egy órával az esti sötétedést óraátállítással. Ehhez két feltételnek kell teljesülnie: az, hogy a terveknek megfelelően 2021 legyen az uniós szintű kivezetés éve, és az, hogy Magyarország – a konzultáció eredményéhez és a számunkra kulcsfontosságú országok preferenciáihoz igazodva – „örök nyárra” váltson jövőre.
Egész Európában extrém meleg volt az idei nyár, és úgy tűnik, a napokban még egy utolsó kánikulával búcsúzik az évszak. Koppenhágától Lisszabonig, Berntől Athénig mindenhol rekordhőmérsékleteket mértek a nyáron. Azt, hogy mennyire volt meleg ezeken a napokon, a különböző nyelvek különböző szóképekkel vagy mondásokkal írják le. Ezekből mutatjuk most kedvenceinket.
Július és augusztus a legtöbb európai országban utazási csúcsszezon. Ilyenkor Európa legnépszerűbb turisztikai helyszínei megtelnek zsibongó, fényképező, kezükben útikönyvet tartó vendéggel a világ minden részéről. A túlzott tömeg egy-egy nevezetesebb európai helyszínen az utóbbi időben némi ellenállást is kiváltott a helyiek körében (erről majd később), de a turistákat alapvetően minden ország örömmel várja. Az EU országai és az EU is hatalmas összegeket költ a szektor támogatására és promócióra, ami nem is csoda, hiszen a legtöbb európai ország óriási bevételt könyvelhet el a külföldi látogatók jóvoltából.
Az EU GDP-jének több mint 10%-a
Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok összességében az EU teljes GDP-jének tizedét teszik ki, és több mint 12 millió embernek – zömében kis- és középvállalkozásoknak – ad megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei. Mára visszaállt a trend, és az ágazat az uniós GDP folyamatosan növekvő hányadát termeli ki, jelenleg évente több mint 350 Mrd eurót. Ezzel az idegenforgalom – a kereskedelem/értékesítés és az építőipar után – a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.
A világ első számú turisztikai célpontja: Európa
Az Európai Unió továbbra is a világ első számú turisztikai célpontja maradt: 2015-ben 480 millióan érkeztek az EU országaiba turisták, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám ugyanakkor legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az unión belüli turistaforgalom 90%-a valamelyik másik uniós országból érkezett. Ugyanakkor az is elmondható, hogy az uniós lakosság kicsit több mint fele (51%) inkább saját hazájában tölti pihenését, míg azok közül, akik elhagyják országukat, mindössze 15%-a megy valamilyen unión kívüli országba. Uniós szinten a legnépszerűbb nem EU-s célországok az Egyesült Államok, Törökország és Marokkó.
„Akik élnek, azok délnek mennek”
Ha megnézzük, hogy mely európai régiókat kedvelik leginkább a turisták, kiderül, hogy egyértelműen három mediterrán ország viszi a prímet. Az első tíz régióban négy Spanyolországban található (1.: Kanári-szigetek; 3.: Katalónia; 5.: Baleári-szigetek; 7.: Andalúzia), három Franciaországban (2.: Île-de-France / párizsi régió; 8.: Provence-Alpes-Côte d'Azur; 9.: Rhône-Alpes), egy-egy pedig Horvátországban (4.: Adria-part), Olaszországban (6.:Veneto), illetve az Egyesült Királyságban (10.: Belső-London).
Magyarországról Budapest központtal a Közép-magyarországi régió a legnépszerűbb, amely éves szinten kb. 10 millió turistát vonz. Érdekességképpen: a Budapesttel sok szempontból turisztikailag versenyző cseh prágai régió kb. 16 milliót.
Magyar vagyok és turista
A magyarok többsége (az uniós átlagnál kicsit többen, 58%) belföldön tölti szabadságát. Némileg meglepő, de a hivatalos adatok alapján a külföldön pihenők közül 2015-ben a legtöbben Németországba, Ausztriába vagy az Egyesült Államokba utaztak Magyarországról. A szeretet kölcsönös a németekkel: a hozzánk látogató külföldiek legnagyobb hányadát a németek (7,1%) tették ki, a britek (3,2%) és az osztrákok (2,9%) előtt.
Bárhova is utaznátok a közeljövőben, nagyon jó pihenést, és kikapcsolódást kívánunk! :-)
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Sokszor és sok helyen olvashattuk az elmúlt években, hogy az EU szabályozásnak köszönhetően kevesebbet fogunk költeni, ha EU-tagállamban használjuk a telefonunkat, akár beszélünk, sms-ezünk, vagy internetezünk vele. Saját bőrünkön is tapasztalhattuk, hogy évről évre jelentősen csökkent a barangolás költsége – 2007 óta a hanghívások és szöveges üzenetek díjai több mint 80%-kal, az adatroaming 91%-kal (utóbbi piaca pedig 630%-kal bővült azóta).
Május végén már általában tudni szoktuk, hogy mit tervezünk a nyárra, hova szeretnénk ellátogatni, nyaralni, aktívan vagy passzívan pihenni. Sokaknak a nyár kihagyhatatlan elemét jelentik a szabadtéri fesztiválok – a zene, hangulat, barátok és barátságos idegenek sokasága, érdekes helyszínek mind olyan vonzó tényezők, amelyekre rengeteg színvonalas fesztivál épít minden évben. Nekünk csak az a dolgunk, hogy ízlésünknek és érdeklődésünknek megfelelően kiválasszuk a számunkra megfelelőt.
A nyár egyértelműen fesztiválszezon egész Európában: nincs olyan zenei műfaj, amelynek ne lenne saját fesztiválja Európa valamelyik országában az utcazenétől a jazzen vagy a goán át a progresszív technóig; poposabb, mainstream zenét játszó fesztiválból pedig több száz akad Európában. Egy város vagy ország megismerésének kitűnő módja lehet a helyi fesztivál meglátogatása – még ha valamennyi nevezetességet nem is keresünk fel, a helyi kultúrából mindenképpen nagy dózist kapunk. Bár valószínűleg a hardcore fesztiválozók már hónapokkal ezelőtt megvették a jegyüket a kedvenc vagy az aktuálisan kiszemelt fesztiválra, nincs még semmi veszve annak sem, aki most ébredne fel: a legtöbb európai fesztiválra még kaphatók jegyek. Alábbi összeállításunkban azoknak segítünk, akik nyitottak egy kis európai fesztiválos kiruccanásra, és még nem döntötték el, merre induljanak.
A fesztiválkeresésben hasznos segítség az Euronews alábbi, folyamatosan frissülő térképe, a legjelentősebb európai fesztiválok helyével és időpontjával, a fesztivál fő stílusával, a legnevesebb fellépőkkel és közvetlen linkekkel. A térképen külön színekkel jelölték azt is, melyik hónapban rendezik a fesztivált, így akár a kívánt időponthoz is találhattok programot. (A képre kattintva külön ablakban megnyílik nagy méretben az interaktív térkép!)
Hasonló a brit Guardian összeállítása, bár nem térképes formában, de ebben a gyűjtésben megtalálhatjátok valamennyi fesztiválhoz egyből a belépők árait is. Emellett hasznos még a Music Festival Junkies oldal keresője: bár az oldal amerikai, az európai fesztiválokat is szép számmal listázza. Az oldalon szintén kereshettek országra, időpontra, a fesztivál típusára / zenei stílusra, de külön fellépőkre is: kiderül, hogy például a Blur nemcsak a Sziget húzóneve, de fellépnek még Lengyelországban, Belgiumban, Németországban és Norvégiában is a nyáron rendezett nagy fesztiválokon.
Egypár tippet is szívesen adunk, hogy melyek jelenleg a legnépszerűbb fesztiválok Európában – egyrészt az EU EBBA-díjával egy időben kiosztott European Festival Awards idei díjazottjai közül (amelyen a legjobb nagyfesztiválnak járó díjat tavaly a Sziget, legjobb közepes méretű fesztivál díját pedig idén a Balaton Sound nyerte), illetve személyes kedvenceink közül.
Ajánlónkból természetesen nem is hagyhatjuk ki a legnagyobb magyarországi fesztivált, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az európai fiatalok megismerték és megszerették Budapestet. Az Európa egyik legszínvonalasabb nyári fesztiváljává nőtt Sziget bármennyire is felkapott és profi lett mára, a szervezők a szórakoztatás mellett változatlanul teret engednek egyéb, nem csak zenei kezdeményezéseknek. Így idén is várja majd az érdeklődőket civil sziget, ahol számtalan szervezet kap bemutatkozási lehetőséget, akiktől sok érdekes dolgot megtudhattok – például minket is megtaláltok majd idén hasznos EU-s információkkal és uniós játékokkal.
Aki az idei legjobb fesztivált szeretné látni (legalábbis a European Festival Awards idei nagydíjasát), annak a Hajógyári-szigetnél egy kicsit messzebb kell utaznia: a Belgiumban megrendezett Tomorrowland elektronikus zenében a legkiválóbb előadókat vonultatja fel minden évben, és a fesztivál maga pedig mintha meseországba repítené a látogatókat.
A kisebb fesztiválok közül 2010 után 2012-ben is a lengyelországi Tauron New Music Festivalt díjazták, amely a zsűri szerint hangulatával tűnik ki az erős mezőnyből. A látogatóknak igazi közösségi élményben lehet részük a fesztiválon, amely egy mára már használaton kívüli szénbányában kapott helyett. Aki a környező országokban keres fesztivált, az elég nagy kínálatból válogathat. Dél felé indulva a szerbiai Újvidéken ott az Exit, amely szintén Európa legjobb fesztiválja volt 2007-ben.
Aki szereti a Kusturica filmekből ismert balkáni rézfúvós zenét, annak tuti tipp az augusztusi Guča fesztivál. Ez a fesztivál nem a széles zenei kínálatáról, sokkal inkább jó hangulatáról híres. A több mint ötvenéves fesztiválon több száz szerb és külföldi rézfúvós banda lép fel, a fesztivál ráadásul ingyenes – a balkáni hangulat garantált. A szlovén Lent fesztiválról már írtunk – a háromhetes eseményen nemcsak a zenéé a főszerep, de erős a gasztro és a népművészeti vonal is – maribori kiruccanásunkat érdemes a fesztivál idejéhez igazítani. Horvátországban több tengerparti fesztivál közül válogathatunk, mint például a Pag szigetén rendezett, elektronikus műfajban erős Hideout, vagy a Split és Hvar szigetén tartott vegyesebb Ultra Europe; a legnagyobb neveket a Sziget horvát megfelelőjének mondható INmusicon találhatjátok.
Ausztriában a Duna-sziget fesztivállal már megkezdődött a szezon, amely július végén a Popfesttel folytatódik Karlsplatzon. Szlovákia legjelentősebb fesztiválja a trencséni reptéren rendezett Bažant Pohoda, amely tavaly a közepes fesztiválok kategóriájában döntős volt a European Festival Awardson – zenei kínálata szinte bármilyen ízlést kiszolgál. Romániából hasonló a (részben) magyar szervezésű Félsziget, amely tíz év után idén Marosvásárhelyről Kolozsvárra költözik.
Jó bulizást!